Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)

K. Németh András: Kammerer Ernő életéről, munkásságáról és hagyatéka régészeti vonatkozásairól

legfontosabb bizottságában, a pénzügyi és közoktatási bizottságokban szintén igen eredményes munkásságot fejt ki. "

5 Kammerer Ernő 1887-ben vette feleségül Budapesten Németh Erzsébet Jozefát, akinek fennmaradt két, szociális kérdésekkel foglalkozó füzetkéje.

6 Gyermekük, Gusztáv, apjához hasonlóan jogot végzett, tartalékos huszártiszt volt, 1922. augusztusában vette feleségül gróf Lázár Lilit. 1896. májusában a közoktatási miniszter többszöri igazgatócsere után Kammerert nevezte ki az Országos Képtár- és Történeti Képcsarnok kormánybiztosává, rábízva az 1896. évi ún. millenniumi törvény által létesíteni kívánt - több intézmény, elsősorban a Nemzeti Múzeum és az Országos Képtár képzőművészeti gyűjteményeinek egyesítésére hivatott - Szépművészeti Múzeum szervezési és építési ügyeit is. Szakmai munkatársként Térey Gábort, a freiburgi egyetem művészettörténész magántanárát jelölték ki mellé. Első feladatai közé tartozott a múzeum céljára alkalmas telek biztosítása és az építészeti pályázat kiírása. Kormánybiztossága idején az Országos Képtárnak a korábbi vezető, Pulszky Ferenc idején elkezdődött gyarapodása ugyan nem, de rendezése folytatódott. 1901-től az elkészült Szépművészeti Múzeum és Történeti Képcsarnok első igazgatója lett, képviselői megbízatást ezért 1905 és 1910 között nem vállalt. Egy 1905-ös leveléből úgy tűnik, hogy eddig ingázott a vidék és a főváros között: „...háztartásom falun már csak feles, mert fiam iskolái miatt már idefent vagyunk".

11 A millenniumi kiállítás tanügyi csoportjának létrehozása körül szerzett érdemeiért a III. osztályú Vaskorona-rendet kapta a királytól,

12 1914-ben pedig a Szent István-rend kiskeresztjével tüntették ki.

13 A Zichy-okmánytár XI. kötetének előszava szerint 1913-ban hosszú, súlyos betegsége miatt a kötet szerkesztéséhez segítséget kellett kérnie. A Szépművészeti Múzeum éléről 1914-ben ment nyugdíjba, ezután ismét családi birtokán, Koppányszántón élt. Itt hunyt el hosszas betegség után 1920. augusztus 3-án, életének 64. évében; halála nem számított országos hírnek az ezer sebből vérző ország ban.

15 (4. kép) Nemcsak a politikai, hanem a szakmai közéletben is jelentős szerepet vállalt. Első ismert ilyen szereplése még a régészethez kapcsolódik: tagja volt a Budapesten rendezett, 1876-os (VIII.) őstörténeti kongresszus és kiállítás szervezőbizottságának, egyedüliként Tolna megyéből.

16 Részt vett az 1878. nov. 17-én alakult Országos Régészeti és Embertani Társulat működésében is; 1879. elején már újabb tagok ajánlójaként tűnik fel,

17 az év végén pedig már évdíjas - tehát nem alapító - tagként a négy szakosztály közül a második, az „antik, emlék és éremtani szakosztály" előadójának tisztét töltötte be.

18 Az 1883. februárjában létrejött Magyar Heraldikai és Genealógiai Társulat már megalakulásakor választmányába választotta Kammerert. Szintén választmányi tagja volt a Magyar Történelmi Társulatnak, amelynek 1876-os tagjegyzékében már ott találjuk évdíjas tagként.

20 A Társulat 1920. október 7-én tartott választmányi ülésén Klebelsberg Kunó elnök az ülés megnyitása után „ kegyelettel emlékezik meg dr. Kammerer Ernőről, ki mint a Szépművészeti Múzeum első igazgatója, a hazai közművelődés körül s mint régebben Társulatunknak választmányi tagja s a Zichy-okmánytár szerkesztője, a hazai történettudomány körül is jelentős érdemeket szerzett. " 5 Tvm 1904. dec. 18. (XIV. évf. 51. sz.) Két hiányzó, szükséges szociális intézmény létesítéséről. H. n., é. n. [Bp. 1912.]; Férficselédség. Bp. 1914. 7 DARÓCZY 1923, 88. Ennek egyrészt ellentmond a Kammerer lányát említő adat, akiről nincs tudomásunk; másrészt 1890 körül Kammererék házassága után 3 évvel - nem készíthetett fényképet Wosinskyről, ahogyan az feltételesen felmerült: KŐHEGYI SZABÓ 1996, 35. 8 DARÓCZY 1923, 88. 9 BACHER 1956, 27-28. 10 T. BOROS 1929, 211. 11 K. E. levele K[oronghi]. Lippich Elekhez (1862-1924; kultuszminisztériumi osztálytanácsos, költő, művészeti író: MÉL 1981, II. 78.) 1905. szept. 13.: OSZK L. A Lippichnek írt 26 levél egyébiránt értékes adatokat tartalmaz a Szépművészeti Múzeum kezdeteiről, mindenekelőtt a gyűjteménygyarapítás részleteiről, körülményeiről. 12 T. BOROS 1929,211. 13 DARÓCZY 1923, 88. 14 Zichy XI. V. 15 Haláláról beszámoló rövid újsághírek: Tolnamegyei Újság 1920. aug. 14. 1. (2. kép 2.); Dombóvári Hírlap 1920. aug. 15. 4.; Új Nemzedék 1920. aug. 20. 16 TmK 1876. aug. 14. (IV. évf. 33. sz.) 1. 17 ArchÉrt 13 (1879) III. 18 ArchÉrt 14 (1880) XXIV, XXVI. 19 A magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság megalakulása. Turul 1 (1883) 52. 20 Névkönyv 1876, 18. 21 Sz 53-54 (1919-1920) 524. 276