Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)

Vízi Márta: Néprajzi kerámiakutatás a Dunántúlon – régész szemmel

A háti szállítással nyilvánvalóan a közeli falvakat célozták meg, közel a településhez. A piacozással délnyugat Baranya nagy településeire is elmennek, de Tolna megye déli, délkeleti felébe is eljutnak a vásárokra. Legészakabbra Pakson, kereskedőnél találjuk árujukat. Tolna megye északi részébe még ekkor, a 19-20. század fordulóján sem jutottak el, korábban minden valószínűség szerint szűkebb lehetett a vásárkörzetük, kizárhatjuk tehát, hogy Ozora környékére eljuthattak termékeik. Siklós termékeit megtalálhatjuk Somogyban, részletesen azonban nem állapítható meg a kutatás mai állása mellett, mely vidékein. A kerámiagyűjtemények feldolgozása feltehetően választ ad erre a kérdésre. A somogyi fazekasok minden valószínűség szerint helyi igények elégítettek ki termelésükkel. Nem zárható ki azonban az észak Tolnával való kereskedelmi kapcsolat. (Figyelemre méltó, hogy Ozoranak Kaposvárral közös céhe volt!) A sümegi fazekasok termékei az egész Balaton környékén megtalálhatóak. Somogyban a Balatonmelléken, a Kisbalaton és a Nagyberek falvaiban, Marcali és Nagybajom környékén. Ezek alapján az adatok alapján úgy tűnik, hogy Somogy megye nyugati részén már nem található fazék. Elképzelhető, hogy talán a csákváriak körzete lett volna az a vidék. Ezek alapján Ozorán és környékén feltehetőleg nem számolhatunk sümegi fazékkal. Szekszárd a hagyomány szerint a sárközi falvak egyik szállítója. Sajnos nem rendelkezünk pontos adatokkal a termékek elterjedési területéről. A tapolcai fazekasok termékei az egész Balaton környékén megtalálhatóak, mint a sümegieké. Somogyban a Balatonmelléken, a Kisbalaton és a Nagyberek falvaiban, Marcali és Nagybajom környékén. Ezek alapján az adatok alapján úgy tűnik, hogy Somogy megye nyugati részén már nem található tapolcai áru. Tatáról Knézy és István kutatásai alapján tálak, korsók kerültek Somogyba. A Somogyba vezető út észak Tolnán is keresztül haladt, esetleg kerülhetett oda is edény. A kutatás azonban ezt eddig nem vizsgálta, így ez egyelőre nem bizonyítható. Gráfik Imre a Velemér völgyi fazekasok útvonalát térképezte fel igen részletesen. A Velemér völgyiek Észak-Somogy kivételével egész Somogy megyét bejárták. Baranya megye nyugati sávja is a területükhöz tartozott, és Tolna megye néhány délnyugati falva. Úgy tűnik, észak Tolnába már nem jutottak el. Veszprém volt Nagybákay szerint a céhkancsók fő előállítója. Az elterjedési terület a Balaton felvidék, Veszprém megye, Zala, Somogy, Fejér megyék. Ez nem zárja ki a közelség miatt az észak-tolnai területen való elterjedést. 1758-ból ismerjük az ozorai varga céh kancsóját,

362 amelynek készítési helye ismeretlen. Hasonlóan zöldmázas, domborműves díszítésű, mint a veszprémiek. Bizonyító ereje természetesen nincs az elterjedési területet illetően. Kresz Mária összegzéseiben a főzőedények központjairól és vásárkörzetükről készített elsődlegesen összegzést.

363 Korábban már említettem, hogy a néprajzi kerámiakutatás főként a 19. századra korlátozódott, így itt is feltételeznem kell, hogy ezek az elterjedési térképek erre az időszakra vonatkoznak. Fontos lenne azonban, ha időben is lehetne vizsgálni az egyes központok körzeteit, hiszen mint azt Bajánál, bár igen későn, de láthatjuk, különböző okok miatt változnak. A mohácsi céh értékesítési körzete is változik. Ezek közül a változást előidéző tényezők közül csak a világháború okozta változásokat, illetve a 19. század végi, a népi kerámiaipar hanyatlásával összefüggő változásokat említik. Talán érdemes lenne a 18. századi történéseket, változást eredményező okokat is felkutatni. A kerámiafeldolgozásom kezdetén megfogalmazott célom, amely szerint egyrészt megkísérlem irodalmi adatok alapján meghatározni az ozorai fazekascéh történetét és edénykészletét, valamint hogy áttekintem a szűkebb és távolabbi környék agyagművességét, igen sok tanulsággal járt. Ezeket nagyrészt már a fentiekben, valamint az ozorai fazekascéhről írt részben leírtam. Nagyon fontos tanulság számomra, bár azt hiszem szélesebb kutatói kör számára is, hogy Kresz Mária úttörő munkája nyomán néhány kivétellel ugyan (Tata, Csákvár, Mohács, Mecseknádas-Óbánya, Mórágy A Kresz Mária által Tamás József szekszárdi fazekastól idézett észak-tolnai útvonal nyilván a 19-20. század fordulójánál későbbi időpontra tehető. GRÁFIK 1988, 1. melléklet. KRESZ 1963, 137. KRESZ 1960, 102. ábra; KRESZ 1991b, 535. old. 61. térkép: Fazékkészítő központok. 246