Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)
Vízi Márta: Néprajzi kerámiakutatás a Dunántúlon – régész szemmel
1906. évi statisztika 113 mester dolgozott 201 Kaposvár 28 Nagyatád 17 Karád 13 Iharos 8 Csurgó 7 Hedrehely 6 Szigetvár 2 1932. évi jegyzék: 39 mester nevét említik, fazekasok helyett inkább már kályhásokról írnak. Elterjedés és értékesítési körzetek: Termékeik Somogy határát nemigen hagyták el, déli irányban csak Horvátország velünk határos falvaiba tudtak szállítani. (Az első világháború előtt: Slatina, Verőce, Novigrad, Gola, Sdala, Szentgyörgy vár, Kapronca, Klostar.) Jelentős szerepük volt a helyi igények kielégítésében. A közelség miatt gyorsabban reagálhattak az időszakosan felmerülő edényszükségletnek, mindenféle edénytípust készítettek, így versenytársai maradtak a máshonnan érkező fazekasoknak is. 04 A 20. században a helyi mesterek megosztották egymás között, hogy ki hova jár a termékeit eladni. 205 A faluzás során edényeiket terményekért cserélték: rozsfélét BelsőSomogyban, burgonyát Mike, Szulok, Kálmáncsa helységekben, kukoricát a Dráva mentén, búzát leginkább a Balaton mellékén „szerezték be" mind a helyi, mind a más vidékről való fazekasok. Más termékért is cseréltek; gyermekjátékért tojást, ritkábban babot, bort is vittek. Cselédektől korpát, lisztet is elfogadtak. 206 Nyersanyagbiztosítás: Somogyban a dombvidéki területeken találhatunk agyagnyerő helyeket, ezek ráadásul tűzállóak. A legfontosabbak a Zselicben találhatóak (Hárságy Szentbalázs, Siminfa, Szulimán, Vásárosdombó, Szilvásszentmárton, Patra határában), Iharos környékén és a külső somogyi dombokon (Karád, Tab, Kisbér). Az erre alkalmas alapanyagot tűzálló edény és kályha készítésére is használták, az edényfal vastagsága azonban nagyobb volt, mint a hagyományos tűzálló edényt készítő központokban. (Züric völgy, Sümeg). Nem tűzálló agyagot több helyen is találtak: Kadarkút-Körmendpusztán, Nagyatád határában. A fazekasok a különböző fajta agyagokat a felhasználástól függően keverték egymással. A vasútközlekedés megindulásával azonban hozattak is agyagot, mégpedig Pohárról. Festésre pécsi földet alkalmaztak. Az edények típusai: Az említett fazekashelyek edénytípusairól nincs közölt részletes gyűjtés. Sümeg 209 210 A céh működési ideje: Az 1336. évi határjárásban már említik a fazekasok által használt agyaggödröket 1850 körül alakult céh (de a 18. században a keszthelyi fazekascéhben 5 sümegi fazekast jegyeztek be), a KNEZY - ISTVÁN 2001, 116. KNÉZY - ISTVÁN 2001, 116. KNEZY 1976, 93. KNÉZY 1972, 72-73; KNÉZY 1976, 93; KNÉZY - ISTVÁN 2001, 139. KNÉZY 1976, 93-94. KNÉZY 1976, 94. KNÉZY 1972, 71; KNÉZY 1997, 163. KNÉZY-ISTVÁN 2001, 118. NÉMETH 1960, 186-235; KRESZ 1960, 320. DOMANOVSZKY 1981, 202; KRESZ 1991a, 19. 228
