Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)

Miklós Zsuzsa: Sárszentlőrinc – Birkajárás (Homokos) szondázó ásatása

Miklós Zsuzsa Sárszentlőrinc - Birkajárás (Homokos) Szondázó ásatása A lelőhely a Tolna megyei Sárszentlőrinctől É-ra kb. 4 km-re, a Sió Ny-i partján található. Ezen a területen, az ártérből kiemelkedő dombon, egy holtág partján helyezkedik el egy árokkal, sánccal övezett földvár. (7. kép) Kutatástörténet A korábbi szakirodalomban egyértelműen erre a dombra vonatkozó említést nem találtam: Rómer Flóris Hőké Lajos levele nyomán - Sárszentlőrincen Törökhányás néven említ őskori megerősített telepet („SárSz.-Lőrincz [Törökhányás] 115.")

1 1882-ben szintén Hőké Lajos a Vasárnapi Újságban számol be felsorolás szintjén - a sárszentlőrinci Törökhányásról. Ez a helynév sem a Pesty-féle Helynévgyűjteményben,

3 sem Tolna megye földrajzi neveiben nem szerepel. Ezért nem lehet sem bizonyítani, sem cáfolni, hogy a fenti említések a Birkajáráson levő erődítéssel azonosíthatók. Wosinsky Mór - a Sárszentlőrinctől É-ra, lelőhelyünk közelében levő Rácz-Egressel kapcsolatban csupán annyit ír, hogy a „Sió melletti dombok partja egykor erődítve volt, még ma is látható több helyen ennek a nyoma."

5 A Birkajáráson levő földvárra a Tolna megyei várkutatás kapcsán, a katonai légifotók átnézése közben figyeltem fel: két db 1953-ban, térképezési céllal készült fotón halványan látszik a sánc és árok. A domb már akkor is bokros, fás volt, de nem volt annyira fedett, mint napjainkban. Ezen légifotók alapján 1993. március 10-én azonosítottam a helyszínen a lelőhelyet: a terepbejárás során a sűrű bokrok miatt a vár kiterjedését csak hozzávetőleg tudtam megállapítani; leletet a felszínen a magas fűben nem találtam. Megállapítottam, hogy a lesarkított téglalap alakú lakóterületet körben árok és kívül sánc övezi. Helyenként ezen kívül is megfigyelhettem árkot, illetve teraszt. A vár D-i végén jelenleg is juhászat van, ezért itt még inkább korlátozottak a kutatási lehetőségek. A vár szintvonalas felmérését 1995. március 22-én Nováki Gyulával és Miklós Gergely P-vel készítettük el.

7 A lelőhelyet - megtalálása óta - rendszeresen légifotózom. Az erődítés elsősorban lombmentes időszakban észlelhető, de a lombozat változásai is utalnak az árokra, sáncra. (2. kép) A lelőhely leírása A lesarkított téglalap alakú, 55 x 95 m-es (0,52 ha) vár a Sió árteréből kiemelkedő dombon található. Tszfm. 103 m, az ártértől számított rel. mag. kb. 8 m. Felszínét néhány öregebb fa, sok bodzabokor és fű fedi. A belső árok szépen követhető, szélessége jelenleg 3-7 m, mélysége a domb pereméhez képest 4-5 m. A külső árok sok helyen terasz alakú, szélessége 3-5 m. A belső sánc 1,5-2 m magas, talpszélessége 5-6 m. A légifotókon csupán a belső védelmi vonal érzékelhető. (3-4. kép) Felszíni leletanyag a magas aljnövényzet miatt nem található. 1 RÓMER 1878, II. köt. 101. 2 Vasárnapi Újság 1882. febr. 5. 3 GAÁL - KŐHEGYI III. 310-311. 4

TMFN210. 5 WOSINSKY 1896, 487. 6 HM Hadtörténelmi Intézet és Múzeum Térképtára: L-34-50-A-a. Nytsz. 43596 és 43603. 7 MTA Rí Adattára Tj. 7170/95. 169