Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)
Tóth Boglárka: A középkori Györgyi és ferences kolostorának azonosítása
milyen alapítványról lehetett szó, fontos azonban, hogy ebben az oklevélben Györgyit mezővárosnak nevezik (in oppido Gywrgyi). Bodó Gergely halála után, 1459-et követően fia, Gáspár, majd 1500 körül az ő fia, Ferenc örökölte Györgyi uradalmat. Ferenc ismereteink szerint nem viselt udvari tisztséget. 1505-ben Tolna megye követe volt a rákosi országgyűlésen. 17 Érdemei elismeréséül II. Ulászló 1510-ben megerősítette az ő, és örököseinek - feleségének, Erzsébetnek, valamint Anna lányának - jogait a györgyi és anyavári uradalmak birtoklásában. 18 Bodó Ferenc és a ferencesek kapcsolata nem volt konfliktusmentes. A szerzetesek a Bodó családtól kapott arany és ezüst egyházi tárgyakat egy másik kolostoruk kijavítására idegennél akarták elzálogosítani. Bodó Ferenc a pápához fordult ez ügyben, aki 1517-ben elrendelte, hogy a kegytárgyakat Bodó Ferencnél zálogosítsák el, amíg nem tudják kiváltani. A ferencesek kérésére a pápa végül 1519-ben megengedte, hogy az istentiszteletre szánt kegytárgyakat maguknál tarthassák és használhassák. Azon túl, hogy az oklevelek fényt derítenek az esetre, az 1517-ben kelt pápai levél, melyet Bodó Ferenc kérésére adtak ki, fontos adatokat tartalmaz a kolostori templom titulusára és Györgyi jogállására vonatkozóan. Az oklevél ugyanis nem Szt. Gergely, hanem Szűz Mária egyháznak nevezi Györgyi kolostorát. A Szűz Mária titulus használata feltehetően a ferencesek Mária-tiszteletére utal. A pápai oklevél továbbá Györgyit „mezőváros vagy falu"-nak határozza meg (Domus S. Marie Virginis oppidi seu ville Georgii). Az alábbi két, 1460-as és 1517-es pápai oklevél alapján, melyben Györgyit oppidumnak nevezik, továbbá azok ismeretében, hogy Györgyi a Bodó család uradalmi központja volt a 15-16. században, koldulórendi szerzeteseknek adott otthont a 15. század közepén, és plébániatemplomában 8 pap szolgált, Györgyit a későközépkorban jelentős, „mezővárosiasodó" településnek tarthatjuk. 20 1510 után Bodó Ferencnek fiúgyermeke született, ezért Ferenc II. Lajos királytól kérte az 1510-ben kapott oklevél Ferenc és fia, Farkas részére való átírását, melyet a király 1518-ban erősített meg. 21 Györgyi birtok így Ferenc halála után Bodó Farkas örökségévé vált. A török hódítás törést hozott Györgyi és a kolostor életében. Az 1526. évi veszedelem során a szerzetesek elhagyták Györgyit, de 1529-ben visszatértek. 22 Virágzó szerzetesi életről tanúskodik, hogy 1535 elején a kolostorban a guardiánon kívül igehirdetők, gyóntatok, miséspapok, és 6 segítőtestvér, összesen 16 személy lakott. 23 Néhány évvel később, 1542-ben azonban a törökök előrenyomulása miatt, a közelgő menekülés érdekében a káptalanon megengedték a testvéreknek, hogy lovat és kocsit tarthassanak. A török veszély 1542-ben érte el Györgyit, amikor a ferencesek végleg elhagyták kolostorukat, és a falu lakossága is elmenekült 29 házat hagyva maga után üresen. 2 Míg a ferences szerzetesek sosem tértek vissza Györgyibe, a falu lakóiról nem tudjuk, hogy végleg elhagyták-e falujukat. Mindenesetre Györgyi az 1559-es rovásadó összeírásban Bodó Farkas tulajdonaként 2 portával szerepel, de nem tudni, hogy régi lakói egy része tért-e vissza, vagy új lakók telepedtek le. 26 Bodó Farkas utód nélkül halt meg (1564 előtt), ezért Györgyi birtok 1566-ban Farkas testvére, Anna lányára, Bajony Zsófiára szállt. A birtok ezután mindig női ágon öröklődött tovább, így az uradalom generációnként más család tulajdonába került (Kenderessy Mária, Bosnyák Tamás, Balassa Imre). 28 KAPRIANI 1771, 383. Kapriani szerint a kéziratban téves a keltezés vagy a helymeghatározás, mert 1460 január 13-én a pápa nem Rómában volt, mint ahogy azt az oklevél írja, hanem Mantuában. 17 SZAKÁLY 1998, 50. 18 KÁROLYI III., 68-71., Dl 99770! 19 KARÁCSONYI 1924, 70.; KOLLER V., 40-41.; THEINER 1860, 624. Bácskai Vera: Magyar mezővárosok a XV. században. Budapest 1965., Fügedi Erik: Koldulórendek és városfejlődés Magyarországon. Századok 106, 1972/1, 69-94., Kubinyi András: A középkori kisvárosok típusai. Társadalomtörténeti Hírlevél 1982/2, 34-40. 21 Dl 99797. 22 KARÁCSONYI 1924, 70. Az 1530-as évekből ismerjük a kolostor guardiánjainak névsorát: 1531-ben Hederhelyi András, 1533ban Illyevölgyi János, 1535-ben Tagyoni Lukács, 1537-ben Lesi Gergely és 1542-ben Kerecsényi Pál. BUNYITAY 1904, 465496. 23 KARÁCSONYI 1924, 70. 24 BUNYITAY 1904, 499.; KARÁCSONYI 1924, 70. 25 TÍMÁR 1974-75, 53. 26 TÍMÁR 1974-75, 45., 51.; TÍMÁR 2001, 68. 135
