Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 23. (Szekszárd, 2001)
Fórizs István–Pásztor Adrienn–Nagy Géza–Tóth Mária: Avar és szarmata gyöngyök Csongrád megyéből
Vörös opak üveg Korábbi tanulmányainkban kimutattuk , hogy az avar kori üvegek vörös színét nem csak rézzel, hanem réz és vas együttes adagolásával állították elő. A vas tudatos adagolását bizonyíthatja egyrészt az üvegszerkezetű rész (mátrix) kiemelkedő vastartalma, másrészt a vastartalmú zárványok jelenléte. E két jellemző együttes megléte elméletileg nem törvényszerű, a gyakorlatban azonban a nagyobb vastartalom esetén mindig találunk vastartalmú zárványokat. Szennyezőként az üveggyöngyökben lévő vas mennyiségét a fehér, kék és színtelen üvegek 12 vastartalma alapján határoztuk meg, értéke 0,3 és 1,8% között változott, átlagban kb. 1% FeO. Az 5. ábra mutatja be a Szegvár-Oromdűlő (SZO) avar kori és a Madaras-halmok (M) szarmata kori temetők vizsgált vörös opak üvegeinek vastartalmát az FeO % nagysága szerint. A Szegvároromdűlői minták között az SzO-10 jelű avar kori sírból származó, de szarmata viseletre jellemző üveggyöngy; az SZO-46, -47, -53, -57 jelűek pedig szarmata kori sírból származnak. Az SzO-3, -5, -8, -20, -21, -23, -24, -25, -34 jelű minták avar kori sírokból származó, avar viseletre jellemző minták és mindegyik jellemzője, hogy jelentős vastartalommal rendelkezik (5. ábra), továbbá mindegyikben gyakori a vastartalmú zárvány (6. ábra, 2. táblázat). Tehát ezeket a vörös opak üvegeket réz és vas együttes adagolásával állították elő szemben a szarmata vörös opak üvegekkel, amely utóbbiak színét csak rézzel hozták létre. Ez utóbbiakban nincsenek vastartalmú zárványok (2. táblázat, 6. ábra). Látható, hogy az avar kori sírból előkerült (SZO-10), szarmata jellegű vörös üveg vastartalma (5. ábra) ugyanakkora, mint az azonos lelőhelyről előkerült, de szarmata kori és az előbbivel azonos megjelenésű (jellegű) vörös opak üvegeké. A külső jellegekben mutatkozó azonosságot megerősítette a belső jellegek azonossága (azonos vastartalom, azonos színezési eljárás, zárványmentesség). A tisztán szarmata korú lelőhelyről származó két vörös opak minta (Ml05/3, M143/2) vastartalma gyakorlatilag megegyezik az eddig ismertetett vörös opak szarmata üvegekével (5. ábra). Ezekben az üvegekben sem találtunk vastartalmú zárványokat (2. táblázat, 6. ábra), vagyis ebben az esetben is csak rézzel állították elő a vörös színt. Ugyanakkor a külső megjelenésében teljesen eltérő avar kori vörös opak üvegek belső tulajdonságaikban is jelentősen eltérnek (réz+vas együttes adagolása, vastartalmú zárványok jelenléte). Az SZO-7 és az SZO-31 jelű gyöngyök vörös részében több vastartalmú zárvány található, az üvegmátrix vastartalma 2,5% FeO körüli, ami valamivel kisebb, mint a tipikus avar kori vörös opak üvegeké, ugyanakkor határozottan nagyobb, mint a szarmata mintáké. A vastartalom mértéke és a zárványosság együtt az vas szándékos adalékolását jelzi, hasonlóan a tipikus avar mintákhoz, azonban azoktól mind típusában, mind a vastartalom mennyiségében eltér. A 88. sír (SzO-7) sötétvörös színű lapított gömb alakú opak üveggyöngye a szentendrei és a jutási bizánci éremmel keltezett leletegyüttesek köréhez kapcsolható 1 , s előzménye leginkább a germán emlékanyagból ismert. Divatja a kárpát-medencei avar kori emlékanyagban alig él tovább a 7. század középe-középső harmadánál. Hasonló módon a germán emlékek nyomát őrzi a 121. sír (SZO-31) sötétvörös alapú, sárga színű hurokfolyatott rátétes lapított gömb alakú opak gyöngye is, amelynek párhuzamait elvétve találjuk meg az avar kori viseletben (pl. Csákberény 68., 220. sírok) 14 . Divatjuk az avar gyöngyviseletben nem meghatározó jellegű. Többnyire a színes üveggyöngysorok kísérő gyöngyei, amelyek feltételezhetően a nyugat-európai gyöngykészítő műhelyekből kereskedelmi kapcsolatokkal jutott el tulajdonosaikhoz. Az SZO-3 7 jelű minta típusát tekintve egyedi, sem az eddig tárgyalt szarmata, sem az avar csoportba nem illik bele. Olyan polikróm gyöngy, ahol a test kobaltkék, és ebbe a kék testbe tettek rubin vörös részeket. A vörös rész vastartalma nagyon kicsi és nem tartalmaz vastartalmú zárványokat, ebben a tulajdonságában megegyezik az eddig ismertetett szarmata vörös opak üvegekkel. Ez á szórvány gyöngytöredék a kora avar kori nyakláncok ritkább gyöngytípusa. Szórványosan felbukkanó, önmagában nem keltező értékű példányaik a 7. század első felére keltezhető leletanyagból ismertek 15 . Az eddigi adatok alapján a vörös opak üvegek esetében olyan anyagszerkezeti jellegzetességeket találtunk, amelyekkel egyértelműen el lehet különíteni a szarmata és az avar kori leleteket (abban az esetben is, amikor olyan töredék kerül elő, amelynek külső jegyei nem elegendőek az egyértelmű besorolásra). 11 FÓRIZS et al. 1999 ( www.chemonet.hu/hun/teazo/geo/avar ), 2000a, 2000b, 2001. 12 Ezekbe az üvegekbe biztosan nem tettek vasat, sőt a szennyező vas által okozott elszíneződést színtelenítővel tüntették el. 13 PÁSZTOR 1995, 72; 1.1. 5.1, 5.2. 14 PÁSZTOR 1996, 47; 5. színes tábla 33.1, 33.2. 15 PÁSZTOR 1995, 79. 75
