Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 23. (Szekszárd, 2001)

K. Németh András: A középkori Tolna vármegye korai templomairól

Patrocíniumából kikövetkeztethet ők építésének időhatárai Nak egyházának 1304-ben említett Szent István vértanú-titulusát

24 a középkori Magyarország majdnem 2500 patrocíniumát vizsgáló Kovács Béla a korai térítőtevékenység emlékének tartja annak alapján, hogy Brúnó térítőpüspök egyházmegyéjének, a passauinak is a protomártír volt a patrónusa.

25 A középkori Szék vagy Cikádor (a mai Bátaszék) először 1274-ben említett Szent Péter-plébániájának korai alapítására következtetett Sümegi József annak alapján, hogy az 1009-ben alapított pécsi püspökség védőszentje is Szent Péter volt.

26 Feltevését régészeti adat is bizonyítja, hiszen a ciszterci apátság templomának nemrég befejezett feltárásakor előkerült 48 sír egy része az apátság alapítása előtt itt létezett korai plébániatemplom körüli temetőhöz tartozott.

27 Igaz ugyan, hogy erről az egyházról nem szól oklevél, védőszentjét sem ismerjük, ám ennek ellenére 1142 előtt léteznie kellett; feltehetően szintén Szent Péternek volt szentelve. Széken így az a különös helyzet állt elő, hogy 1200 előtt - igaz, nem ugyanazon a helyen és nem egy időben - két korai plébániatemplommal is számolhatunk. Az apátság építése miatt lebontott korábbi templom helyett a monostortól D-re, a Sárvíz közelében épült fel az 1970-es években lebontott második korai, széki plébániatemplom.

28 A középkori Tolna megyében még két Szent Péter-plébániát találunk. Bár Földvár (a mai Dunaföldvár) plébániájának titulusa csak 1433-ban tűnik fel,

29 mégis elfogadhatjuk korai voltát, hiszen az először 1199ben említett földvári bencés apátság építése előtt is léteznie kellett az egykori limesút mentén fekvő Dunaparti településen valamilyen templomnak. A Regöly határában fekvő, elpusztult Majsa templomát először a pápai tizedjegyzék említi, plébániájának Szent Péter-titulusát egy 1400-as pápai búcsúengedély őrizte meg.

30 A település helyét Torma István lokalizálta, nemrég a templom helyét is azonosítottuk.

31 Az általunk alaposabban vizsgált regölyi főesperesség egyházainak 45 ismert patrocíniuma között feltűnő a 11. századi törvényekben szereplő, kötelezően megtartandó ünnepek

32 védőszentjeinek gyakori előfordulása: Szűz Mária 11 előfordulását figyelmen kívül hagyva is 18 ilyet találunk (40%; a Szűz Mária adatokkal: 64,45%).

33 Mindez persze lehet véletlen, ám utalhat a korai templomoknak a feltételezettnél is nagyobb arányára ezen a területen. Patrocínum nevű településen állt Schwartz Elemér nyomán Kiss Gábor mutatott rá, hogy valószínűleg azon templomok patrocínumai váltak legtöbbször önálló településnévvé, amelyek a településektől távol, magányosan álltak a korai időben s csak később alakult ki körülöttük falu.

34 Mivel széles körű régészeti adatok sem az állítás igazolásához, sem cáfolatához nem állnak rendelkezésünkre, az alábbiakban felsoroljuk megyénk templomcímből képzett helyneveit. Az említett hely névfajtából viszonylag sokat, legalább tizenhatot találunk, közülük azonban egyikre sem illik valamelyik egyéb kritérium, ami alapján bizonyosabban a 11-12. századra keltezhetnénk őket.

35 24 AnjouOkm I. 86. 25 KOVÁCS 1990, 417. 26 SÜMEGI 1997, 122. 27 VALTER 1998, 162. 28 SÜMEGI 1997,210-211. 29 LUKCSICS II. 251. sz. 30 MonVat 1/5. 239. 31 Torma tbj. 1961. szept. 30. (3. lh.); K. Németh András - Botár István tbj. 1998. ápr. 25.: WMM Rég. Ad. 648-2000. 32 Ezek felsorolása: KOVÁCS 1987, 65-66. 33 K. NÉMETH 2001, 27. 34 KISS 2000a, 385. 35 Ezek közül leggyakrabban, háromszor Szent Márton (1. Gödreszentmárton, Baranya m., 1542; 2. Nagyszokoly D-i határa, 1327, helynévként: Héderváry I. 32.; 3. Tamási-Szentmártoni dűlő, 1332) és Szent Miklós volt a névadó (1. Paks-Csámpa: Csámpaszentmiklós, 1398, helynévként: Zichy V. 68.; 2. Dombóvár-Kis- vagy Nagykonda körül: Kondaszentmiklós, 1315: AnjouOkl IV. 117. sz.; 3. Szekszárd-Palánk: Szentmiklós, 1524, helynévként: Dl. 89210.), Szent György (1. Dunaszentgyörgy, 1424: Dl. 106309.; 2. Baranyaszentgyörgy, 1427: MonVesp III. 61.) és Szent Lőrinc (1. Sárszentlőrinc, 1432: Dl. ; 2. Szakály és Gyulaj határvidékén, 1332) tiszteletére szentelt templom 2-2 alkalommal vált a település névadójává, míg l-l alkalommal fordul elő Szent András (Bölcske-Szentandráspuszta-Tanya-dülő, újkori helynévként: SZABÓ-SZÉCSI 1994, 86-88.), Szent Demeter (Bonyhád környéke, 1333), Szent Gál (Zomba-Szentgálpuszta, 1447: Dl. 106509.), Keresztelő Szent János (Attala395