Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 23. (Szekszárd, 2001)
K. Németh András: A középkori Tolna vármegye korai templomairól
valamint a plébániai funkciókat egyben betöltő - templom a megyeszékhelyként működő Tolnán. Györffy György a tolnai plébánia létrejöttét a pécsi püspökség alapítását megelőző időre, a 10. századra végére tette, feltételezve, hogy István még trónörökös korában megkapta a tolnai uradalmat. 17 A 13. század közepe előtt alapított kolostorok közelében - amint arra Kiss Gábor is rámutatott Vas megye kapcsán 18 - az egyházjogi rendelkezések értelmében plébániatemplomoknak kellett állniuk. A 11-12. században alapított Tolna megyei kolostorok környékén valóban megtaláljuk a plébániai feladatokat betöltő egyházakat: Szekszárdon az apátság közvetlen szomszédságában, Bátán az apátság helyéhez hasonló magaslaton hozta felszínre a régészeti kutatás a templom-maradványokat, Cikádoron a ciszterci apátság helyén állhatott az 1142 előtti plébániatemplom, a földvári bencés apátság névadó településén állt korai plébániaegyház egyelőre nem ismert, de az ismertetett analógiák alapján kétségkívül léteznie kellett. 10-11. századi várban illetve a mellett áll A 10-11. századi Tolna megyében két helyen feltételezhetünk olyan várakat, amelyekben templom is állt. A vármegyeközpont Tolna mellett a másik főesperesi székhely, a Régennek nevezett mai Regöly korai várát sem ismerjük régészeti forrásból. Tolna várát (castrum Tollona) csak 1211-ben említik először, 19 Regöly feltételezhető erődítéséről azonban nem szól írott adat. Bár a tolnai vár 11. századi létezése vitatható a kérdéskört összefoglaló Bóna István szerint, 20 korai templom itteni létét mégis kimutathatjuk egyéb kritériumok alapján. Az alábbiakban bővebben a kevésbé kutatott regölyi földvár és temploma kérdését vizsgáljuk meg. Az először 1217-ben említett regölyi főesperesség névadó településén fekvő őskori sáncról feltételezhetjük annak - legalább részbeni - kora Árpád-kori hasznosítását. Megerősíti ezt Györffy György véleménye, aki szerint Géza fejedelem az általa megkereszteltetett gyermek Koppány számára Regölyt jelölte ki templommal is rendelkező központként. Meglátása szerint Koppány lázadásának leverése után azért válhatott Regöly főesperesi székhellyé, mert csupán a meglévő keresztény parochia felújítására volt szükség az itteni egyházszervezéshez. Vass Előd ennek alapján vélhette úgy, hogy Regölyben épülhetett Tolna megye egyik legelső temploma, Koppány apja, „Szár Szerind vezér halála után; az ifjú Koppány vezér tartózkodási helyét is itt jelölhették ki, s innen kerülhetett Somogyvárra" . 2l A regölyi sáncon feltárt kisméretű, kívül félköríves, belül enyhén trapéz alakú szentélyzáródással ellátott templom építési korát az ásató Vizi Márta - korhatározó építészeti jellegzetességek hiányában és a templom körüli temető bolygatott földjéből előkerült, többnyire későközépkori szórványleletek miatt - a 12-13. század fordulójára tette; Ny-i irányú bővítését és karzattal való kiegészítését a 13. század végére határozta meg. 22 Mindez esetleg lehetővé teszi a templom azonosítását a korai esperesi egyházzal, amely - a fent elmondottak figyelembe vételével - talán a 10. század legvégén vagy all. század elején már állhatott, majd a regölyi esperesnek a pécsi káptalanba a 13. század elejéig megtörtént beköltözése után a falu plébániatemplomává válhatott. Vásárhely közelében állt Tolna templomának korai voltára a Duna-menti fekvés és a királyi udvarház itteni léte mellett abból is következtethetünk, hogy a település jelentős vásár- és vízi átkelőhely volt, hiszen 1055-ben I. András a tihanyi bencés apátságnak adományozta az itteni vám- és révjövedelem harmadrészét. 23 17 GYÖRFFY 1977, 112-113. 18 KISS 2000a, 382, o. 10. Íj. 19 PRT X. 511. Erdélyi László szerint az 1055-ös tihanyi oklevélben szereplő Castelic a tolnai várra értendő: uo. 417. o. 2. Íj. 20 BÓNA 1998, 60. A vár kezdeteiről alkotott történészi nézetek összefoglalása: TÍMÁR 1992, 45. 21 TÍMÁR 1988, 40; VASS 1989, 41. Összefoglalóan: K. NÉMETH 2001, 53. 22 VIZI 2001, 56. 23 PRT. X. 417; PÜSPÖKI NAGY 1989, 61. 394
