Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 23. (Szekszárd, 2001)

K. Németh András: A középkori Tolna vármegye korai templomairól

K. Németh András A középkori Tolna vármegye korai templomairól Bevezetés írásom címe szándékosan rímel Kiss Gábornak a X. Hadak útján-konferencia tanulmánykötetében megjelent dolgozatára, amelynek bizonyos pontjait (a kereszténység felvétele és a plébániahálózat kialakulása, egyházszervezet) röviden már a középkori Vas vármegye 10-12. századi sír- és kincsleleteit bemutató monográfiájában is kifejtette.

1 Kiváló összeállítása adta ugyanis az ötletet, hogy az általa megadott kritériumok alapján meghatározzam a középkori Tolna megye bizonyosan illetve feltehetően legkorábbi egyházait. A cím némileg eltér az említett tanulmányétól: amíg ott 11-12. századi templomok szerepelnek, addig én - legalábbis néhány esetben, mások következtetéseire is támaszkodva - feltételeztem a 10. század végi építés lehetőségét is. Bevezetőben nem térek ki újra azokra az érvekre, amelyek a mellett szólnak, hogy a jelenleg ismertnél jóval nagyobb számban kellett már a 11-12. században templomoknak állniuk az ország akkoriban lakott területének jó részén. A Kiss Gábor által felsorakoztatott bizonyítékok - a korai törvények szövegei, az egyházalapítások számának szempontjából élen járó királyi birtok túlsúlya stb. - Tolna megyére is érvényesek. A Kiss Gábor által kidolgozott azon kritériumokról, amelyekre egyetlen példát sem találtam Tolna megyében, külön nem szólok, csupán itt jelzem őket. Egyelőre nem ismert területünkön pogány kultuszhely közvetlen közelében állt templom, sem leányegyháza alapján keltezhető korai egyház. Történeti okok miatt, a kimutathatóan helyben továbbélő római lakosság hiánya miatt nem ismerünk olyan templomot, amelynek esetében kultuszfolytonosság állt volna fenn.

2 Az igen ritka patrocíniumáról elnevezett Szentgál falunak a település neve alapján keltezhető temploma korai időre. Módszeres kutatással talán módosulhat a kép a településen kívül állt vagy a több település számára emelt templomokról, bár a megye területén végzett eddigi (a templomok építési idejének meghatározására természetesen alkalmatlan) terepbejárásokból ilyenek nem ismertek. Talán meglepőnek tűnik e téma feldolgozása olyan terület esetében, ahol szemmel láthatóan legfeljebb a szekszárdi apátság konzervált alapfalai, a 12. században alapított madocsai bencés apátság nyugati torony párjának ránk maradt északi tagja, a máriaszéplaki templom szentélyének romjai valamint az 1142-ben alapított cikádori ciszterci apátság nemrégiben feltárt és legújabban bemutatott alapfalai képviselik a 11-12. századi templomépítészetet és ahol ebben a témában sem az épületrégészeti, sem a klasszikus régészeti kutatás nem büszkélkedhet komoly eredménnyel. Éppen ez utóbbi miatt lehet fontos azon emlékek kiszűrése, amelyek a megye forrásokban szegény korai (egyház-)történetére vethetnek némi fényt; munkám ilyen formán a megyénk 10-12. századi sír- és kincsleleteit bemutató, remélhetőleg hamarosan megszülető kötet egyháztörténeti részéhez kíván szerényen hozzájárulni. Elöljáróban még annyit jegyeznék meg, hogy a korai egyházi építmények közül elsősorban nem a viszonylag jól ismert szerzetesi épületekkel kívánok foglalkozni, hiszen ezek jó részét több kritériumba is be lehet sorolni. Mindegyiket említi forrás, többnek az alapítási körülményét is ismerjük; nagy részüket érintette valamiféle régészeti kutatás. A bátai bencés apátságot az 1930-as évek végén Csalog József, a szekszárdit az 1960-as és 70-évek fordulóján Kozák Károly vezetésével tárták fel; a jókora felmenő falakat is őrző madocsai templom mellett Gaál Attila végzett leletmentést 1973-74-ben. A cikádori ciszterci apátságot 19941996 között Valter Ilona tárta fel, a földvári bencés apátsággal azonosítható, - sajnálatos módon nem 1 KISS 2000a; KISS 2000b, 280-282. Szekszárd kapcsán felmerült a kontinuitás: ,Az 1. Béla által alapított apátsági templom alapfalai 1940 őszén előkerültek a megyeháza udvarán. (...) bizonyos, hogy magja egy románkor előtti, valószínűleg római templom voir: CSALOG 1941, 104. o. 8. Íj. Ugyanezt bizonygatja Dercsényi Dezső is: „Csalog József a szekszárdi vármegyeház udvarán 1944-ben ókeresztény sírkápolnát tárt fel, melyet megfigyelése szerint a VII-VIII. század folyamán átalakítottak, a XI. században pedig háromhajós templommá bővítették ki. Ez a templom volt az egykori Alisca helyén épült szekszárdi apátság temploma. (...) Sajnos az ásatások eredményeit a háború miatt már nem tehették közzé, sőt felvételei is elpusztultak s így a fenti eredményekről egyedül az ásatást végző Csalog József szíves szóbeli közlése alapján számolhatunk be": DERCSÉNYI 1947, 209. Az állításra régészeti bizonyítékot a későbbi ásatások sem szolgáltattak: KOZÁK 1974, 375. o. 6 Íj. 391