Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 23. (Szekszárd, 2001)

K. Németh András: A középkori Tolna vármegye korai templomairól

szakszerű ásatás keretében napvilágra került - középkori épület maradványait pedig Odor János Gábor dokumentálta 1999-ben.

3 Ezek az épületek Cikádor és Madocsa kivételével messzire látszó helyen épültek, az egykori Duna-parti római limesút közelében fekvő településeken. írott forrás alapján keltezhető A 12. század vége előtti időszakból a kolostorokon kívül egyetlen más templomról sem maradt fenn hiteles adat. A Tolna megyei okleveles gyakorlat sűrűbbé válását jól mutatja, hogy a pápai tizedjegyzékek alapján megrajzolható regölyi főesperesség határain belül először csak 1250-ben említik az első plébániatemplomot, a gyalánit (ma Kisgyalán, Somogy m.).

4 Több, a 11-12. századra hamisított oklevelet ismerünk, amelyek egyházakat említenek. Az 1015-re hamisított pécsváradi alapítólevélben szerepel a szekszárdi Szent Benedek-templom.

5 A tihanyi bencés apátság 1092-re hamisított birtok-összeírásában említett, a mai Nagydorog környékén kereshető Martos falu Mindenszentek-egyházáról akár az is feltételezhető, hogy korai templom volt, hiszen az 1055-ös, hiteles alapítólevél már említi a falut. Ugyancsak ez a diploma tudósít a falu szomszédosáról, az iváni egyház birtokáról; jóllehet, az iváni bencés apátság csak 1326-ban tűnik fel. Végezetül szintén ebből az oklevélből hallunk a Tolna megyei FedelFedeh falu Szent Mihály-templomáról; a települést Erdélyi László Fadd környékére, a Duna közelébe helyezte.

6 A madocsai apátság 1145-re hamisított alapítólevele a Szent Miklósmonostornak adott birtokok leírásában egy Budicsülése nevű helyet említ, kápolnával.

7 Régészeti és műemléki kutatás alapján vagy a hozzá tartozó temető illetve sírjainak mellékletei alapján keltezhető A középkori Tolna megye területén eddig a bátai és a szekszárdi bencés apátságon valamint az utóbbi mellett Kozák Károly által feltárt és Szekszárd első - a pécsváradi alapítólevélben is említett plébániatemplomával azonosított sokszög-, korábban azonban félkörös szentélyzáródású kápolnán kívül

8 nem tártak fel határozottan all. századra keltezett egyházat. A megyében feltárt félkörös szentélyzáródású és gyakran bizonytalan keltezésű, nem kolostori templomokat az alaprajzi kérdéseknél sorolom fel. Valamivel kedvezőbb helyzetben vagyunk azon templomok esetében, amelyeket a körülöttük feltárt temetkezések alapján keltezhetünk a 11-12. századra. Odor János Gábor összeállításából tudjuk, hogy a középkori bátai plébániatemplom mellett szórvány I. László dénár, a Németkér-Látóhegyen kutatott templom körüli temetőből I. István ezüstpénze, a Dombóvár-Szarvasdpusztán részben megmentett, többrétegű, valószínűleg szintén templom körüli sírokból pedig Kálmán király pénze került elő; az utóbbi temető ~ A könyvtárnyi történeti szakirodalom felsorolását mellőzve, a felhasznált régészeti munkák: Báta: KÓNYI et al. 1940, 49-65; Szekszárd: KOZÁK 1974; Madocsa: GAÁL 1974, GAÁL 1975; Cikádor: VALTER 1998; Földvár: WMM Rég. Ad. 607-2000. A korai bencés apátságok történetéről legújabban, a legfontosabb irodalommal: HERVAY 2001, 481-482 (Báta), 488-489 (Földvár), 501-502 (Madocsa), 512-513 (Szék, 1420-1478), 513-514 (Szekszárd). Fontos megjegyezni, hogy Dercsényi Dezső megállapítása szerint a bátai kolostor Szent László-kori temploma vagy nem a 15. századi templom helyén feküdt vagy alapjait is elbontva épült helyére a későközépkori épület, mert a korai templomra utaló semmilyen lelet nem került elő, bár „Ű sirleleteknek aránylag nagy száma arra mutat, hogy a templom környékét temetőnek használták már a XI. században is. (...) Ez az egyetlen körülmény, ami valószínűvé tenné, hogy az ásatási területen a feltárt monostor előtt is templom állott'': KÓNYI et al. 1940, 64-65. Csalog József egy, az ásatás évében készült rövid írásában „Szent László által alapított románkori fatemplomof említ, vélhetőleg nem régészeti adatok, hanem a fent kifejtett bizonytalanság alapján: CS ALOGO VITS 1937, 448. 4 Hazai 16-18. 5 DHA 1992, 73. 6 DHA 1992, 284. Fede hozzávetőleges lokalizálása: PRT X. 420; Martosé: uo. 420-422. 7 RegArp I. 25. Szelle Zs. és nyomában Gervers-Molnár V. a helynevet feltételesen azonosította a Bölcske határában feltárt rotundával: SZELLE 1889, 356; GERVERS-MOLNÁR 1972, 40; Itt jegyzem meg, hogy az eddigi egyetlen, 1200 előtt Tolna megyei plébánosra vonatkoztatott okleveles adat tévedés eredménye, mert összefoglalásában Hervay Ferenc helytelenül említi a földvári apát és a pécsi püspök viszályát tárgyaló 1199-es oklevél alapján, hogy a püspök „a földvári monostort megszállta, az ottani plébánost bántalmazta" (HERVAY 2001, 489), hiszen a nevezett oklevélrész a püspöknek az apát által bántalmazott papjairól szól (ecclesiam quondam, ad ipsum episcopum pertinentem, parochianis propriis spoliavit, clericos eius eiiciens domibus propriis verberando: CD. II. 353-355). 8 KOZÁK 1974, 340, 347. 392