Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 23. (Szekszárd, 2001)

Simonyi Erika: Kora Árpád-kori település részlet Mezőkeresztes–Cethalomról

vesszük az eredeti felszínt, akkor sem ásták a házat fél méternél mélyebbre. Az Árpád-kori faluásatások számának gyarapodásával egyre több, hasonló jellegű objektumról nyerünk hiteles régészeti információt, habár a házak felmenő falának nyomát az esetek 99%-ában a szántás és a talajerózió elpusztítja. Hasonló földfelszíni épületet közölt Wolf Mária Karos - Tobolyka lelőhelyről. A 10. századi település egyik házának, van egy hagyományos félig földbe mélyített része, amelyhez a déli oldalon egy földfelszíni épületrész is csatlakozott. Ez utóbbi letaposott padlóját és kőkemencéjének szétdúlt maradványait is megtalálta az ásató régész.

12 Heves megyében Sarud - Pócstöltésen tártak fel két olyan házhelyet, - X. és Y. házhely - ahol szintén csak a házak letaposott padlóját sikerült megfigyelni.

13 Felsőzsolca - Várdombon két esetben is dokumentálni tudtunk hasonló jelenséget. Elsőként 1993-ban került elő egy patkó alakú kőkemence (III. kemence), amely közvetlenül a bolygatatlan altalajra épült. Nem valószínű, hogy szabadban álló kemence lett volna, hiszen sem lemélyített gödre nem volt, sem tetőszerkezet nyomát nem találtunk mellette. A kemence szerkezete teljesen rokon a felsőzsolcai 10-11. századi házakban találtakéval, így jogosan feltételezhetjük, hogy az egy földfelszíni lakóház, esetleg boronaház kemencéje lehetett.

14 A 6. ház esetében szintén csak a lakótér letaposott padlóját és az azon megépített kőkemencét leltük meg.

15 Gyakran előfordul, hogy az intenzív földmüvelés következtében a földfelszín közelében lévő objektumokat teljesen megsemmisítik, s a régész csak a leletek intenzitásából tud következtetni a házak egykori helyére. Ilyen szétszántott 9-10. századi település maradványa került elő a közeli Mezőkövesden,

16 valamint Szirma-Sóskáson, ahol a császárkori objektumok felett, a felszín közeli, foltokból származó nagy mennyiségű kora Árpád-kori kerámia utal földfelszíni házakra. 7 Új adatokkal színesíti az Árpád-kori lakáskultúráról alkotott képünket a mezőkeresztesen feltárt 151. faszerkezetes lakóház. Legutóbb Fodor István foglalta össze az un. fabéléses házak problematikáját,

18 dolgozataiban felgyüjtötte a Kárpát-medence területéről ismert példákat és kitekintést adott a főként szlávok lakta Kelet - Európa hasonló korú és jellegű régészeti jelenségekről. Alapárkos házat publikáltak nem régiben a közeli Heves-megye egyik M3.-as autópályás lelőhelyének késő népvándorlás kori rétegéből.

19 12. századra keltezi az ásató a Tiszaszigeten feltárt kétosztatú alapárkos házat.

20 Mindenképpen figyelemre méltó, hogy a fent említett két esetben az alapárok a házak lemélyített gödrének fala mentén végig mélyebb volt, mint a házak padlószintje. A mezőkeresztesi 151. ház esetében árkot csak az északi és a nyugati fal mentén lehetett megfigyelni. Alaprajzilag szinte teljesen azonos szerkezetű épület maradványát figyelték meg Esztergom-Szentgyörgymezőn, ahol a 3. ház esetében nem csak a falvázat képező oszlopokat, hanem a falak mentén a deszkafal maradványát is dokumentálni tudták.

21 A legtöbb estben favázas szerkezetet sejtet a ház falától beljebb épített, a padlószint alá mélyített kemence. Mind az említett esztergomi lelőhely 3., 4. és 12. házaiban,

22 mind más lelőhelyeken - például Felsőzsolca - Várdomb lelőhely 4. és 5. házában

23 sikerült megfigyelni lemélyített platnijú kőkemencét. A leletanyag általános értékelése Az Árpád-kori objektumokból származó leletanyag mindössze 65%-a keltezhető a kora Árpád-korra. Szinte minden egyes háznál megfigyelhető volt, hogy betöltésükbe nagy mennyiségű őskori és császárkori kerámiatöredék keveredett. A 86 tétel 10-11. századi lelet 93%-a használati kerámiák töredéke volt. A " WOLF 1991, 586. 13 SZABÓ 1975, 34. 14 SIMONYI 2001, 226. 15 A Felsőzsolca - várdombi Árpád-kori település feltárásnak eredményeit a szerző 1996-ban ismertette a Népvándorláskor Fiatal Kutatóinak pécsi konferenciáján, melynek anyaga 2001-ben jelent meg. Az 1997-2001 között feltárt objektumok, mint például a 6. ház és leletanyaga közöletlen. 16 RÉVÉSZ 1986, 23-33. 17 WOLF 1992, 128. 18 FODOR 1989, és FODOR 1994, további bőséges irodalommal és rekonstrukciós lehetőségekkel. 19 VÁRADI 2000, 130. 20 FODOR 1994, 423. 21 LÁZÁR 1998, 19. o. és 14, kép. "LÁZÁR 1998,50. 23 SIMONYI 2001, 7-8. kép. 369