Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 23. (Szekszárd, 2001)

Langó Péter: Megjegyzések az alánok és a magyarok 10. századi együttes beköltözéséhez

László érmei /1077-1095/: b sír; 15, sír), s a 12. század első felére (Könyves Kálmán érméje /1095-1116/: 23. sír) keltezik.

85 A másik település, melynek határában kora Árpád-kori leletek kerültek elő, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszaoszlár. A lelőhelyet Garam Éva és Patay Pál vizsgálta a szarmata védsánc kutatása során 19681969-ben. A Tiszaoszlár-Csörsz árok lelőhelyen az egykor 3 méter mély és 7 méter széles árok átvágását követően a sánc mellett, de attól valamelyest északra sikerült 5 Árpád-kori sírt is feltárni.

86 A sírok a valamikori temető déli határának utolsó temetkezései lehettek. Az előkerült sírok: 1. sír: Háton fekvő, nyújtott helyzetű aduitus korú férfi váza, m: 45, h: 145 cm, t: NY-K (266-86°). Az eltemetett bal karja nyújtva, a test mellett; a jobb pedig könyökben megtörve s a medencére hajlítva. A bal femur és a két lábfej a feltáráskor megsemmisült. Melléklete: 1. A koponya jobb csecsnyúlványán egy sima bronz hajkarika került elő.

87 2. sír: Kisgyermekcsontváz (Inf. I) feldúlt maradványai, m: 30, h: nem mérhető, t: NY-K (282-102°). A vázcsontokból a medence és az egyik kar maradt meg in situ helyzetben; a koponya töredékei a sírmaradványoktól délre kerültek elő. Melléklete nem volt 3. sír: Háton fekvő, nyújtott helyzetű aduitus korú nő sírja, m: 65, h: 146 cm, t: NY-K (eltérés NY-tól D felé 3°). A halott karjai nyújtva, a test mellett fekszenek, a koponyája az oldalára fordult. Mellékletei: 1. A koponya bal és jobb oldalán egy darab kis méretű bordás S-végü hajkarika, á: 2,1 x 1,8; 1.9 x 1.8 cm; v: 0,2 cm, MNM KO ltsz.: 69.1.1. 2. A koponya jobb oldalán egy kerek átmetszetü bronz huzalból készített S-végü hajkarika, á: 2 x 1,75 cm; v: 0, 13 cm, MNM KO ltsz.: 69.1.1. 3. A koponya jobb oldalán a bronz hajkarika mellett egy kerek átmetszetü ezüst huzalból készített Svégü hajkarika, á: 1,9 x 1,8; v: 0,2 cm, MNM KO ltsz.: 69.1.1. 4. sír: Háton fekvő nyújtott helyzetű aduitus korú férfi váza, m: 78, h: 170 cm, t: NY-K (eltérés Ny-tól 3°). A halott karjai nyújtva a test mellett fekszenek, a koponyája a bal oldalára fordult. Melléklete: 1. A jobb bordák között egy hiányos ezüst Salamon (1063-1074) dénár, melynek egy töredéke hiányzik (CNH 22, H-17), MNM KO 89.2. A.

88 5. sír: Háton fekvő nyújtott helyzetű férfi váza, m: 88, h: 157 cm, T: NY-K (eltérés D-től kelet felé 3°). Az eltemetett karjai nyújtva a test mellett fekszenek, a koponya a jobb oldalra fordult. Melléklete nem volt. A régészeti leletek nem utalnak idegen etnikumra, az előkerült tárgyak sem a 10. századból, sem pedig a későbbi időből nem kapcsolódnak a sztyeppéi alánnak tartott régészeti leletekhez. Ezeket a leleteket a 85 KOVALOVSZKI 1980, 48-52. A csengősparti sírokat korábban Dienes István Györffy György történeti tanulmányainak hatására a Tiszaeszlár-Bashalom I.-II. temetőben eltemetett rangos családok szolgálónépének tartotta. Révész László mutatott rá arra, hogy az egymás közelében fekvő középrétegbeli temetőket, s a köznéphez sorolt sírmezők ilyen kapcsolata nem mutatható ki a tiszaeszlári temetők esetében sem, mivel az összekapcsolt temetőtöredékek közt jelentős kronológiai szakadék van, s hogy a csengősparti temetőnek „fel nem tárt X. századi részei is lennének jelenleg nem tekinthető többnek puszta lehetőségnéT''. (RÉVÉSZ 1992, 94.) Dienes István és Györffy György munkásságának kapcsolódási pontjairól: BONA 1997. 86 PATAY 1968; PATAY 1969. 87 A varkocskarika valószínűleg a felszedéskor megsemmisült, mert nem került a múzeumba. 88 KOVÁCS 1997. 117-123. 329