Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 23. (Szekszárd, 2001)

Langó Péter: Megjegyzések az alánok és a magyarok 10. századi együttes beköltözéséhez

A régészet azonban arra is rámutatott, hogy ezek a tárgyak nem feltétlenül a kazár területen kerültek a magyarokhoz, hanem később, kereskedelmi utakon keresztül is eljuthattak későbbi tulajdonosaikhoz. Azokat a tárgyakat, amelyek találkoztak a honfoglalók ízlésvilágával, a magyarok ötvösmesterei is könnyen elkészíthették. Az egyedi tárgyakat pedig akár zsákmányként, vagy kereskedelmi áruként is megszerezhették honfoglaló eleink. Összefoglalva az eddigi eredményeket elmondható, hogy a biztosan keleti előzményekre közvetlenül utaló analógiák száma csekély, s ezek az egyezések sem utalnak az egyes temetőkben eltemetettek esetlegesen eltérő etnikai tudatára.

72 2. A fent tárgyalt valamikori Oszlár, Eszlar települések határából két helység környezetében voltak a honfoglalás korára, illetve a kora Árpád-korra utaló régészeti leletek: a Szabolcs megyei Tiszaeszláron, illetve a ma Borsód-Abaúj-Zemplén megyéhez tatozó Tiszaoszláron. A Szabolcs megyei Oszlar helység legkorábbi említése 1261/70-ből maradt fenn.

73 A területet azonban már a 10. században birtokba vette Árpád népe. A korai megtelepedésre utal, hogy a település határában Kiss Lajos ásatásai nyomán 1947-ben egy rangos honfoglalás kori temető 22 sírja került elő. A temetőt Dienes István a 10. század első felére helyezte.

74 Dienes István Rohács József kutatásai nyomán, az előző temető közelében 1958-ban feltárt egy másik gazdag honfoglalás kori temetőt. Tiszaeszlár-Dióskerten a település délnyugati részén került elő az a három sorba rendeződött temető, melynek soraiból 26 sírt sikerült megmenteni. Az előkerült sírok a 10. század első és második harmadára datálhatok. A temető végét a 17. sírban talált II. Nikephoros Phokas és II. Basileos (963-969) ezüst érméje jelölte. Tiszaeszlár-Újtelep első sírjait szintén Rohács József mentette meg. Az előkerült négy sír a 10. század első felére helyezhető. A datálást erősítik a 3. sír frankföldi érmei: Jámbor Lajos (811-840), Kopasz Károly (840-875) veretei,

77 valamint az a tény, hogy az előkerült leletek közt nem voltak olyan tárgyak, melyek a 10. század második felére utalnának.

78 Tiszaeszlár-Vörösmarty utcában három a 10. század első felére keltezhető gazdag női sír került elő. Tiszaeszlár-Sinkahegy lelőhelyről a múlt század végén pedig egy avar és egy 11. századi köznépi temető leleteit mentette meg a helybeli gyógyszerész, valamint gr. Dessewffy Izabella helyi földbirtokos.

80 A leletek közt honfoglalás kori nyílcsúcsok, s egy két részből álló bronz ereklyetartó mellkereszt utal arra, hogy a feltehetőleg a 10. században induló köznépi temető megvolt még a következő évszázadban is. 1937-ben Rohács József értesítette Kiss Lajost, Jósa András Múzeum igazgatóját, arról, hogy TiszaeszlárHegyeshatár lelőhelyen két lószerszámmal, fegyverrel eltemetett honfoglalás kori sír került elő. Kiss ezek nyomán átkutatta a területet, s további hat sírt, s sírtöredéket sikerült megmentenie. A feltárt sírok jórészt melléklet nélküliek voltak. A tulajdonos beszámolója alapján az is kiderült, hogy korábban „szekérre való csontot hordtak el" az itt dolgozó napszámosok. Az előkerült leletek alapján, s a beszámolókból kiindulva egy nagy kiterjedésű 10-11. századi köznépi temető lehetett ezen a területen. 1962-ben Kovalovszki Júlia tárt fel egy - a 11. századtól a tatárjárásig lakott - települést, illetve a településhez kapcsolódó Árpád-kori temetőt Tiszaeszlár-Csengősparton.

83 A feltárt falu neve nem ismert. A feltáró kutató úgy vélte: „talán Eszlárról, mint központból szétsugárzó kisebb települések egyike lehetett". A feltárt temetőtöredék megmentett 22 sírját az előkerült éremmellékletek all. század második felére (Szent 2 RÉVÉSZ 1998; BÁLINT 1999. 3 RA 1267. 4 DIENES 1956; DIENES 1957. 5 DIENES 1986; FODOR 1996, 185-190. 6 NÉMETH 1996, 190-192; DIENES - NÉMETH 1996, 311; KOVÁCS 1989, 70. No. 383. 7 KOVÁCS 1989, 70. No. 384-387; A 9. századi Karoling érmék datálási lehetőségeiről: KOVÁCS 1989, 100. 8 FODOR 1996, 192-198; DIENES - NÉMETH 1996, 310-311. 9 CS ÁLLÁN Y 1959; ARANYAK 136-139. A temető férfisírjai sajnos a faluban épülő új házak építésekor semmisülhettek meg. Minden bizonnyal egy ilyen megbolygatott férfi sírjára utalt a Vörösmarty utca 37. számú ház előtti területen lelt nyílcsúcs. A korábbi építkezések nyomán előkerült még egy másik sír is, melynek leletei nem kerültek be a múzeumba, s a visszaemlékezők nem is számoltak be ezekről a tárgyakról. Vö.: DIENES - NÉMETH 1996, 311-312. 0 Az avar és a kora Árpád-kori lelőhely viszonyáról: DIENES - NÉMETH 1996, 312. 1 JÓSA 1914, 172-175; FODOR 1996, 192-193. 2 DIENES - NÉMETH 1996, 309-310; DIENES 1957, 255. 13. j. 3 KOVALOVSZKI 1980, 29-54. 4 KOVALOVSZKI 1980, 29,. 59,. 91. j. 328