Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 23. (Szekszárd, 2001)
Langó Péter: Megjegyzések az alánok és a magyarok 10. századi együttes beköltözéséhez
irodalmi formában Kézai Simon gesztájában, valamint a 14. századi krónikakompozícióban is. 9 Az alán kereskedők tevékenységéről a 10. századi Kárpát-medencében, pedig muszlim történeti munkák számolnak be. 10 Gombocz Zoltán az alán, oszét-magyar kapcsolatokkal foglalkozó munkájában foglalkozott az Oszlar, Eszlár településekkel is. Gombocz a rendelkezésre álló adatok alapján a településneveket a jászokhoz kötötte és úgy vélte, hogy a kunok beköltözésekor telepedtek meg a jászok ezeken a területeken. A helynevek végén meglévő török -lar többesjelből pedig arra következtetett, hogy a beköltöző jászok ekkorra már eltörökösödhettek. 11 Gombocz véleményét Németh Gyula és Kring Miklós is elfogadta. 12 Kniezsa István a korábban úzokhoz kötött Uzlar településeket is az Oszlar helynevekhez kapcsolta. Kniezsa ilyen Oszlar helynévnek tekintette a Somogy megyei Uszlart, 13 valamint a Pest megyei Uzlart, 1 viszont nem írt a Temes megyei Uzlar helységről, amely kapcsán Gombocz elválasztotta az Uzlar helyneveket az Oszlartól. 15 Az Oszlar helyneveket összegyűjtője Fodor Ferenc térképre is helyezte ezeket a településeket. 16 A helynevek legteljesebb gyűjtését végül Györffy György végezte el, aki összesen hét helynevet talált a szakirodalomban, illetve az okleveles anyagban. Ezek a helynevek a következők: Szabolcs megye: Uzlari (1220), majd Ozlar alakban (1261/70), a későbbi Tiszaeszlár. 17 Borsod megye: Ozlaar (71292), a későbbi Tiszaoszlár. 18 Pest megye : Ozlar (1252), a Pécel melletti későbbi Oszlar puszta. 19 Somogy megye: Azlar (1229) 20 , valamint egy Ozlar (1416) nevű település Balatonújlak közelében. 21 Temes megye: Ozlar (1332-37), amely a mai Temesvártól 3 km.-re található. 22 Nógrád megye: Ozlar (1278), melyet az oklevelek többsége Nagykürtös néven emleget. 23 Györffy a legkorábbi település, az 1229-es említésű Somogy megyei Azlar-ból kiindulva úgy vélte, hogy az alánok a honfoglalókkal együtt költöztek be. Az Oszlar településneveken kívül összegyűjtötte a Varsány és a Ladány helyneveket is. Véleménye szerint a Varsány helynevek szintén az alánokhoz köthetők, s a név „az alánok magyar neve lehetett". 24 Szerinte a Ladány helynevek (Load, Lád alakban) szintén az alánokra utalnak, mivel ezek „törzsnévszerű szétszórtságban" voltak megtalálhatók a középkori Magyarországon, és mert a helynevek -án képzője összevethető lenne az oszián, az alánok másik nevének, -án végződésével. 25 Ö ezeket a helységeket a honfoglalókkal együtt beköltözött alánok szálláshelyeinek vélte. Elgondolásai alapján ezek az alánok a kabarokhoz csatlakoztak, s szembefordultak a zsidó hitet választó kazár kagánnal, majd pedig a feltételezett kabar, alán csoport a magyar törzsszövetség segédnépeként költözött be a Kárpátmedencébe. A véleménye szerint ezek az alánok muzulmánok voltak, és róluk tudósított Abu-Hámid alGarnát al-Andalúzi, amikor a 12. század közepén három évig a Magyar Királyság területén tartózkodott. 9 Az alán jövevényszavakról: BÁRCZI 1951, 30-31. A krónikákban fennmaradt említések: SRH I: 145-146, 251. Vö.: HARMATTÁ 1975, 259-260. 10 MHK 280-281; MARQUART 1903, 62. GOMBOCZ 1938, 83. 12 NEMETH 1990, 184-185, 212, 439; KRING 1932, 38. 13 AUO XI. 566. 14 Kniezsa e település kapcsán Komád mester oklevelére hivatkozott (AUO X, 452-454.), melyet szerinte 1259-ben adtak ki (KNIEZSA 1938, 439. 5. j.), az oklevél azonban nem datálható és a benne szereplő „Olsasurn" helynév sem azonosítható biztosan a Pécel melletti Ozlar településsel. Vö.: AUO VII, 338-339. 15 GOMBOCZ 1938, 83. 16 FODOR 1942, 129, 4. kép; 154-155. 17 CSÁNKI. I. 514.; Uzlari alakban,: „Eliam de villa Vzlari" (Várad.Reg., 120.); ORTVAY 1891, 182; TÖRÖK 1982, 1024; KRISTÓ - MAKK - SZEGFŰ 1973, 18; LIPSZKY 1808, 168. Kiss Lajos szerint a Tisza előtag „a korábban Eszlárnak hívott Oszlár-tól való megkülönböztetésre szolgál" (KISS II. 650.). 18 CSÁNKI I. 177; TÖRÖK 1982, 1024; KISS II. 291; LIPSZKY 1808, 168, 435; GYÖRFFY I. 797. 19 AUO VII. 338-339; CD IV/2. 170, 486; RA 968; AUO XI. 458; RA 1225; GYÖRFFY IV. 535; CSÁNKI I. 32; TÖRÖK 1982, 1024; LIPSZKY 1808, 435. 20 AUO VI. 460-477; AUO XI. 566; RA 1548; CD. V/l. 253-254; CSÁNKI II. 633. 21 CSÁNKI II. 633; LIPSZKY 1808, 435; TÖRÖK 1982, 1024. 22 CSÁNKI II. 55; TÖRÖK 1982, 1024. A település neve előfordult az okleveles anyagban: Hozlar, Huzlar formában is. "AUO IV. 171-173; GYÖ GYÖRFFY 1990, 56; KC GYÖRFFY 1990, 59-60. 23 AUO IV. 171-173; GYÖRFFY IV. 264-265. 24 GYÖRFFY 1990, 56; KORDÉ 1994. 322
