Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 23. (Szekszárd, 2001)
Kiss Gábor: A késő avar kori griffes övcsatok
(Holiare/Alsógellér 485. sír, Kemecse), pajzs alakú indás övveretek kíséretében pedig csak annak középső sávjában tűnnek fel. Ha a velük előkerülő nagyszíjvégeket tekintjük, akkor megfigyelhető, hogy állatküzdelmi jelenetes nagy szíj véggel a Bécsi-medencén kívül csak az avar terület délkeleti felében fordul elő. Sorakozó griffeket mintázó nagy szíj véggel való feltűnésük ugyanerre a területre és - egy kivételtől (Dunapentele 1910.) eltekintve - a Tiszántúlra jellemző. A griffes csatok közül három darabot (Kecel-Határdűlő 32. sír, Kemecse, Mali Idos/Kishegyes-Kulski Put 74 b. sír) a griff helyzetéből adódóan ellenkező irányban szegeztek fel az övre, amely így nyilván (a keceli esetben biztosan!) a megszokottól eltérően, ellentétesen - tehát balról jobbra - záródott. Elképzelhető, hogy e tény mögött viselőjének esetleges bal kezessége rejtőzik. Ha viszont ez így van, akkor ezek az övek (beleértve annak díszeit is) egyedi megrendelésre készültek! E kérdés további boncolgatása azonban nem tartozik mostani témámhoz. Időrend A griffes övcsatok pontos időrendi helyzetét a kísérőleletek áttekintésével állapíthatjuk meg, nem elhanyagolva azonban formai, szerkezeti és kiviteli sajátosságukat sem. Az elvégzett időrendi vizsgálatról a szeriációs táblázat nyújt áttekintést (1-2. táblázat). Csatjaink zöme tokos felerősítésű, állatküzdelmi jelenetet, sorakozó griffeket, esetleg indamotívumokat megörökítő legtöbbször hegyes végű nagyszíjvéggel, többnyire csüngős vagy csüngő nélküli négyszögletes griffes, kisebb számban pedig pajzs alakú indás övveretekkel kerül újra napvilágra. Ezek alapján használatukat a késő avar kor első két generációjának idejére (ún. SPA I-II.) lehet meghatározni. Belső időrendjüket tekintve, képi ábrázolásuk és szerkezetük alapján legkorábbinak kétségtelenül az egybeöntött fülekkel felszerelt csatok tarthatók, amit a velük talált más mellékletek vagy a hosszú használat egyértelmű nyomai is megerősítenek (Ároktő-Református temető, Bugyi-Ürbőpuszta 20. sír, Holiare/Alsógellér 485. sír, Komárno/Komárom-Váradi u. 14. sír, Orosháza-Bónum téglagyár 105. sír, Wien-Liesing 22. lovassír). Formai alapon nézve viszont gyaníthatóan a szabályos U-alakú csatok lehetnek a legkorábbi készítésüek. Eddig előkerült csekély számuk alapján úgy gondolom, hogy a griffel díszített övcsatok rövid ideig lehettek forgalomban, hiszen még a griffes öveket sem uralták és így valószínű, hamar kiszorították őket a már szintén általánosan elterjedt, különféle indamotívumokkal díszített csatok. Eredet Késő avar griffes csatjaink eredetét nyomozva szembeötlő az a tény, hogy a Bizánci Birodalom területén több, a Kárpát-medenceiekhez nagyon hasonló darab látott napvilágot. 3 Ez a nagyfokú, részletekben való egyezés természetesen csak a füles felerősítésű korai, valószínűleg kereskedelmi úton idejutott idegen eredetű példányokra, vagy azok másolataira vonatkozik. Az egymáshoz igen hasonló darabok a következők: Isztambul környéke (RGZM, Mainz) - Ismeretlen lelőhely (RGM, Köln) - Holiare/Alsógellér 485. sír - Wien-Liesing 22. sír, illetve Isztambul környéke (RGZM, Mainz) - Ároktő-Református temető - Orosháza-Bónum téglagyár 105. sír. Feltűnő, hogy a kétfajta griffes csat Avaria más-más területén került földbe: az egyik fajta az ország nyugati, a másik a keleti vidékén. A fentebbi darabokat, továbbá a szintén ebbe a körbe tartozó komáromi (Komárno/Komárom-Váradi u. 14. sír) darabot az előre néző fej, a tátott száj és a szárnyatlanság jellemezi. így e körhöz kapcsolható talán még további két csat (Győr-Téglavető dűlő 73. sír, Szentes-Kaján 57. sír) és feltételesen egy eléggé romlott kivitelű harmadik példány (Tiszaderzs-Mirhó lapos 25. sír) is. A felsoroltakhoz már csak füles felerősítő szerkezetével kapcsolódik az ürbőpusztai 20. sír csatja, amely már egyéb részleteiben (a négyszögletes csatfej alakja, a griff megformálása, stb.) már sokkal inkább az avar övcsatok jellegzetességeit viseli magán. Négy lábának ábrázolása miatt a kishegyesi (Mali Idos/KishegyesKulski Put 74 b. sír) darab áll hozzá legközelebb. 3 DAIM 1990. 223
