Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 23. (Szekszárd, 2001)
Kiss Gábor: A késő avar kori griffes övcsatok
Liesing 22. sír). Ezekhez hasonló egy harmadik példány griffalakja is (Ároktő-Református temető). Kutyára emlékeztető állat több övcsatot is díszít (Dunapentele 1910, Dunaújváros-Simonyi dűlő, Győr-Téglavető dűlő 73. sír, Komárno/Komárom-Váradi u. 14. sír, Orosháza-Bónum téglagyár 105. sír, Szentes-Kaján 57. sír, Tiszaderzs-Mirhó lapos 25. sír). A szárny megléte alapján szárnyas vagy szárnyatlan griffekről beszélhetünk. A szárny formája szerint lehet a griff sarlószárnyú (Münchendorf 38. sír. Mödling-Goldene Stiege, Pilismarót-Basaharc 192. sír, Szeged-Öthalom), 8-as szárnyú (Münchendorf 35. sír, Szebény I. 128. sír), háromszög szárnyú (Gátér 266. sír), villásszárnyú (Orosháza-Bónum téglagyár 62. sír), félkörből kinövő szárnyú (Dévaványa- Köleshalom 1. sír), szív alakú szárnyú (Ároktő-Református temető, SajópetriHosszúrét 153. sír), stb. A fej állása szerint előre fordított fejű vagy hátra fordított fejű lehet (Dunapentele 1910, DunaújvárosSimonyi dűlő, Nemesvölgy 181. sír), illetve osztályozhatók még a fej állásának szöge szerint is. A farok végének formája lehet körben végződő (Győr-Téglavető dűlő 73. sír, Pilismarót-Basaharc 192. sír, Tiszafüred-Majoros 537. sír), levél alakban végződő (Kaba-Bitózug 87. sír, Orosháza-Bónum téglagyár 62. sír, Szebény I. 128. és 139. sír, Szilágy megye), stb. A látható lábak száma szerint pedig „két lábú" vagy „négy lábú" (Bugyi-Ürbőpuszta 20. sír, Kemecse 1905, Mali Idos/Kishegyes-Kulski Put 74 b. sír) griffekről beszélhetünk. Egyéb részletek között érdemes megemlíteni azt a példát, amikor vonal alakú levél látható a griff álla alatt (Ároktő-Református temető, Orosháza-Bónum téglagyár 105. sír. A csatok anyaga túlnyomórészt bronz. Kivételt csupán a fehérfémből öntött kemecsei darab képez. Bevonattal bíró csupán három darab akad köztük, nevezetesen a kecel-határdűlői 32. sír aranyozott és a sajópetri-hosszúréti 153. sír ezüst színűre ónozott, továbbá a keszthely-városi „4." sír talán ezüstözött övcsatja. A részletek osztályozása ellenére munkám során igyekeztem szem előtt tartani azt a tényt, miszerint az egyes övcsatokat leginkább a maguk teljességében érdemes vizsgálni, a majdani következtetések helyessége érdekében! Elterjedés Ha a késő avar kori griffes övcsatok Kárpát-medencén belüli elterjedését vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy az avar szállásterület egyes részeiről (legalább is a kutatás mai állásánál) teljesen hiányoznak. A keszthelyi és a baranyai darabokat leszámítva a Dunántúlon csak a Duna közvetlen közelében fordulnak elő. Hiányoznak továbbá ezek a csatok a nyugat-szlovákiai és a Kassai-medencében feltárt temetőkből is, éppen úgy, mint Erdélyből. Előfordulásuk leggyakoribb helyeként a Bécsi-medence, a Duna-völgy, Baranya, a Duna-Tisza köze, a Tisza-völgy és a Tiszántúl határozhatók meg. A tipológiai leíráskor számba vett különbözőségek és a csatokkal együtt napvilágra került többi övtartozék jellegzetességének térképezésekor további megfigyeléseket is tehettem: Nem lehet véletlen, hogy az egymással szinte megegyező (ún. Gussgleich) darabok egymás közelében, azonos tájegységen fordulnak elő (Pl. Dunapentele 1910. - Dunaújváros-Simonyi dűlő, Kékesd 85. sír Romonya I. 4. sír, Münchendorf 38. sír - Mödlind-Goldene Stiege). Ez a jelenség alighanem előállításuk egykori helyére és a műhely vonzáskörzetének nagyságára is rávilágít. Ha a griffek szárnyának meglétét vesszük számba, akkor azt találjuk, hogy a Fertőtől nyugatra jobbára a szárnyas griffeket, Baranyában viszont a szárnyatlanokat mintázták a csatokra. A Duna mentén haladva a Dunakanyarig a szárnyatlan, onnét délre viszont a szárnyasak az uralkodók. A Tisza mentén már vegyesen fordulnak elő, de a Kőrösök és a Maros között a szárnyasak vannak többségben. Hátrafordított fejű griffek viszont csak a Duna-menti zónában vannak (Nemesvölgy/Edelstal 181. sír, Dunapentele 1910, Dunaújváros-Simonyi dűlő, Kecel-határdülő 32. sír). A griffes csatok fejét vizsgálva feltűnik, hogy a Dunántúli-középhegység vonalától északnyugatra nem fordul elő négyszögletes példány, gyöngysorral díszített négyszögletes fejű darabokat pedig csak a Tiszántúlról ismerünk. A griffes csatokat többnyire hasonló, griffes övveretekkel szerelt öveken alkalmazták, mindenhol ez van túlsúlyban. Négyszögletes indás övveretekkel azonban csak a szállásterület északi régiójában 222
