Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 23. (Szekszárd, 2001)
S. Perémi Ágota: Ajka – volt téglagyár késő avar kori sírjai
Az 1923-ban bekerült leletekről 1924-ben Rhé Gyula is beszámolt, különösebb megjegyzés nélkül. 7 Úgyszintén leírta a leletek előkerülésének ismert körülményeit, valamint a leleteket Csallány Dezső , Németh Péter 9 , később Magyarország Régészeti Topográfiája 10 , valamint összefoglalja Gyurman Csaba is. A LDM-ba 1923-ban bekerült leletek (Szerzeményi napló 5740) 12 56.10.1. Egyik végén kerek, másik végén szögletes átmetszetű bronzhuzalból hajlított, kopott, csuklós szerkezetű fülbevaló. Egyik vége kissé hegyesedik, másik végén kis gyűrűtag van. Átm.: 2,9 cm (7. kép 1.). 56.10.2. Fülbevaló töredékek. Két darabra tört, vastagabb, kerek átmetszetű bronz fülbevaló karika. Egyik végén kisebb, másikon lemezes gyűrűtag van. H.: 2,1 és 1,5 cm (7. kép 2-3.). Egy ép és egy törött fekete, kerek átmetszetű gyöngydísz (h.: 0,8 cm) (7. kép 8-9.); egy vékony bronz huzal töredéke (átm.: 1,8 cm) (7. kép 4.); 2 db kisebb, laposra kalapált bronz huzaldarab (h.: 0,9 és 0,7 cm) (7. kép 6-7.); egy hasonló kettéhajtott bronzhuzal (h.: 0,9 cm) (7. kép 5.). Utóbbiak talán ugyanannak a fülbevalónak a darabjai. 56.10.3. Négyszögletes átmetszetű bronzhuzal karperec három darabja. Díszítetlen. M.: 4,8, 3,4, 2,3 cm (7. kép 10-12.). 56.10.4. Négyszögletes átmetszetű bronz huzalkarperec töredéke. Díszítetlen. H.: 4,9 cm. (7. kép 14.) 56.10.5. Középen kerek, két végén hatszög átmetszetű bronz huzalkarperec. Két vége kissé kiszékesedik, egyenes. Felületén beütögetett háromszögdíszítés van. Átm.: 7 cm (7. kép 13.). 56.10. 6. Egyenes hátú, egy élű vas kés töredéke nyéltüskével. H.: 6,7 cm. (7. kép 18.) 56.10.7. Öntött, bronz, propeller alakú övforgó, középen a felerősítésre szolgáló lyukkal. H.: 6,3 cm (2. kép 8.). 56.10.8. Fülbevaló töredékei: 1 db laposra kalapált ezüst huzaldarab, behajlított végekkel. A huzalra hosszúkás csövecske van erősítve. H.: 1,8 cm (7. kép 17.). Hegyesedő végű ezüst spiráldísz, fülbevaló letört csüngője. H.: 0,7 cm (7. kép 16.). Bronz fülbevaló csüngődísze: egy kerek gyöngydísz három gyöngy koszorú val. H.: 0,9 cm (7. kép 18.). 56.10.9. Kerek átmetszetű, vékony bronzhuzalból feltekercselt másfél fordulatú spirálgyürű. Egyik vége hegyesedik, másik egyenesre vágott. Átm.: 2,1 cm (2. kép 2.). 56.10.10. Hasonló, három és fél fordulatú spirálgyűrű. Átm.: 2,4 cm, m.: 1,4 cm (2. kép 1.). 56.10. 11. 5 db bronz fülbevaló karika: (2. kép 3-7.) a. Kerek átmetszetű, vastagabb bronzhuzalból hajlított, egyik vége hegyes, másik egyenesre van vágva. Átm.: 2,4 cm. b. Félkörív átmetszetű bronzhuzalból hajlított, egyenes végű karika. Átm.: 2 cm. c. Hasonló vékony karika. Átm.: 2,2 cm. d. Hasonló karika, két vége egymásra van hajlítva. Átm.: 1,9 cm. e. Kerek átmetszetű, vékony bronzhuzalból hajlított, egyenesre vágott végű karika. Átm.: 2,2 cm. 56.10.12. 5 db sötétkék dinnyemag alakú és 6 db szemes gyöngy (3. kép). 56.10.13. Fehér színű, mészkőből faragott (?), orsókarika. Átm.: 4,6 cm, v.: 1,3 cm (7. kép 19.). 56.10.14. Vörös színű agyag orsókarika. Átm.: 4,1 cm, v.: 1,2 cm (7. kép 20.)P 7 RHÉ 1924, 72. 8 CSALLÁNY 1956, 11 szám 78. Nem teljes irodalmi hivatkozással. 9 NÉMETH 1969, 154, 160. 10 MRT 3. 19, 23; 3. kép. "GYURMAN 1975, 13-14. 12 A rajzok elkészítéséért Sári Jánosnénak, a fotókért Oszkó Zsuzsának tatozom köszönettel. A rajzok 1:1 méretarányban készültek. Az ettől eltérő méretarányt a rajzokon és a fotókon jelezzük. 13 Az MRT 3 a lelőhelyről, a 10 szám alatt, közöl egy vas csatot, de ennek sem a Szerzeményi naplóban, sem a leltárkönyvben nincs nyoma. Úgyszintén a 7. és 8. számon szerepel egy ovális karikájú, hosszúkás gyöngycsüngőjü fülbevalópár, amelyek ma már nem találhatók meg. A nagyon hézagos leltárkönyvi bejegyzések alapján nem azonosíthatók be, pontosabban ilyen tárgy nem szerepel a bejegyzésekben. A megmaradt töredékek közül egyik sem tartozhatott ilyen fülbevalóhoz. Az MRT-ban említett leltári számokon viszont több töredék, illetve tárgy található, amelyek múzeumba kerüléséről közelebbit nem tudunk, csak feltételezzük, hogy szintén 1923-ban kerültek elő. Ugyanitt a 3. képen a 6. számon bemutatott csüngő két részének összekapcsolását a valóságban nem lehet megtenni. A kampós akasztó és a spirális csüngő más-más fülbevalók töredékei. Végezetül a MRT-ban szereplő 56.37.2. leltári számon Cserkútról származó edény található. 162
