Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)
V. Kápolnás Mária: Sajtgyártás Dőrypatlanon
73 be. Az új gyártulajdonos nagy becsben tartotta és őrizte a sajtgyári kitüntetéseket és okleveleket. Ügyvédi végzettsége ellenére több ízben maga is részt vett a sajtkészítésben. Fontosnak tartotta a gyár továbbfejlesztését és modernizálását, amire jelentős összegeket költött. 74 Saját birtoka mellett Dőry Ferenc 324 kat. holdas, Kardoss Kálmán 500 kat. holdas tabódi birtokát, valamint saját és testvére 70 kat. holdas szőlőbirtokának a gazdálkodását is irányította. Az alkalmazottak viszonyai ellenben rendezetlenek voltak: a munkásoknak nem volt munkakönyvük, nem létezett munkásjegyzék, meghatározott munkarend, s a dolgozókat nem jelentették be a betegség- és balesetbiztosítóhoz. A száj- és körömfájás járványok miatti csökkenés és a háborús viszonyok ellenére Rudnyánszky növelte a felvásárlást és termelést, ami elsősorban nem a saját tejtermelés növelését jelentette, a gazdaságban tejelő tehén továbbra is mindössze 20-22 db volt. Naponta nagyjából 2-3000 liter tejet dolgoztak fel, melyből akár 2500-3000 darab csemegét is készíthettek. A gyárban a vajat vasállványokon álló fahordókban, gépi meghajtással, valószínűleg holsteini géppel köpülték, s vasállványon álló kerek vaj gyúró asztalon gyúrták. A tejet Alfa Separator tej hűtővel hűtötték le, a fölözést is két Alfa Separatorral végezték el. A sajtgyártáshoz már nem közvetlen alátüzelésű, hanem gőzmelegítéses fakádakat használtak. A csemegesajtot vasból és ólomból készített présekben, a trappistát egyenként, nagyobb kerek formákban préselték. Több gőzkazánt, gőzgépet, benzinmotort és villanyáramot fejlesztő dinamót használtak a gyártási folyamatok során. A sajtokat másfél milliméteres, a Minerva Nyomda által szállított papírba csomagolták, címkével látták el. A folyamatos ügymenet érdekében állandó könyvelőnőt alkalmaztak Kerner Juliska személyében. 0 a házban lakott, külön szobában, a nevelőnővel hasonló körülmények között. 7 A gyár tej szállítói közé tartozott többek között Farkas István janyapusztai, Dőry Frigyes paradicsom-pusztai földbirtokos, Zomba, Kisdorog, Tevel, Harc, Sióagárd községek tej szövetkezetei, és a nagytormási uradalom. A szövetkezeteknél, nagyobb beszállítóknál készpénzt, betétkönyvet vagy értékpapírokat helyeztek el letétben, amely a tej szállítmányok utólagos kifizetéséhez nyújtott fedezetet. Az értékesítés egyrészt az Országos Tejtermék Központon, másrészt magáncégeken keresztül bonyolódott. Rottesmann Tivadar, Reichfeld Mór, Löwenstein utóda Horváth Nándor, Kerner István budapesti csemegekereskedők mellett Kerner Emil 73 TML Völgységi főszolgabíró iratai 4560/1913. - TML Alispáni iratok 5852/1922. 74 TML Völgységi főszolgabíró iratai 4377/1913. Rudnyánszky Dezső építkezési ügye - U.o. 2669/1918. Rudnyánszky Dezső gőzkazán próbája-Tolnamegyei Újság, 1920. febr. 14. 4. p. 75 TML Völgységi főszolgabíró iratai 4160/1910. Gyárvizsgálati jegyzőkönyvek 1913. máj. 4. 600 K büntetést helyeztek kilátásba, ha nem pótolják a hiányokat. 76 A nevelőnő szobájában négyfiókos keményfa szekrény, fehérlakkos kétajtós szekrény, barnárrjjjpinyezett egyajtós szekrény, keményfa hosszúkás asztal, barnakeretű tükör, fehér puhafa mosdóasztal, dívány és 2 farámás, szövetbevonásos szék alkotta a berendezést. A könyvelőnő kisebb szobájában kevesebb bútor volt: fehérre festett ágy, kétajtós fehér szekrény, dívány, puhafa hosszúkás asztal, fehérre fényezett mosdó, két farámás, szövettel bevont szék. 345 15. kép: Alfa Separator fölözőgép reklámja.
