Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)

V. Kápolnás Mária: Sajtgyártás Dőrypatlanon

maradék berendezési tárgyaikkal új életet kezdjenek. A gyerekek Pécsen tanultak, s eleinte Rudnyánszky István megpróbált eleget tenni hivatali kötelezettségeinek.

49 Hamarosan azonban a hozzátartozóknak csalatkozniuk kellett: Rudnyánszky István képtelen volt abbahagyni az ivást, munkáját egyre kevésbé tudta ellátni. Babies Antal uradalmi főügyész feljelentette elfogult intézkedés és durva hangnem használata miatt,

50 panaszt tett ellene Kiss Gyula ozorai tanító is.

51 Kovács Imre tamási kocsmáros 250 forint ki nem fizetett számla miatt indított pert ellene.

52 Mindenkinek tartozott, zavaros pénzügyeit és a kölcsönöket eleinte felesége és nagynénje fedezték. 1894. július 23-án Dőry Stefánia a Magyar Jelzálog és Hitelbank javára 4000 forintos (8000 koronás) kötelezvényt állított ki, melyet 50 éven át félévenkénti részletekben kellett törleszteni. Hogy unokaöccse számláit rendezze, a Magyar Földhitelintézet felé is adóssággal terhelte meg birtokát, melynek félévenkénti törlesztése 14.000 koronát tett ki 1920-ban.

53 A pénzt rendes kölcsönszerződés nélkül adta át, a feladóvevény szolgált a kamatok kifizetésének bizonyítékául.

54 1894. április 9-én Rudnyánszky István feleségétől egy Jobbágy viskóba" költözött, hogy meneküljön a szemrehányásoktól, a végrehajtótól és zavartalanul folytathassa életmódját. A mindössze néhány darabból álló ingóságot Olga Stefániának küldte, hogy eladásukból törleszthesse a kölcsönöket.

55 A kész tények elé állított, kilátástalan helyzetben lévő feleség az időközben megismert és megszeretett, a gondokban segítséget nyújtó Madarász István ügyvédhez költözött, beadta a válópert, hivatkozva a vagyon elherdálására és az erkölcstelen életmódra. A katolikus egyház azonban nem engedélyezte a válást, ezért Szallopek Olga áttért az unitárius hitre, hogy nőül mehessen Madarász Istvánhoz.

56 A törvényes házasságra vagy a polgári anyakönyvezés bevezetése, vagy Rudnyánszky István halála után került sor, s négy évtizedig tartott.

57 Rudnyánszky Istvánt az 1895. december 16-án tartott tisztújítás alkalmából áthelyezték, a simontornyai járás tiszteletbeli főszolgabírójának nevezték ki, azaz a tényleges munkavégzés alól felmentették. Vagyona elfogyott, illetményét a tivornyázások vitték el, végrehajtók foglalták le az ingóságokat, később fizetését adótartozás miatt letiltották, kocsmai tartozás miatt újabb per fenyegette. 1899-ben egészségügyi okokból kérte nyugdíjazását. Évi 900 forint fizetést, és 12 év szolgálati időt számítva 396 frt-ban állapították meg a nyugdíját. 1905-ben 48 éves korában Rákoskeresztúron halt meg.

58 Dőry Stefánia adósságokkal megterhelt birtoka miatt igen nehéz helyzetbe került. Beruházásra, fejlesztésre nem jutott, vagyona úgyszólván nem maradt. Ugyanakkor azonban sajtgyári vállalkozása, élelmiszer feldolgozó tevékenysége akadályozta meg a család teljes anyagi csődjét, mellyel finanszírozni tudta unokaöccse tékozló életmódját. Ezen túl vállalkozása egyedülálló és kiemelkedő a Tolna megyei ipar, élelmiszeripar történetében: a századfordulóig az egyetlen, fennmaradni képes tejfeldolgozó üzem, mely nemzetközi elismerést és csodálatot váltott a kortársakból és üzlettársakból egyaránt.

59 Dőry Stefánia 1900. december 9-én halt meg 60 éves korában, szívszélhűdésben.

60 Általános örököse Rudnyánszky István két fia, Dezső és Miklós, azzal a kikötéssel, hogy apjuknak haláláig kötelesek a vagyon tiszta jövedelmének felét évenként kifizetni és azon kívül lakást, bútort, ezüst-, ágy- és fehérneműt adni. TML Dőry család iratai XIII/ 23. 9. d. Szallopek Olga levele Dőry Stefániának 1889 őszén. - Rudnyánszky István levele nagyanyjának, Dőry Vincénének: „amióta eljöttem Zombáról majdnem minden nap kint voltam a járásban, ha pedig hazajövök annyi a dolgom, hogy azt sem tudom hol áll a fejem. " 50 TML Alispáni iratok 2549/1893. 51 TML Alispáni iratok 527/1894. 52 TML Bonyhádi járásbíróság 216/1901. Sp. 53 TML Hagyatéki leltár, 1920. 54 TML Dőry család iratai XIII/ 23. 9. d. Szallopek Olga levele 1894 nyarán. 55 TML Dőry család iratai XIII/ 23. 9. d. Szallopek Olga levele 1894. április 10. A mellékletben közöljük. 56 Pécsi Püspöki Levéltár Szentszéki iratok 500/1894. Szallopek Olga és Rudnyánszky István válópere. Madarász János Tamásiban 1875-ben nyitotta meg közjegyzői irodáját. 1892 nyarától fia is az irodában dolgozott, helyetteseként működött. TML Alispáni iratok 707/1875. Madarász János királyi közjegyző pecsétje. Madarász Istvánról annyit tudunk még, hogy mint 24 éves jogszigorló, r. kat. nőtlen fiatalember 1886. április 15-én a Tolnavármegye számában megjelent nyílttéri közleményt sértőnek találta, ezért Ormay Gyulát párbajra hívta ki, segédei Jeszenszky Andor és J. Ignác voltak. Az ügy verekedéssel zárult. TML Alispáni iratok 306/1887. Madarász István és Jeszenszky Andor párbaja. 57 TML Dőry család iratai XIII/ 23. Dr. Madarász István gyászjelentése 1934. március 1. 58 TML Alispáni iratok 582/1897. - 2413/1899. Rudnyánszky István gyönki lakos nyugdíj ügye - TML Alispáni iratok 1904/1905. Rudnyánszky István nyugdíjának beszüntetése. 59 1889-ben gróf Apponyi Sándor gazdaságában 30 tehén tejét dolgozták fel, 1898-ban pedig megalakult az „Első nagymányoki teavaj és csemegesajt gyár", melyek tevékenységéről azonban nincs tudomásunk. 60 TML Halálozási anyakönyvek, Dőrypatlan. -Tolnavármegye, 1900. dec. 16. 2. p. 342