Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)
V. Kápolnás Mária: Sajtgyártás Dőrypatlanon
Erről a hagyatéki tárgyaláson azonban Rudnyánszky István lemondott, tekintettel a hagyaték eladósodottságára. Mivel hitelezői Rudnyánszky Istvánon adósságait nem tudták behajtani, ezért az örökségből szerették volna pénzüket megkapni. A bíróság elutasította a felperesek keresetét, mert a kiskorú örökösöktől a bíróság nem hajthatta be a tartozást. A hagyatéki törzsvagyon eladásából mindössze 88.781 korona folyt be, az összes hagyatéki teher pedig 129.416 koronát tett ki. 61 A manufakturális kisüzemtől a korszerű sajtgyárig A századfordulón az egyre nagyobb paraszti tejfeleslegek értékesítésére és feldolgozására sorra alakultak a tej szövetkezetek, így a sajtgyár nemcsak a tulajdonosnője halála, a birtok eladósodása, hanem a közgazdasági környezet megváltozása miatt is új helyzetbe került. A sajtkészítés szintén technológiai változásokon ment keresztül. A korábban csak állati gyomorból készült oltó mellett az erre szakosodott gyártók növényekből és magvakból is készítettek oltókivonatot, oltóesszenciát és oltóport. Üj, nagyobb teljesítményű fblözőgépek jelentek meg, elkezdődött a tej pasztőrözése, s egyre nagyobb figyelmet szenteltek a tej ellenőrzésére és a minőségi követelmények betartására. Dőry Stefánia halála után a birtok kezelése és a sajtgyár irányítása hivatalosan a gyámapa, dr. Madarász István irányítása alá került. A tényleges gazdálkodást először gazdatiszt, később Rudnyánszky Dezső irányította, mert Madarász megtartotta ügyvédi állását Tamásiban, majd 1903ban Pécsre költözött, ahol királyi közjegyzőnek nevezték ki. Rudnyánszky Dezső jogi képesítést, ügyvédi oklevelet szerzett, közigazgatási gyakornoki idejét Szatmár vármegyében töltötte, utána Zomba községbe, illetve a családi birtokra költözött. 64 Itt rendszeresen részt vett a községi képviselő-testület munkájában, bírói funkciót is betöltött. Öccse, Miklós előbb a katonai, majd a tisztviselői karriert választotta. A tulajdonosváltás után továbbra is főleg csemegesajtot készítettek, a trappista sajt gyártása nem volt folyamatos. Nem kértek iparengedélyt az eddig házi kezelésben működő üzemre sem, de 1901-ben mindkét termék védjegyzésére sor került, s nem maradtak el a kitüntetések, elismerések sem. 66 Dr. Madarász István nevével fémjelzett időszak (1900-1913) első éveiben tíz munkásnál kevesebbet foglalkoztattak a gyárban, nagyarányú tejfelvásárlásról sincs tudomásunk. 67 Az üzem nem lépett Sp. Kovács Imre felperes követelése 650 korona tartozás megfizetésére Rudnyánszky 61 TML Bonyhádi járásbíróság i. 216/1901 István ellen 62 KÖERFER - SIERBÁN, 1907. 124-141. p. 63 TML Alispáni iratok 5135/1922. Deciara Béláné kérelme ügyében dr. Madarász István pécsi királyi közjegyzőként járt el. - TML Dőry család iratai XIII/ 23. Dr. Madarász István gyászjelentése 1934. március 1. 64 TML Alispáni iratok 14206/1906. Báró Rudnyánszky István volt közigazgatási gyakornok tartózkodási helyéről kért információt Szatmár vármegye alispánja, mert a számára biztosított lakásért és fűtésért járó 127 korona 58 fillért nem térítette meg a pénztár számára. -A virilisek névjegyzékében a kétszeres számítás oka ügyvédi oklevele. TML Alispáni iratok 1017/1914. Virilisek 1914. évi névjegyzéke 65 TML Képviselő-testületi jegyzőkönyvek Dőrypatlan, 1900-1913. - Rudnyánszky Miklós gyászjelentése 1930. augusztus 30-án. aki Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főjegyzője, tartalékos honvédhuszár főhadnagy volt halálakor. TML Csapó család iratai 99. doboz 66 Az áruvédjegyet a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara 144; 145/1902. számon vette fel áruvédjegy lajstromába. TML Hagyatéki leltárak Zomba, báró Rudnyánszky Dezső hagyatékáról készült leltár 1920. ápr. 21.-én. (Továbbiakban: TML Hagyatéki leltár. 1920.) 67 TML Völgységi főszolgabíró iratai 2867/1904. -Alispáni iratok 7515/1907. - 1910. évi népszámlálás 343 13. kép: Reklám, 1907.