Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)

V. Kápolnás Mária: Sajtgyártás Dőrypatlanon

Pfanhauser túlságosan lágynak tartotta a sajtot, amely nem a félkemény, hanem inkább a lágy sajtokhoz hasonlított. A színét gusztustalan szürkének (valószínűleg azért, mert ónozatlan rézüstben készítették), a lyukazottságát pedig egyenetlennek és csúnyának találta. Mindezek tetejében túlsózták, pedig véleménye szerint éppen semleges íze adja meg a trappista jellegzetességét. A szakember tanácsot is adott a hibák kijavítására: az üstök ónozása, amely a jó megoldás lehetett volna, nem került szóba, ellenben javasolta oltás előtt a tej színezését, az alvadék megfelelő és egyenletes kidolgozását, felaprítását. Kicsit erősebb préseléssel, savóval való gyakoribb bedörzsöléssel elérhetőnek vélte a megkívánt keménységet, de ha ezek után is túl lágyra sikerülne a sajt, akkor a tejet 2°C-kal magasabb hőmérsékleten javasolta beoltani. Végül a sajt árát is túl magasnak találta, bár két kereskedő nevét és címét is megírta, akik esetleg vállalkoznának Dőry Stefánia sajtjának forgalmazására.

35 Kettőjük közül Etti Theodor el is vállalta a gyár képviseletét. Hozzá hasonló megbízható ügynököt és raktárt kerestek Budapesten is. A közvetítésbe Ferdinánd József szekszárdi kereskedő és unokaöccsei is bekapcsolódtak. Dillemant Frigyes hajlandónak mutatkozott elfogadni a főraktári megbízást abban az esetben, ha kizárólag ő rendelkezhet a raktár és az értékesítés irányítása felett.

36 A Mauthner és Wilczek cég a 25 db trappista és 50 db csemegesajtot rendelő levelében nem felejtette el megemlíteni a Dőry sajt népszerűsítésére tett erőfeszítéseit, figyelmeztetve arra, hogy a régi kereskedőpartnerek a konkurenciát részesítik az utóbbi hónapokban előnyben. Ezért a Dőry-sajt háttérbe szorításának megelőzésére felajánlották budapesti képviseletüket. Amennyiben a sajtgyár megadja a napi szállítandó mennyiséget, a fix árból meghatározott jutalékuk százalékát, első osztályú cégekkel tudnak szerződést kötni a sajtok eladására.

37 A tárgyalások hamarosan megszakadtak ezzel a céggel. Wack Keresztély - aki svájci, francia, olasz vállatok képviseletét látta el -, értesülvén a tárgyalások megszakadásáról, 5 százalék jutalékért ajánlotta fel szolgálatait azzal a kikötéssel, hogy a postaköltség a másik felet terheli. Értékesítési szerződést végül a személyesen Dőrypatlanra utazó Löwenstein Mihállyal kötött 1893 decemberében Dőry Stefánia, jelentősen koncentrálva ezzel a sajt értékesítését.

38 A postán keresztül történő eladás sem szűnt meg, sokan még mindig ezen az úton szerezték be a portékát. A csemegesajt minősége azonban változó volt. Szallopek Olga írta egyik levelében, hogy bár nagyon szívesen eszi a sajtot, de a szaga miatt mindenki panaszkodik, mert még soha nem bűzlött ennyire, s Stefánia tegyen valamit, mert elveszíti a vevőit.

39 A Löwenstein céghez kísérletként küldött új sajt sem váltotta be a hozzá fűzött reményt, mert túlérett, ezért a jobbminőségű trappista sajt készítése mellett foglalt állást a kereskedő. Fő hangsúlyt azonban a csemegesajt forgalmazására kívánta fektetni, mert a vevők főleg azt keresték, s soha nem volt belőle elegendő mennyiség a folyamatos kiszolgáláshoz. Ez állandó problémát jelentett, a termelés nem tudta követni az igények növekedését, a csemegesajt népszerűségének emelkedését. TML Dőry család iratai XIII/ 23. 9. d. Anton Pfanhauser levele Dőry Stefániához 1893. szept. 29. TML Dőry család iratai XIII/ 23. 9. d. Ferdinánd Józsefnek Szekszárdra („Józsi bácsi") szóló levél Károly és Pista aláírással 1893. okt. 27-én. A bélyegzőn „Benyovszy utódai Ferdinánd Testvérek Budapesten" felirat olvasható. TML Dőry család iratai XIII/ 23. 9. d. Mauthner és Wilczek cég levele 1893. nov. 6. Az általa közvetlenül és közvetítéssel lebonyolított üzletek után is megillette volna a jutalék, ezen felül a szállítási, posta és távirati költségek is az előállítót terhelték. TML Dőry család iratai XIII/ 23. 9. d. 1893. nov. 29. és 1893. dec. 16. TML Dőry család iratai XIII/ 23. 9. d. Szallopek Olga levele Dőry Stefániának. 1893-94 körül. 339 10. kép: Pfanhauser-féle előmelegítő.