Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)

V. Kápolnás Mária: Sajtgyártás Dőrypatlanon

A trappista termelését az üzemben valószínűleg azért igyekeztek fokozni, mert magasabb árat lehetett kapni érte, ugyanakkor ennél a sajtnál a konkurencia is nagyobb volt. Az üzem életének első két évtizedében manufakturális, kisüzemi termelés folyt, csak a saját gazdaságban fejt tejet dolgozták fel sajttá, de így is megkétszerezték az elérhető árat, azaz minden költség levonása után a tej feldolgozva sajttá kétszeres eladási árat jelentett. A kis volumen miatt nem a sajtgyár termelése, sikerei, hanem a család általános anyagi helyzete gyakorolt alapvető befolyást az üzem működésére. Dőry Stefánia törekedett arra, hogy jól működtesse gazdaságát, gyarapítsa vagyonát. Nemcsak a tejfeldolgozásra helyezett hangsúlyt, hanem igyekezett birtokát növelni, illetve nővérétől a közösen örökölt területeket megvenni. 1887. március 16-án 5000 forintért megvásárolta Rudnyánszky Ivánnétól a birtok még nevén lévő % részét.

40 Később azonban szándékai ellenére alakult a gazdaság sorsa. Örököse unokaöccse, Rudnyánszky István, aki Szallopek Olgával, nagyapja, Dőry Vince és Bernrieder Teréz keresztlányával 1879. július 23-án kötött házasságot Budapesten. A fiatalok közös életüket Pakson kezdték. Rudnyánszky István gazdálkodással, kereskedéssel próbálkozott, de a mezőgazdaság igen kedvezőtlen helyzetben volt az 1880-as években, gabonáért és borért igen alacsony árat lehetett elérni.

41 A nemesi családok fiai előtt a közigazgatási pálya jelentette a megélhetés másik forrását. Rudnyánszky Istvánt 1879. október 14-én tiszteletbeli szolgabíróvá nevezték ki.

42 A dunaföldvári járásban közigazgatási gyakornoki állást évi 300 fit fizetéssel és 60 frt lakbérrel 1883. március 13-án kapott, amiről néhány hónappal később - családi okokra hivatkozva - lemondott ••13 Közszolgálati munkaviszonyba nem számító paksnémetkéri útfelügyelőként 1882-1889 között tevékenykedett, majd 1889. április 15-én a dombóvári járásban helyettes szolgabíróvá nevezték ki.

44 A hivatali ranglétrán azonban nem munkája, eredményei, hanem családi kapcsolatai és összeköttetései révén került egyik pozícióból a másikba. Ugyanis nem sokkal házasságkötése után az alkohol rabja lett, s a százezer forintot érő paksi birtok elherdálásával fedezte költséges életmódját. 1885-ben szülei rá és feleségére íratták birtokaik után járó regálé jogokat 15000 forint értékben. Két évvel később édesanyja eladta dőrypatlani birtokrészét húgának, Stefániának 5000 frt-ért. 1888-ban Rudnyánszky István közjegyző előtt elismerte, hogy felesége saját ingatlanai eladásából több részletben 13000 forintot adott át neki hozományként, ezen felül 10000 forintot fektetett közös háztartásukba, amiért a szülők a regálé 40 TML Paksi közjegyző i. 5. d. 62/1887. 41 TML Dőry család iratai XIII/ 23. 9. d. Dőry Anna levele Stefániának 1885. 03. 12. Jeszenszky Sándor hl-ként csak 12 forintért tudta eladni a borát, aminél Stefánia azért valamivel többet kapott. - 1885. 08. 14. Anna írja, hogy Pisti 850 métermázsa búzát kapott, de annyira rossz az ár, hogy vár az eladással, hátha később többért lehet eladni. 42 TML Alispáni iratok 1801/1879. Báró Rudnyánszky István tiszteletbeli szolgabíróvá való kinevezése 4j TML Alispáni iratok 1323/1882. Rudnyánszky István lemond állásáról 44 TML Alispáni iratok 1913/1888. Rudnyánszky István útiszámlája 340 11. kép: Salamon testvérek hirdetése a Tolnamegyei Közlönyben 1894. március 18.