Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)

V. Kápolnás Mária: Sajtgyártás Dőrypatlanon

Közigazgatásilag a Völgységi járáshoz, Bonyhád járási székhelyhez tartozott, adóügyeit azonban a szekszárdi állampénztári kerületbe sorolták. 1869-ben 839, 1880-ban 954, 1890-ben 1049, 1900-ban 1198 lakost számláltak össze Dőrypatlanon. A századfordulón 44 téglaház, 27 kő alapú vályogház, 66 vályogtégla és két fából készült házban laktak az itt élő emberek. Cseréptető 85 házat, zsindely 7 házat, nád vagy zsúp 47 ház tetejét fedte.

7 A falunak nem volt temploma, iskolája, temetője, saját tűzoltósága, községháza, csaknem minden hivatalos, kulturális és egyházi ügyével Zombához kapcsolódott. Három szoba, konyha, kamrás jegyzői lakást és hivatalos helyiséget 1886 januárjában a szeszgyár telepen Pejacsevics gróftól akartak bérelni, végül úgy döntött a képviselő-testület, hogy Zombán vesznek meg egy házat közcélra.

9 A főszolgabírói felszólítás ellenére iskolát sem állítottak fel, indoklásul felhozva azt, hogy Zombával közös felekezeti iskolát működtetnek, ahol a tanítók fizetéséhez Dőry Frigyes 1881-ben tett alapítványa is hozzájárult. Az egyes puszták más-más egyházkerülethez tartoztak, s a földbirtokosok nem szándékoztak két iskola fenntartásával anyagi áldozatot vállalni.

10 Nem voltak utcák és terek, a földbirtokosok gondoskodtak a nappali és éjjeli biztonságról, ezért csak egy rendőrt foglalkoztattak a központban, s külön csendőrőrs felállítását is szükségtelennek ítélték meg. l 1895-ben Dőrypatlan 8900 kat. holdra csökkent területének kétharmadán két nagybirtokos osztozott: gróf Pejacsevics László 3431 kat. holdat, Dőry Dénes 2590 kat. holdat mondhatott magáénak. 100 kat. holdnál nagyobb területe még hét birtokosnak volt: Dőry Stefánia 206 kat. holdon, Dőry Tömössy Irma 532, Schmidt Antal örökösei 171, Streicher Ignác 112, Weisz Bernát 350, özv. Willinger Mártonné 105, Wimmersperg Gusztávné báróné 204 kat. holdon gazdálkodott. A község területének 65%-a szántó, 17%-a rét és legelő.

12 1891-ben 828 szarvasmarhát, 125 lovat, 5380 juhot és 2089 sertést vettek számba.

13 Négy évvel később a sertések (529) és juhok (346) száma töredéke volt az előzőeknek, a lovak és szarvasmarhák száma nem változott. Ez utóbbiak 52%-a a tarka fajtához tartozott.

14 Zombán már 1880-ban a 215 tehén közül 190 színes vagy Schweitzer volt. Három községi bikát tartottak, amit nem helyben vásároltak, mert a bikaborjakat a gazdák legelőhiány miatt nem nevelték fel, hanem kéthetes korukban eladták kereskedőknek.

15 Az állatok orvosi felügyeletét Szekszárdon, Kölesden, Hőgyészen praktizáló állatorvosok látták el, amit csak a nagybirtokosok tudtak a nagy távolság és jelentős költségek miatt igénybe venni. Ezért a képviselő-testület 1887-ben döntött az állatorvosi állás megszervezéséről, melyre évi 120 forint fizetést szavaztak meg.

16 Bruckman Manó után az állást Starr Lajos állatorvos töltötte be 1894-1896 között. Utóda Keller Sebestyén uradalmi állatorvos lett, mert nem akadt okleveles pályázó a meghirdetett helyre. O évtizedekig közmegelégedésre látta el munkáját. A község vezetői fontosnak tartották az állatállomány folyamatos minőségi javítását, ezért vállalták, hogy a kisbirtokosok tulajdonában levő anyaállatok számának megfelelő tenyészállatokat beszerzik, ám anyagi nehézségek és az uradalmak által biztosított apaállatok miatt évrőlévre halasztották ezek megvásárlását. 7 Népszámlálás 1900. 8 TML Völgységi főszolgabíró iratai 1897. l/a. z. 1197. II. Wirth János panasza iparügyben 9 TML Képviselő-testületi jegyzőkönyvek Dőrypatlan 1886. jan.l. és márc. 8. 10 A zombai iskolába jártak Belsődőry, Andormajor felső, Alsópatlan pusztáról, Tabódra Paradicsomról és Angyaldombról, Kisdorogra Farkasvölgyből, Ódánymajorból, a teveli iskolába Juhé, Ódány, Reptal, Csurgó, Feketevölgy pusztákról, Harcra pedig Szentgálon és Szentgál szőlőhegyen lakó gyerekek jártak. TML Képviselő-testületi jegyzőkönyvek Dőrypatlan, 1890. szept. 13. 11 TML Képviselő-testületi jegyzőkönyvek Dőrypatlan, 1891. dec.19. 12 Mezőgazdasági összeírás 1895. Gazdacímtár, 1897. 120-121. p. 13 TML Völgységi főszolgabíró iratai 1854/1891. 14 Mezőgazdasági összeírás 1895. 15 TML Völgységi főszolgabíró iratai 2027/1880. 16 TML Képviselő-testületi jegyzőkönyvek Dőrypatlan 1887. okt.25. 331