Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)

V. Kápolnás Mária: Sajtgyártás Dőrypatlanon

V. Kápolnás Mária: Sajtgyártás Dőrypatlanon Alapítás és kezdeti sikerek 1882-ben Dőrypatlanon a 42 éves, hajadon Dőry Stefánia 200 holdas birtokán a mindössze 20 tehene által megtermelt tejből sajtot kezdett el készíteni, amit Dőrypusztai Csemegesajtnak nevezett el. Mindezt abban az időpontban, amikor Magyarországon még alig néhányan foglalkoztak tejtermeléssel, értékesítéssel, s az évtized végéig mindössze 20 birtokos és öt svájci sajtos rendezett be tejtelepet, vállalkozott sajt- és vaj előállítására.

1 Az első nagybirtokon lévő tejtermelő gazdaságok általában olyan nagyobb városok közelében alakultak ki, ahol paraszti tejjel már nem tudták kielégíteni a növekvő igényeket. Dőrypatlan messze esik minden nagyvárostól, azonban a Bonyhád környéki gazdaságokban a tejtermelésnek nagy figyelmet szenteltek. Kinek a tanácsára, milyen szakemberekkel kezdte el Dőry Stefánia a sajtgyártást? Milyen gazdasági, társadalmi és családi körülmények ösztönözték vagy hátráltatták? Hogyan tudott néhány év alatt országos, majd nemzetközi hírnevet kivívni sajtjának? Miért maradt meg hat évtizeden keresztül a manufakturális kisüzem, miként tudta felvenni a versenyt a tőkeerős nagyokkal? 1. kép: Dőrypatlan kataszteri térképe. 'VÖRÖS 1976. 125. p. 329