Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)

Gaál Zsuzsanna: Egy birtokos nemesi család válsága és felbomlása a 19. század második felében

- a hatóság azt javasolta az alapítványnak, hogy az előző évről elmaradt kamatokat, összesen 166 Ft-ot minél hamarabb hajtsa be.

34 A megyehatóság értesülése az eladósodottság mértékéről teljesen helytállónak bizonyult, Dőry Mihály mégsem jelentett csődöt. Ujabb kölcsönökkel, illetve az ellene folyó végrehajtási ügyekben tett fellebbezésekkel a túlélésre játszott, de - mint látni fogjuk - halogató taktikájával hosszú távon a legtöbbet magának ártott. Zemán János, akinek több mint 4500 Ft-tal tartozott a következő találó jellemzést fogalmazta meg róla: „Legyünk őszinték, alperes úr fülig eladósult szerencsétlen magyar nemes honpolgár, ki az ősiséghez testtel lélekkel ragaszkodik, mi benne a legszebb jellemvonás lenne, ha azt mások kára nélkül tenné, azonban ezt az önérdek fitogtatja vele, nehogy a fénykör elhomályosítassék ha mindjárt összbirtokának 1/100 része alig övé, előbb utóbb a hitelezők osztálya alá kerül is, húzzuk nyújtsuk a fénykörös életet az adósság nemfizetésével addig míg lehet" 1863-ra Dőry Mihály minden rendelkezésre álló lehetőséget kimerített, így nem maradt más választása, mint a birtok eladása. A vevő Dőry Györgyné, elhalt unokatestvérének özvegye és annak lánya, Karolina. Ők a szerződés szerint 56 ezer Ft ellenében jutottak a fekvőséghez.

36 A teveli házat 10 ezer Ft-ért, Dőry Györgyné fia, Géza vásárolta meg.

37 A birtokvételi szerződés nem maradt fenn, más adatok alapján mégis bizonyosnak látszik, hogy a fizetés nem egy összegben, hanem több évre elosztva, részletekben történt. Ennek jelentősége akkor vált nyilvánvalóvá, amikor kiderült, hogy alig két évvel Mihály bukása után a család más tagjai, köztük Dőry Géza is, arra kényszerültek, hogy ugyancsak csődöt jelentsenek. Az anyagilag teljesen ellehetetlenült Mihálynak peres úton kellett érvényt szereznie a Dőry Györgynével szembeni követelésének.

38 A hitelezőkkel szemben folytatott halogató taktika végül oda vezetett, hogy Mihály a vételárból még a hitelezőit sem tudta kifizetni, ahogy ő írta „számos becsületes, de mégis tetemes tartozása maradt"?

9 Dőry Mihály teljes anyagi ellehetetlenülésének a rossz gazdálkodás mellett életmódbeli okai voltak. Az alapvető problémát az jelentette, hogy a család kiadásai rendszeresen meghaladták a bevételeit. A magas megélhetési költségek kialakulásához nagymértékben hozzájárult, hogy a família 1839 és 1853 között szinte évente egy-egy újabb jövevénnyel szaporodott. Tíz gyermek született a házasságból, s közülük nyolcan a felnőttkort is megérték.

40 Élelmezésük, ruháztatásuk jócskán megterhelte a családi kasszát, nem szólva arról, hogy a gyermekek jövőjét is valamilyen módon biztosítani kellett volna. Hiszen legkésőbb az 1850-es évek elejére még Dőry Mihály számára is nyilvánvalóvá vált, hogy a családi birtok önmagában már nem lesz képes az újabb generáció eltartására. A gyermekek megfelelő taníttatása így nem egyszerűen a társadalmi érintkezéshez nélkülözhetetlen általános műveltség megszerzésében, hanem későbbi megélhetésük biztosításában is fontos szerephez jutott. A magasabb végzettség megszerzése természetesen plusz költségeket rótt a családra, aminek előteremtése azonban egyre nagyobb gondot jelentett. A birtok Dőry Mihály családján kívül másokat is eltartott, mivel a család népes személyzettel rendelkezett. Az 1850-es évek elején a hajdún, hajdúnén, kertészen, szakácsnőn, cselédlányon kívül nevelőnőt is fogadtak a gyerekek mellé, noha ekkorra már az anyagi nehézségek, a hitelezők zaklatásai mindennaposakká váltak.

41 A társadalmi helyzetükből fakadó vélt és valós kötelezettségeiknek is magasak voltak a költségei. A vendégjárások, vendégfogadások, vadászatok, társas összejövetelek életük fontos részét, társadalmi hovatartozásuk kifejezésének meghatározó elemét alkották. A túlköltekezés, a pazarlás - ami Dőry Mihály gazdálkodására is rányomta a bélyeget -jól tetten érhető a háztartás vitelében is. Erre utal többek között, hogy rendszeresen anyagi teherbíró képességüket meghaladó számban tartottak személyzetet, vásároltak ruhákat, s küldtek ismerősöknek, barátoknak ajándékcsomagokat, még akkor is, amikor ezt már rég nem várták el tőlük.

42 Az anyagi csőd közeledtével sem racionalizálták 34 TMÖL MHI 1859/5342/XI. k.3. 35

TMÖLTTIIII/69/1859. 36 TMÖL TKPT III/223/1866. 37 TMÖL Dőry cs. i. l.dob. 38 TMÖL TKPT VII/840/1865. 39 TMÖL Dőry M-né i. 3. dob. férjétől, é.n. 40 lásd családfa 10. tábla 41 TMÖL Dőry M-né i. 3. dob. férjétől, 1854. aug. 20.; Dőry M-né i. 4. dob. Messey Nathalie-től. 1855. ápr. 13. 42 Dőry M-né i. 4. dob. Messey Nathalie-től. 1855. ápr. 23. és Dőry M-né i. 4. dob. Messey Nathalie-től 1855. júl. 5. 282