Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)

Vízi Márta: Grafitos kerámia Decs–Etéről és Ozoráról

Ezután felhagyott etei terepbejárásaival.) 1970. október 30-án Gaál Attila járt terepet Étén. Jó néhány tétel leltározott anyagról azonban nem tudjuk, mikor kerültek elő, és honnan. (A leleteket a leltárkönyvi adatok alapján kronológiai sorrendbe rendeztem, kiegészítve azzal, mely tárgyak mely kutatók révén kerültek a gyűjteménybe. — I. Melléklet: Kronológiai táblázat.) A leltárkönyvek adatai alapján láthatjuk, hogy 1963-tól kezdve Étén rendszeresnek mondható terepbejárásokat folytattak. Ezekről a fent említett két eset kivételével nem maradtak meg jegyzőkönyvek, így nem derül ki, hogy a település mely részeiről gyűjtötték be a leleteket. A leltárkönyvi dátumok alapján megkíséreltem felállítani egy kronológiai sort, (I. Melléklet) hogy időrendi sorrendben láthassuk, mikor mi került be a gyűjteménybe. Hiába tudjuk, mely anyagok kerültek elő ásatás során, a dokumentációk hiánya miatt ezt az elemzésben nem tudjuk felhasználni. A Mészáros Gyula által végzett ásatásnak is ez az alapvető hiányossága, és a leltárkönyvben szereplő helymeghatározások csak igen kevéssé hasznosíthatók. A leletanyagot így gyakorlatilag teljesen egészében szórványnak kell tekintenünk. Csak kronológiai sorrendbe illesztve lehetnek részei az elemzésnek. Ennek a lelőhely pusztulási mértékének nyomon követésében, az előkerült leletek esetleges időkülönbségének megfigyelésében lehet szerepe. A komplex elemzés csak az összes lelet csoportonkénti feldolgozása után lesz lehetséges. A továbbiakban a redukált égetésű kerámiára vonatkozó megfigyeléseket ismertetem. A „régi anyag"

38 1272 db beleltározott tárgyból áll.

39 Ebből az anyagból most 212 db tárgy került elemzésre.

40 Ez az összes tárgy 16,6 %-a. (/. Katalógus - Eté) A vizsgált anyagból 207 db (az egészen kevéstől az erősen fényes felületet adó sok grafitig) tartalmazott grafitot. Öt tárgyat formája, szürke színe alapján szintén elemzésbe vontam. A tárgyak színe a világosszürkétől egészen a sötét szürkésfeketéig rengeteg árnyalatot mutat. A már említett öt db kivételével mindegyik tartalmazott grafitot. Némelyik alig észrevehetően csak pár kisebbnagyobb szemcsét, mások egész felülete fénylett, csillogott a grafittól. Meg kell említenem, hogy a grafittartalom mellett is előfordult 25 tárgy esetében, hogy vörösbarna volt a felület, vagy barna, barnásvörös foltok mutatkoztak az egyébként szürke felületen. 1 db egész

41 (restaurált, kiegészített), 1 db alsó 2/3-ában,

42 1 db felső 1/3-ában

43 megmaradt fazék kivételével a többi lelet 194 db perem-, 7 perem és fül-, 3 fül-, 5 fenék- és 1 db oldaltöredékből áll. A leletösszetétel aránytalanságát a már említettekkel magyarázhatjuk, azaz azzal, hogy a leletanyag zöme terepbejárásból került elő, amikor is az intenzív terepbejárással ellentétben csak a fontosnak tűnő darabokat gyűjtötték össze. 4 Grafitos áruban Étén fazekak, (füles és fületlen), nagyméretű kancsók és tál töredékei kerültek elő. (//. Melléklet: Összesítő statisztikai táblázat az előkerült leletekről) Az ásatási anyagaink feldolgozása nyomán feltehetőleg részletesebb képet tudunk majd rajzolni az edénytípusokról. Alapadatbázist az MTA Régészeti Intézete készített a Wosinsky Mór Megyei Múzeum régészeti gyűjteményéről a régészeti leltárkönyvek alapján. A „régi anyag" feldolgozásához ennek Decs - Étére vonatkozó részét használjuk forrásként. Ezúton mondunk köszönetet Torma Istvánnak, hogy a számítógépes adatbázist rendelkezésünkre bocsátotta. Az I. Katalógusban az alapadatbázis módosításra került. A leltárkönyvi tárgymegnevezéseket egységesítettem, a tárgyleírásoknál pedig a leltárkönyvi, sokszor nem kielégítő leírások helyett újakat készítettem. A leltárkönyv méretadatai a töredékcserepek méreteit adták meg, a Katalógusban pedig a töredékekből kiszerkeszthető, az egész tárgyra vonatkoztatható méretek kerültek. (Ezek természetesen nem tökéletesen pontosak, éppen a töredékek mérete miatt. Bizonyos elemzéseket azonban már lehetővé tesznek, mert az egész anyag egységes szempontok alapján került feldolgozásra.) 39 Ide soroltam a lelőhelyről származó összes tárgyat, egyelőre tekintet nélkül arra, hogy teljesen biztosan Ete mezőváros területén kerültek-e elő. Egyelőre nem vettem figyelembe, hogy az adatbázisban a törölt, duplán beleltározott tárgyak is szerepelnek. Darabszámnál az egy tételbe került, összeillő töredékek 1 darabnak számítanak. Az elemzéseknél figyelmen kívül hagytam azokat a tételeket, amelyek Gaál Attila terepbejárásából származnak. (Összesen 78 db különféle lelet.) 40 A katalógus tartalmazza leltári számot, az előkerülés idejét és módját, a kutatást végző személyét, a leletek leírását, a pecsét csoportját, valamint méreteket. A méreteknél a peremátmérő a belső és külső átmérő, amelyet a töredékek mérete miatt szerkesztett átmérőként tudtam megadni. A perem vastagsága mért adat. A töredék méretét nem adom meg, mert az elemzésekhez nem ad értékelhető információt. 4

'Ltsz: M.3.936.11.(2. kép) 42 Ltsz:M.3.927.27. (2. kép) 43 Ltsz: 58.163.88. (4. kép) 44 1997-2000. között Miklós Zsuzsával együtt elvégeztük a mezőváros területének intenzív terepbejárását is. Ennek az anyagnak a részletes értékelése még előttünk álló feladat. Eredménye a „régi anyag" értékelésében is segítséget adhat, különös tekintettel az egyes tárgytípusok előfordulási arányának tekintetében 45 Budán vastag peremű tál, serpenyő is előkerült. HOLL 1955, 168-175, 45-47. kép. 181