Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)

Vízi Márta: Grafitos kerámia Decs–Etéről és Ozoráról

A 202 db peremtöredéken 170 esetben (84 %) figyeltünk meg beütött bélyeget. Ebből 16 töredéken (9,4 %) két pecsét került a peremre (13-14. kép), további két esetben

47 (73. kép) úgy tűnik, nem megfelelő bélyeget tettek az edényre, és azt felülpecsételték egy újabbal, tíz esetben (5,8%) feltehetőleg kancsó

48 fülén figyeltünk meg bélyeget. Az egész, valamint az alsó harmadában megmaradt fazekakon kívül még öt előkerült fenéktöredéken összesen egy esetben találtunk a fenék szélén elhelyezett, benyomott bélyeget.

49 (II Melléklet: statisztikai kimutatás.) A továbbiakban az Étén előkerült töredékeken megfigyelt perembélyegek meghatározását kísérlem meg. A perembélyegek tanulmányozásánál és leírásánál felmerült, hogy nem igazán egyszerű a beütött bélyegek meghatározása. A fazék- és kancsóperem ívelt, az ív az edény nagyságától függően változik, enyhébb, nagyobb. A perem vastagsága is változik egyrészt az edény méretétől függően, másrészt a különböző időszakok típusai szerint. A perem ívelt, domború felületére felvitt bélyeg formája nem biztos, hogy teljesen megegyezik a pecsétlőn ábrázoltakkal. Ezért kísérletet végeztem annak kipróbálására, miként lehet az ívelt, domború felületen bélyeget bepecsételni. Sajnos nem találtam leírást pecsétlőről, amellyel a fazekasok munkáikat jelezték, ezért csak megkíséreltem rekonstruálni néhány típust az edényeken látható pozitív bélyegek alapján. Nem tudtam azt sem, miből készítették őket. Forma alapján pajzs és ovális alakúakat készítettem, felületük sík lett. Az elvégzett kísérletek alapján számolni kell azzal, hogy különböző formájú pecsétlőkkel ugyanolyan kinézetű bélyeget lehet „előállítani" az edény peremének átmérőjétől, méretétől, hajlásszögétől függően. Ennek az ellenkezője is előfordul, hogy ugyanazzal a pecsétlővel a fenti feltételek mellett teljesen eltérő formájúnak tűnő bélyeget is lehet készíteni. Ezeken kívül a pecsétlők milyensége és a peremfelületek jellemzői miatt előfordul egyes kisebb-nagyobb részletek „eltűnése", deformálódása, így a besoroláshoz szükséges részek megsemmisülnek, torzulnak akár olyannyira, hogy felismerhetetlenné, egyszerűen azonosíthatatlanná válnak. Hasonló gondot okoz, hogy véleményem szerint a pecsétlőket olyan anyagból készítették, amely a használat során könnyen kophatott. Az is előfordulhatott, hogy a ráragadt agyagtól meg kellett tisztítani, és ezért vált kopottá. (A kísérleteket gyárilag előkészített fazekasagyaggal végeztem, így azt sajnos nem tudom, hogy a grafittartalmú agyag miként viselkedik, milyen állapotban optimális a bélyeg felhelyezése a felületre, mennyire ragad esetleg a pecsétlőre.) A különböző bélyegtípusok meghatározásában ezért több-kevesebb bizonytalansággal kell számolnunk. Igyekeztem ezért a csoportok meghatározásánál elkerülni, hogy az egy csoportba tartozó bélyegeket különböző típusként különítsem el. Ez nagy valószínűséggel nem minden esetben járt sikerrel. A leletek között, mint azt a katalógusban láthatjuk, találunk olyan tárgyakat, amelyeknek peremén egy kettős és egy szimpla bélyeget találunk (M.3.936.11. - 2. kép, 58.163.88. - 4. kép), tehát a töredékeinken lévő szimpla vagy kettős bélyegek is valószínűleg nemcsak egymagukban voltak az edények peremén. A töredékeknél azonban nem lehet eldönteni, volt-e még másik bélyeg is az edényen.

50 Ezért azokban az esetekben, ahol az összetartozás nem bizonyítható, egyedül lévőnek tekintjük a szimpla és a kettős bélyegeket. A leletanyag alapján a következő csoportokat különítettem el:

51 46 Ltsz: M.3.936.11. (2. kép), 58.163.73. (3. kép), 58.163.84 (4. kép), 58.163.88. (4. kép), 66.166.13. (6. kép), 66.166.17. (6. kép), 66.171.14. (7. kép), 66.171.16. (8. kép), 66.325.9. (8. kép), 66.335.8. (9. kép), 66.337.9 (9. kép), 67.5.9. (10. kép), 67.26.2. (11. kép), 69.3.9. (11. kép), 69.3.11. (11. kép), 70.43.1. (12. kép) 47 Ltsz: 66.166.16. (6. kép), 67.6.2. (11.kép) 48 Ltsz: 58.163.81. (3. kép), 66.165.32-33. (6. kép), 66.167.18. (7. kép), 66.168.8. (7. kép), 66.168.14. (7. kép), 66.337.10. (9. kép), 67.5.15. (11. kép), 67.5.17. (11. kép), 69.3.12. (11. kép) 49 Ez a töredék azonban azon kevés tárgyak közé tartozik, amelyek nem tartalmaztak grafitot. Ltsz: 66.21.11. (5. kép) 50 A WMM Régészeti Gyűjteményében van az a fazék is (Ltsz: M.4.936.1.), amelyet már Haupolter is közölt. (HAUPOLTER 1905, 21., 13. kép) A peremén 2x2 bélyeg található egymással átellenben. Salzburgi leletek közlésekor Kovacsovics olyan edényeket ismertet, amelyeken szintén 4, de akár 5 bélyeg is található. Emellett esetenként még bekarcolt jelek is előfordulnak. KOVACSOVICS 1989-90, 46. 51 Csoportnak nevezem azokat az egységeket, amelyeket a peremen látott kép alapján egyformának tekinthettem. Típusnak tekintem azokat az egységeket, akár több csoportból álló együtteseket, amelyeket a kísérletek alapján egyforma alakú és rajzolatú pecsétlővel készítettek. Ez természetesen nem jelenti, hogy ugyanazzal a pecsétlővel készült a jel, de nem is zárja ki azt. Azt bizonyítani azonban, hogy ugyanazzal a pecsétlővel készült két pecsét, szerintem nem egyszerű feladat. A meghatározásoknál figyelembe vettem KIES (1976) munkájában ismertetett módszereket, a formai leírásokban a heraldika által használt terminológiát (BERTÉNYI 1983, 18-25.). Az ábrázolásokon a kerámia jellege miatt természetesen nem alkalmazom a heraldika színkódjait. 182