Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)
Zalai Gaál István: A györei neolitikus antropomorf edény
A délkelet-európai koraneolitikus komplexum lelőhelyein előforduló antropomorf jellegű edények nagy formai hasonlóságot mutatnak a hacilári példánnyal jelezve, hogy a vallási elképzelésekkel együtt a kultikus tevékenységek során használatos tárgyak is átkerültek Délkelet-Európába. A bulgáriai példányokat H. Todorova és I. Vajsov foglalták össze kiértékelő munkában. 46 A cavdari 47 példányokon festett mintákkal és/vagy bevésett vonalakkal erősen sematizálva jelezték az arcrészeket, a gradesnicai edényen már az Mmintázat is megfigyelhető. 48 A rakitovói nőt formáló, fehér festésű edény esetében jelezték a lábakat. 49 A Karanovo II kultúra kazanlaki telijén megtalált edény magas nyakrészén nemcsak az arcrészeket ábrázolták plasztikusan, hanem a karokat és kezeket is. 50 Az anzai arcos urna a korai Vinca kultúra lelete. 51 M. Gimbutas a svodíni típusú antropomorf edények legidősebb déli analógiájának az Achilleionban előkerült két, felemelt karú edény töredékeit tartja, melyek a klasszikus Sesklo-horizontba tartoznak. 52 Ezeknek a kerámiáknak mindegyikét a gömbölyded vagy kettős kónusos alsó rész és magasabb henger alakú nyak jellemzi, amiből a vallási elképzelések hasonlósága vagy magas fokú egyezése tételezhető fel a délkelet-európai koraneolitikum kultúrái esetében. A magyarországi Körös kultúrában nagyobb számban előforduló antropomorf edényeket Trogmayer Ottó foglalta össze és értékelte ki elsőként. 53 A legközelebbi párhuzamokat a Nea Nikomedeia-i leletekben látja, 54 melyek a legnagyobb egyezéseket mutatják a magyarországi koraneolitikus példányokkal. 55 A „gorzsai Vénusz", 56 az „öcsödi Vénusz" 57 és a rákóczifalvi edény 58 női ábrázolások, melyeknél jellemzőek a sematikusan megformált lábak, a steatop testforma és a rövid, hengeralakú nyak, melyen az arc részeit plasztikusan jelölték. Egyik legjobb délkelet-európai párhuzamuk az említett rakitovói példány. A gorzsai edényben kalcinált, csecsemőtől származó csontmaradványokat is találtak, ami Trogmayer Ottó szerint még nem bizonyíték arra, hogy kizárólag emberáldozatokhoz használták. 59 Ugyanis ezt a leletet többen is zsengeáldozat maradványának tartották, ámbár meg kell említeni, hogy a délkelet-európai korai neolitikumban már ismerték a hamvasztásos temetkezés szokását is. l A Starcevo kultúra Zlatarában feltárt két különleges temetkezése közül a B-gödörben eltemetett női csontváz mellett többek között egy miniatűr antropomorf edény is előkerült. 62 A Kárpát-medencei koraneolitikum ember alakú, általában női alakot ábrázoló edényei több ponton mutatnak tipológiai egyezéseket a délkelet-európai példányokkal, de szerkezetükben eltérőek, amennyiben a lábakat már plasztikusan mintázták meg. 5.2. Antropomorf kerámiák a délkelet-európai későneolitikus és rézkori időszakban Az ember alakú edények különböző típusai végigkísérik az egész délkelet-európai neolitikus és aeneolitikus fejlődést, amint azt pl. a hotnicai kétfülű, hangsúlyozott szemábrázolással ellátott példány, 63 a Goljamo Delcevo-i terhes nőt megmintázó kerámia jelzik. 64 A gabarevói edény plasztikus karokkal és kezekkel, ellenben férfit ábrázol. 65 46 TODOROVA - VAJSOV 1993 47 Jungsteinzeit in Bulgarien, 79, Abb. 77. 48 NIKOLOV 1974, 14. kép 49 MATSANOVA 1996, 107-108, Tab. 6.1.a-c. 50 GEORGIEV1974, Obr. 5. 51 GIMBUTAS 1974a, 136, Fig. 95; 1976; 1991, 233, Fig. 7.17. "GIMBUTAS 1974b. 53 TROGMAYER 1973, 7-8. 54 RODDEN 1964,565. 55 TROGMAYER 1973, 7. 56 GAZDAPUSZTAI 1957, 3-13; TROGMAYER 1973, Abb. 2. 57 KUTZIÁN 1944, 21, T. 12.1.a-b. KALICZ 1970a, 59 TROGMAYER 1973, 7. 60 GAZDAPUSZTAI 1957; MAKKAY 1975b, 171. 61 GALLIS 1975, 257-258; 1979, 99-104; GEORGIEV 1972; VASIC 1932-1936; GARASANIN 1956; ZALAI-GAÁL 1984, 13. 62 LEKOVIC 1985, 157-172. 63 ANGELOV 1965, RADUNTSCHEVA 1973, 37, Nr. 48. 64 TODOROVA 1978, Pl. 15.6. 65 MIKOV 1926, 95, Obr. 19-20. :vi 14
