Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)
Zalai Gaál István: A györei neolitikus antropomorf edény
Az ugyancsak a délkelet-európai későneolitikus festett kerámiás komplexumba tartozó Cucuteni kultúra antropomorf edényeivel összefüggésben több jelentős összefoglaló és kiértékelő munka is született az utóbbi időben 66 : Jellemzőek az ugyancsak erősen sematikus ábrázolású antropomorf edények pl. Habasectiből 67 és Scínteiából, 68 vagy Riscevből 69 , melyeket két füllel láttak el, a lábakat pedig plasztikusan emelték ki. A Dudesti kultúra Carcea-„Viadukt" lelőhelyen talált ember alakú edénye a plasztikusan kihangsúlyozott karokkal, mellekkel és arcrészekkel már természethűbb kivitelezésre utal. 70 A Gumelnita kultúra Jilavafázisába tartozó, női alakot mintázó, Vidrában talált edényén az edénytesttől részben elkülönülnek a mellrész alá húzott karok a plasztikusan megformált kezekkel, ujjakkal. 7 Egy másik, Jilava-i sematikus edényen két felfelé irányuló kar látható. 72 Ugyancsak a Gumelnita kultúra lelete az adoráns kéztartású edény Chirnogiból. 73 A Nitu a legtöbb leletet, így a Pietrelében, 74 a Medvednjakban 75 és a Bereketska mogilán (Stara Zagora) 76 előkerült példányokat is az antropomorf jellegű edények második kategóriáján belül a 2. alcsoportba sorolta be. 77 A lengyeli kultúrában másféle fejlődés tapasztalható az idolplasztikában, mint Délkelet-Európában. A déli hatások nyomai nehezen fedezhetők fel a lengyeli ember alakú edényeken, noha mind a Vinca, mind pedig a Butmir kultúra gazdag idolplasztikája szerepet játszott a Protolengyel kialakulásában. 78 A lengyeli kultúra a közép európai vonaldíszes kerámia genetikus utóda. A közép európai vonaldíszes kerámia területén megjelennek az első ülő helyzetű női szobrok, illetve a hasonló helyzetű antropomorf edények. Vannak olyanok is, melyek edényt tartanak a kezükben. 79 Edényt kézben és ölben (Becej, Bordjos) 80 vagy fejen (Gumelnita) 81 tartó figurák a későbbi déli fejlődésből ismertek, de a lengyeli kultúrában ismeretlenek. A Körös és Starcevo kultúrákat követő neolitikus és rézkori időszak jellegzetes antropomorf edényei az arcos urnák, melyek az egykori ÉK-Jugoszláviától egészen ENy-Németországig, vagyis a Duna-Tiszavidéken, az Elba körzetében és a Rajna-vidéken fordulnak elő. Tipológiai rendszerezésük I. Pavlú nevéhez kötődik. 82 A magyarországi arcos edények kérdéseit Kalicz Nándor és Makkay János tárgyalták behatóan. 83 : Ezek az ábrázolások kivitelezésükben és tipológiai jellegüket tekintve három regionális csoportot alkotnak: 1. az alföldi vonaldíszes kerámia és csoportjai (AVK), 2. szakáiháti kultúra, 3. dunántúli vonaldíszes kerámia (DVK): e csoportok arcos edényei között jelentős eltérések is megfigyelhetők. 84 A DVK dunántúli arcos edényei szerkezetükben és stílusjegyeikkel szoros rokonságban állnak a szakáiháti kultúra leleteivel. 85 Amint láttuk, az Alföldön már a Körös kultúra idején is készítettek edényeket arcábrázolással, s ezek jellemzőek a későbbi fejlődés során is. Külön csoportot alkotnak közöttük azok az arcos urnák, melyeknek vállrészen karra utaló fogantyúk helyezkednek el. 86 66 DUMITRESCU 1968; NITU 1971; MANTU 1992. 67 MÜLLER-KARPE 1968, Taf. 170.1. 68 SCANTEIA 1999, Fig. 180-182. 69 MANTU 1993, 129-141, Fig. 5.3. 70 COMSA1995, Fig. 7.3. 71 COMSA1995, Fig. 51. 72 MÜLLER-KARPE 1968, Taf. 165. G 73 COMSA1995, Fig. 86. 74 NITU 1969, 21-43; LICKA- BARES 1979, 138. 75 U.o. 76 U.o. 77 U.o. 78 RUTTKAY1992, 514. 79 Mohelnice: TICHY 1958, 6, 13; Erfurt: MÜLLER-KARPE 1968, 494, Taf. 223.13; Barieben: az edény alacsony nyakrészén ábrázolták az arc részeit, U. o. Taf. 223.8; Kleinfahner: az edény nyakrészén plasztikusan megmintázott szemek és orr láthatók, KAUFMANN 1991, 281-282, Abb. 9, Abb. 10; Nővé Vozokany: a zselizi csoport női agyagfigurája edényt tart a kezeiben, PAVÚK 1981, 108, fig. 52. 80 GRBIC 1954, 15, Fig. 1-4; GIMBUTAS 1975, Fig. 68. 81 DUMITRESCU 1968, Pl. 93; GIMBUTAS 1991, 98, Fig. 3-56; COMSA 1995, Fig. 85.2. 82 PAVLÚ 1966. 83 KALICZ - MAKKAY 1973, 9. 84 KALICZ - MAKKAY 1977, 91, Taf. 153.1-4=Taf. 189.4.6; GOLDMAN 1976. 85 CSALOG1966,Taf. 1.1. 86 CSALLÁNY 1939, 145-146, Taf. 15.1.a-c, Taf. 15.2.a-c; KALICZ - MAKKAY 1973, 12, Abb. 8; a tiszai kultúra némely háromrészes edényein is láthatunk ilyen felfelé irányuló, feltehetően kart ábrázoló nyúlványokat: KALICZ 1994, Abb. 2.2. 15
