Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)

Beszédes József: Újabb római kori kőemlékek Paks-Dunakömlődről

Paks területéről több rómaikori emléket ismerünk, ezek pontosabb előkerülési helyei azonban - tekintve, hogy zömmel régi, nem ásatásokból származó szórványemlékekről van szó - bizonytalanok.

11 E régi leletek közül azok, amelyek valamelyest jobban lokalizálható lelőhelyekről származnak (pl. a paksi szőlőkben talált Cinnamus tál), inkább Paks É-i, É-Ny-i kültelkeihez kapcsolhatók. A város belterületéről biztonsággal kezelhető, római megtelepedésre, berendezkedésre utaló egyértelmű adat - a Plébánia-dombi szarkofágon kívül

12 - mindeddig nem került elő. Várady Zoltánnak és V. Péterfi Zsuzsannának a belváros több pontján az 1990-es években végzett ásatásai (Templom domb, Malomhegy, Bezerédj Általános Iskola) római rétegek, római leletek teljes hiányáról tanúskodnak.

13 Ennek alapján, - ellenkező értelmű leletanyag előkerüléséig, - egyelőre nem bizonyítható, hogy az oltárkő eredeti, rómaikori származási helye is Paks lett volna. Az Öreghegy utca Paks középkori, törökkori településmagjának közvetlen közelében található.

14 Az is bizonyos, hogy a törökkorban viszonylag fontos szerepet betöltő város korabeli építkezéseihez távolabbi területekről hurcoltak ide kőemlékeket. így kerültek Paksra pl. a második kalocsai székesegyházból származó koragótikus kőfaragványok is.

15 Ezért tartom valószínűnek, hogy ekkor került ide fenti oltárkövünk, vagy a szomszédos Lussoniumból (Dunakömlőd), vagy (esetleg) más Duna menti rómaikori településről. II. A másik ismertetendő kőemléket Horányi György paksi vállalkozó ajándékozta a múzeumnak (69. kép)}

6 Szóbeli közlése szerint 1987-ben találták a mérföldkövet Dunakömlőd és Paks között, Lussonium erődjétől mintegy 500-800 méterrel déli irányba, a 6-os számú műút nyugati oldalán (10. kép). Ide, vagyis a Bottyán-sánc/Sánchegy keleti lábaihoz azonban partomlás során kerülhetett a mérföldkő, eredeti felállítási helye a dombtetőn keresendő. A római korban ugyanis a Duna még közvetlenül a Bottyán-sánc meredek keleti lábainál folyt, így a limesút nem itt, a jelenlegi 6-os számú főút nyomvonalán haladt, hanem nyugatról kerülte meg a Bottyán-sáncot és csak Paks északi határában - nagyjából a mai Halászcsárdánál - ért ki a Duna partjára, a műút jelenlegi vonalára.

17 A palimpsestus mérföldkő mészkőből készült, alsó fele, valamint legfölső része letörött.

18 A kő felületét vízvájta lyukacsos sérülések borítják, a feliratos mezőnél ezenkívül kopásnyomok is látszódnak. Korábbi feliratából csak néhány nehezen kivehető betűtöredék maradt meg, amelyek alapján a császár személye nem állapítható meg. A betűk magassága sem mérhető. 11 Pl.: Mithras-rehef „Paksról a Duna mellől": BURGER 1991, 56. Nr. 83, Taf. 47.2. Severus Alexander mérföldköve „Paksnál a Duna medréből": WOSINSKY 1896, 673.-; R-D, 202. LXI. t. Szarkofág csontvázzal „a Plébánia hegyről": WOSINSKY 1896, 788. Cinnamus tál „a paksi szőlőkből": WOSINSKY 1896, 712, 788. CLXV. tábla 1,2.; Gabler D., Az importált terra sigillaták forgalma Pannoniában. ArchÉrt 91, 1964, 100. Kisleletek (mécsesek, kerámia) a „Sánchegyről": WOSINSKY 1896, 786.- Norpannon fibula „Paksról": Kovrig I., A császárkori fíbulák fő formái Pannoniában. DissPann II. 4. Budapest, 1937, 36. II. t. 11. Itt kell megjegyeznünk, hogy Patek Erzsébet pannóniai fibulákról írott tanulmányában még további, a szekszárdi múzeumban őrzött, paksi lelőhellyel számontartott fibulákról tud (E. Patek, A pannóniai fibulatípusok elterjedése és eredete. DissPann II. 19. Budapest, 1942, 176. 16/c, térkép: 283., továbbá 251. XXIV. tábla 1, 3/c, térkép: 302.). Azonban meglehetősen furcsa, hogy amíg az egyértelmű római településnyomokat nem mutató Paksról több fibulát is ismertet a szerző, addig a csaknem 400 évig funkcionáló dunakömlődi castellumból és környékéről egyetlenegyet sem. Ezért a paksi lelőhelyűként számontartott fibulákkal kapcsolatban úgy vélem joggal merülhet fel, hogy egy részük eredetileg Dunakömlődről került elő. 12 A szarkofághoz lásd az előző jegyzetet. 13 V. Péterfi Zsuzsanna szíves szóbeli közlése (ásatási dokumentáció: Paks, Városi Múzeum, régészeti adattár). Lásd még: VISY 2000, 87. 14 Németh I., Paks településképe, in: Paks nagyközség monográfiája (szerk.: Németh I., Paks 1976) 214.-; BÚZÁS 1994, 274. 15 Bél Mátyás, Tolna vármegye leírása (ford.: Kun Lajos), in: Tanulmányok Tolna megye történetéből. IX. Szekszárd 1979, 345.-; BÚZÁS 1994, 269.16 Az ajándékozásért Horányi Györgynek ezúton is köszönetünket fejezzük ki. 17 VISY 1989, 110. 18 Lelt. sz.: A-2000.1.2. Megmaradt magassága: 101 cm, átmérője: 38x27 cm. Elhelyezése: Paks, Városi Múzeum. A mérföldkő leírásában nyújtott hasznos tanácsaiért Lőrincz Barnabásnak, a felirat publikációs rajzának elkészítéséért pedig Mráv Zsoltnak tartozom köszönettel. 114