Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)
Bondár Mária: A badeni kultúra újabb és „elfelejtett” idoljai
Banner Ongáról közölt még egy hengeres testű idoltöredéket (7.kép 8.), amelynek alsó része maradt meg. Lábait két kidudorodás jelzi." 7 Hasonló lábú, „oszlopos" idolt közölt B. Novotny Vel'ká Lomnicá (Kakaslomnic) lelőhelyről 118 (3.kép 4.). Novotny ezt az idolt a késő badeni kultúra bosácai csoportjába sorolta. 119 Az Ózd-Kőaljatetőn előkerült két női idolról Banner J. ezt írta: „Az egyik alja egyenes, teste hengeres. A melleket hegyes bütyökkel ábrázolták. Téglalap alakú, erősen megkopott feje hátrafelé lejt. A fej elülső részén két átlyukasztás van. Vöröses szürke színü.. ,,no (3.kép 3.). A másik tárgyról ezt írta: „A másik idolt töredékes és erősen megkopott volta miatt nem minden kétséget kizáróan tartjuk emberi ábrázolásnak. Vörös színű, hengeres átmetszetü agyag darab, amely az egyik vége felé fejszerüen kiszélesedik. A rajta lévő esetleges szem, orr ábrázolás a kitöredezés miatt nem állapítható meg. ,.." 121 Ez utóbbi darab anyaga alapján nem badeni, ívelt oldalnézete pedig szinte kizárja azt, hogy idol legyen. 122 Véleményünk szerint nagy valószínűséggel egy edény fülének maradványa, így a Banner J. által közölt idolok száma eggyel csökken. Medunová-Benesová közölt Brno-Lísen lelőhelyről egy kései badeni idoltöredéket. 123 Téglatest alakú, feje és alsó része letörött, vállai lekerekített háromszögek. A melleket két kis bütyök jelzi. Derekán kétoldalról benyomott rész jelzi a csípőt. Mellkasán a nyak alatt rendszertelenül bekarcolt vonalak díszítik (3kép 6.). Kalicz N. 1970-ben publikált egy Ózd környékéről származó torzót (7.kép 9.), amelyet későbbi munkáiban már nem említett. 124 Az idolt Kalicz N. az ún. hegedű alakú idolok csoportjába sorolta. 125 Ez az idol mind formájában mind díszítésében teljes mértékben eltér a badeni idoloktól. N. Tasié a Cernavoda III. kultúrában jellegzetes díszítésű tárgyként említette. 126 Véleményünk szerint ez a lekerekített alsó részű darab inkább a cof.ofeni kultúra emléke. 127 A kevés ismert cotofeni idol közül Unirea (Alsófarkadin), Turdaç (Tordos) és Câlnic (Káinok) lelőhelyről ismerünk hasonlóan lekerekített alsó részű idolmaradványokat. 128 A rövid vonalkákból kialakított díszítéssel rokonítható egy Boarta (Mihályfalva) lelőhelyű darab megmintázása is. 129 A cotofeni idolok alapján nem biztos, hogy hegedű alakú idol volt, lehetséges, hogy vállai lekerekített háromszögcsúcsban vagy fölfelé álló nyúlványban végződtek. Krá§no (Ószéplak) lelőhelyről ismerünk egy arc nélküli ép női idolt (3.kép 5.). Lapos testű, lekerekített fejű, hegyes, bütyökszerü karjait égnek emelő nőt ábrázol. Lábai szintén lekerekített háromszögek. Melleit kis kerek bütykök jelzik. Csípője kissé kitüremkedik, hátoldalán vékony ívelt borda jelzi a tomport. 130 B. Novotny ezt a szobrocskát a késő badeni kultúra bosácai csoportjába keltezi, csakúgy, mint a Vel'ká Lomnican előkerült oszlop testű férfi idolt 131 (3.kép 4.). Szeghalmon, a badeni kultúra cserepeivel együtt 132 került elő egy idoltöredék (3.kép 2.), amelyről a topográfiai kötet szerzői leírják: „A leletek között egy merice- vagy fedőfogó töredékének tartható ember alakú agyagtárgy is van. A 117 BANNER 1956, Taf. LXXVIII. 19. 118 NOVOTNY 1981, Abb. 2. 6. 119 NOVOTNY 1981, 136. 120 BANNER 1956, 97. Taf. LXVIII. 1. 121 BANNER 1956, 97. Taf. LXVIII. 2. 122 Ezúton szeretném megköszönni Koós Judit kolleganőm kedvességét, aki kikereste a kérdéses darabot a múzeum raktárában (Ltsz.:MHOM. 1.51.169. átleltározva: 68.1.25. számon.) Sajnos, az ép idolként leírt darabot nem találta meg, így ebben az esetben Banner J. leírását kell elfogadnunk. 123 MEDUNOVÁ-BENESOVÁ 1964, 154. Abb. 32. 2. 124 KALICZ 1970, 64. t.; KOÓS 1994, 25. o. Ez az idol nem tartozik a fejnélküli idolok közé, valószínűleg ezért nem említette a badeni idolokat összefoglaló munkájában Kalicz N. A darab sárgásszürke szírü, csillámos soványítású, kissé kopott felületű. Feje letörött, nyaka ívelt. Felső testének kontúrja töredezett, kopott, alsó része ép, lekerekített vonalú. Lábai nem voltak. Nyaka alatt ferdén bekarcolt két vonal látható. Testét egy vízszintesen bekarcolt vonal osztja ketté. A felső részen, a nyak és a derék között két ferdén bekarcolt, hajfonatot imitáló vonal van, amelynek két oldalán rövid vonalkázás van, végén pedig benyomott pontdísz zárja. Az idol deréktői lefelé eső részén rövid, sürü, ellentétes irányú vonalkázás van. Hátoldala díszítetlen, felső részéből egy réteg letörött. (Ltsz.: MHOM. 68.3.7.) Ezúton is köszönöm Koós Juditnak, hogy ezt a darabot is volt szíves kikeresni számomra. 125 KALICZ 1970, 65. 126 TASIC 1981,28. 127 A cotofeni kultúra jelenléte a magyarországi emlékanyagban ma már egyáltalán nem meglepő, több telepmaradványa (BONDÁR 1984, 81. 192. jegyzetben felsorolva) és temetkezése is megtalálható (KŐVÁRI 1994). A leletanyagban meglevő cotofeni hatásokra utal Endrődi A. is (ENDRŐDI 1997, 131) 128 RISCUTA 1996, Pl. I. 5-6, Pl. II. 4. 129 R1$CUTA 1996, Pl. II. 5. 130 VLADÁR 1979, 149-150. Abb. 41-42. 131 NOVOTNY 1981, 136. 132 MRT VI. 23. t. 1-2, 15. 45
