Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)
Bondár Mária: A badeni kultúra újabb és „elfelejtett” idoljai
homlok magasságában ellaposodó és kissé kiszélesedő, egyébként lekerekített négyszög átmetszetű szobrocskán a szemeket két kerek bemélyedés, az orrot plasztikus kiemelkedés jelöli. ..." 1982-ben a Vcelince (Méhi) lelőhelyen B. Kovács I. négy ember alakú urnát és ugyanabban a sírban egy idolt talált. A szobrocska lekerekített fejű, hosszúkás testű nőt ábrázol, homlokán kettős pontsordísszel, amely az ásató szerint homlokpántot jelölt. 134 Szemeit pici bütykök jelzik, orra hosszúkás agyaghurka. A ruházatra utaló jelzés nincs a szobrocskán (3.kép L). E plasztika alapján véleményünk szerint a szeghalmi töredék nem merice- vagy fedöfogantyú, hanem önálló idol, amely alul kissé kiszélesedik. Hasonlóan nagy szemei vannak, mint a méhi szobrocskának, azzal ellentétben viszont a szeghalmi idol karcsú nyakú embert ábrázol. Testarányaiból feltételezzük, hogy szintén nőt ábrázolt, bár éppen ott tört el, ahol a melleket jelezhette a készítő. A badeni idolok ezen csoportjánál már nehezebb közös jellemzőket találni, mert jóval kevesebb az ilyen idolok száma. 135 Közös vonásuk abban nyilvánul meg, hogy az idol testével egybeépített fejük is volt, s testük nem két, csúcsával egybefordított háromszögből áll, hanem téglatest (Krásno, Brno Lísen), hengeres alakú (Vel'ká Lomnica, Ózd-Kőaljatető, Onga, Vcelince, Szeghalom) vagy kis méretű térplasztika (Bogojevo). Érdekes jelenség, hogy az ózdkőaljatetői (3.kép 3.) és a krásnoi (3.kép 5.) idol arcnélküli, míg a többinél (Vel'ká Lomnica, Vcelince, Szeghalom) a szem és orr megtalálható az idolok fején. Ebben a csoportban férfiábrázolások is vannak (Bogojevo, Vel'ká Lomnica, Nemcinany). A badeni kultúra idoljainak általánosan elfogadott keltezése a kultúra korai (bolerázi) és az azt követő korai klasszikus időszak. A bemutatott töredékek ismeretében úgy tűnik, hogy a jellegzetes fejnélküli, lapos idolok valóban csak a bolerázi és korai badeni kultúrára jellemzőek, hiteles körülmények között előkerült, későbbi időszakra keltezhető ilyen típusú idolt nem találtam. Anyaggyűjtésem során találtam viszont korábbi és későbbi időszakra keltezhető idolokat is. A lapos idolmaradványok közül a nyakkal ábrázolt darabok 136 véleményem szerint a badeni kultúra egészen korai időszakára, mai terminológiával a protobolerázi horizontra keltezhetőek. B. Novotny hívta fel a figyelmet arra, hogy a badeni kultúra kései csoportjaiban is vannak idolok. A bosácai csoportból említette a Vel'ká Lomnicáról és Krasnoról származó plasztikákat. 137 Ugyancsak a badeni kultúra kései szakaszába sorolta Medunová-Benesová a Brno-Líseni női torzót. 138 Ebbe a kései időszakba tartozik a Banner-féle ózdi csoportba sorolt, Ózd-Kőaljatető lelőhelyü szobrocska 139 és az ongai lábtöredék is, 140 és nem feledkezhetünk meg a cotofeni kultúra idoljairól sem. Mindezek alapján immár árnyaltabb kronológia kezd kibontakozni a badeni idolok keltezését illetően is. A kerámiaanyag óriási mennyiségéhez viszonyítva az idolok száma elenyésző a badeni kultúra egész elterjedési területén. A kultuszélet ránk maradt nagyon kevés emlékéből talán téves azt a következtetést levonni, hogy bizonyos korokban hiányzott az ember- vagy állatábrázolás, vagy csak az egyik nemet formázták agyagba. A badeni kultúra több ezer lelőhelye közül csak mintegy 42-ről ismerünk valamilyen emberábrázolást. Ennek alapján megkockáztatom azt a feltételezést, hogy egy-egy településen nem tartozott minden házhoz valamilyen háziszentély, ahol az idoloknak a későbbi bálvány értelmében isten szerepe lett volna, hiszen akkor jóval több idolnak kellene lennie. (Pilismarót-Szobi rév lelőhelyen, a feltárt 500 gödörből mindössze kettőben volt idoltöredék.) Az idoloknak egy telepen belüli ilyen aránya is alátámasztani látszik a fenti megállapítást. Összehasonlítva a két idolcsoport agyagfiguráit megállapíthatjuk, hogy a badeni kultúra nagy területen látszólag egységes anyagi kultúrájában lépten-nyomon megtaláljuk azokat az apró eltéréseket, amelyek mögött az egyes területeken élő, a rokonság ellenére is eltérő etnikumú? hagyományú? vallású? az ősi szokásokat konzerváló közösségeket vagy épp ellenkezőleg, az újonnan érkező kisebb csoportokat sejthetjük. Ez a „kettősség" az idoloknál is nyomon követhető, bár ma még kevés adatunk van ahhoz, hogy egyértelműen eldönthessük „ethnikai" vagy kronológiai különbséget jelentenek a „standard"-től eltérő ábrázolások. 133 MRT VI. 11/234. lh. 178. o. 15.t. 1. 114 KOVÁCS 1987, 16. színes fotó 135 Igyekeztem valamennyi ismert badeni idolt összegyűjteni. Tekintettel arra, hogy a nem cserélhető fejű idolok kategóriája eléggé változatos skálán mozog, nem biztos, hogy sikerült valamennyi közölt szobrocskát áttekinteni. A jelen összeállítást figyelemfelkelőnek szántam, a rézkori vallástörténeti emlékeket önálló kötetben kívánom feldolgozni. 136 Vinca: 2. kép 1, Vucedol: 2. kép 5a-c, Sarkadkeresztúr. 2. kép 2. '"NOVOTNY 1981, 136. 138 MEDUNOVÁ-BENESOVÁ 1964, 154. 139 BANNER 1956, Taf. LXVIII. 1. 140 BANNER 1956, Taf. LXXVIII.19. 46
