Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)
Lovas Csilla: Tolna vármegye hivatali arcképcsarnoka a 19. század első felétől 1945-ig
A kép ünnepélyes elhelyezése egybeesett a Ferenc József 80. születésnapját ünneplő vármegyei díszközgyűléssel. Nem véletlen a Tolnavármegye és Közérdek ironikus kommentárja „A király ünneplése Tolna vármegyében" című cikkben: 139 „A sors sajátságos véletlenségéből eljött erre az ünnepségre maga Kossuth Lajos is, ami Paczka Ferenc festőművészünk érdeme. Éppen az utolsó napokban készült el remek képével, amelyet vármegye megbízásából a székház nagyterme számára festett, nagyon érdekes felfogással, ritka eredetiséggel. Kossuth Lajos férfikora delelőjén van megörökítve, még pedig a szokástól elérőén ülő helyzetben. Elgondolkodva néz maga elé, mint hogyha most készülne arra a hatalmas beszédre: „Leborulok a nemzet nagysága előtt... " A kép nagyhatású, aminek egyik oka az is, hogy alispánunk jó Ízléssel és műértelemmel némi átalakítást eszközöltetett a nagy terem bemélyedő falán, így egymás mellé volt helyezhető Magyarország történetének három hérosza: Középen Deák balján Kossuth, jobbján pedig Széchenyi. Magyar embernek ha még nem lett volna Szentháromsága, ime itt van. Egyik sem nagyobb, mint a másik, mert mindhárom egyforma nagy s egyformák a - hazaszeretetben. " Bezerédj Pál arcképéről 1909-ben a vármegye őszi közgyűlésén határoztak, abból az alkalomból, hogy a magyar selyemtenyésztés területén végzett sikeres munkájának 30 éves jubileumát ünnepelték. 140 Bezerédj Pál kitért az ünnepeltetés elől, de „a vármegyének a közgyűlési terem díszéül szánt arckép megfestésére vonatkozó elhatározását pedig köszönetének tolmácsolása mellett megtiszteltetés gyanánt fogadván az arcképet saját költségén festette meg és hozzám eljuttatva a vármegyének felajánlotta. Az arckép Paczka Ferenc festőművészünk alkotása... a közgyűlési terem alispáni bejárója oldalán Bezerédj István mellett helyeztem el. " -írja Simonsits Elemér alispán időszaki jelentésében 1912-ben. 141 A képet 1945-ben szétkaszabolták. A múzeumban egyetlen diafelvétel maradt fenn a tönkretett képről. Ezen kivehető, hogy Bezerédj Pál egyszerű, fekete díszmagyarban a kardját fogva ül egy karosszékben. A beállítás nagyon hasonló a festő felesége, Paczka Cornelia által 1911-ben készített Bezérédj-rajzhoz, melyen azonban polgári öltözetben látható a férfi. 142 Apponyi Géza arcképének elkészíttetését 1912-ben, a főispáni tisztségről való lemondása után Simonsits Elemér alispán javaslatára határozta el a vármegye, a kép elkészíttetésére azonban nem került sor. 1920-ban az alispán azt a kérdést intézte a számvevőszék felé, mivel még nincs megfestetve Apponyi-kép, az erre a célra előirányzott 3000 korona rendelkezésre áll-e. 144 Mivel a későbbiekben nem találtuk nyomát a portré megszületésének, a kép valószínűleg sohasem készült el. Simonsits Elemér főispán arcképének 145 megfestését 1913-ban, az alkalomból határozta el a közgyűlés, hogy főispáni székétől megvált, mert országgyűlési képviselővé választották. 146 A portré, - szintén Paczka Ferenc alkotása, - 1916ban készült el. 147 A főispán képéért és annak keretezésért 3.200 koronát utaltak ki a festőnek. 148 Zöldes háttér előtt szembenézetben kopasz, ősz bajuszú, szakállas férfi áll. Fehér atilát és zöld, prémes szegélyű mentét visel, jobbjával a díszes kardjára támaszkodik, baljával az övét fogja. Perczel Dezső belügyminiszter, Tolna vármegye egykori alispánja arcképének 149 elkészíttetéséről 1913-ban, halála után nem sokkal, Simonsits Elemér képének megfestetésével együtt döntött a vármegye őszi közgyűlése. 150 A portré csak 1917-ben készül el, ez is Paczka Ferencet festőművész alkotása, melyet a korabeli sajtó művészileg kiváló és élethűség tekintetében talán a nagyterem összes portréi között a legsikerültebb alkotásnak nevezett, 151 a művész pedig 2000 korona honoráriumot kapott. A festő Forster Zoltán alispánnak írt levelében olvashatjuk: „meg vagyok hatva, hogy Perczel képe oly egyhangú méltánylásban részesült", és egyúttal ajánlkozik a következő munkára: „amint már írtam Kovács S. Endre volt főispán arcképét, ha avval véglegesen megbíznak, igen szívesen fogom festeni. Nagyságod tudja mennyire nagyra becsülöm őt és kedves feleségét. " ' 139 Tolnavármegye és Közérdek 1910. aug. 18. 140 Közérdek 1909. okt. 16. 6. 141 Tolnavármegye és Közérdek 1912. márc. 28. 1-2. Részletek az alispán icb'szaki jelentéséből. 142 WMM Képzőm. Gy. Paczka Cornelia: Bezerédj Pál 1911. ltsz: 99.92. A WMM képzőművészeti gyűjteménye még egy Bezerédj Pál portrét őriz, melyet Balló Ede készített 1905-ben. Származási helye ismeretlen, elképzelheö, hogy a szekszárdi székhelyű Selyemtenyésztési Felügyelőségről került a múzeumba. 143 Alispáni időszaki jelentés. Szekszárd, 1912.; Tolnamegyei Közlöny is tudósít a határozatról 1912. aug. 18. 2. Tolna vármegye közgyűlése. 144 TMÖL Alispáni i. 1491/1923. 145 WMM Képzőm. Gy. Paczka Ferenc: Főispán arcképe 1916. ltsz: 56.162. 146 Tolnavármegye és Közérdek 1913. szept. 22. Az alispán időszaki jelentése. 147 Tolnavármegye és Közérdek 1916. júl. 16. 2. 148 TMÖL Alispáni i. 12539/1916 149 WMM Képzőm. Gy. Paczka Ferenc: Férfi arckép 1917. ltsz: 56.127. 150 Tolnavármegye és Közérdek 1913. szept. 22. Az alispán idäszaki jelentése. 151 Tolnavármegye és Közérdek 1917. aug. 30. 152 TMÖL Alispáni i. 17159/1917. Az említett ©ispán portrét csak 1929-ben festi meg Komáromi Kacz Endre. 426
