Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)

Lovas Csilla: Tolna vármegye hivatali arcképcsarnoka a 19. század első felétől 1945-ig

Az 1906-os Rákóczi ünnepségekből Tolna vármegye is ki akarta venni a részét, ezért elhatározta, hogy megfesteti Rákóczi Ferenc arcképét. A képről a megyei iratokban semmi adatot sem találtunk, létezéséről csak a Tolnavármegye 1907. december 29-i számában lévő ismertetéséből tudunk: „Gróf Széchenyi Sándor adománya Szabó Károly országgyűlési képviselő indítványára Tolna vármegye elhatározta, hogy II. Rákóczi Ferenc arcképét a vármegye ülésterme számára lefesteti. Vármegyénk volt főispánja értesülvén erről a közgyűlési határozatról megszerezte a Mányoki-féle hírneves eredeti Rákóczi képnek művészi másolatát, melyet annak idején maga a fejedelem levél kíséretében küldött el a szász választó fejedelemnek. A szász királyi palotában ma is gondos kegyelettel őrzik az eredeti Rákóczi festményt. A képnek művészi másolatban való megszerzése nagy nehézségbe ütközött, mert az eredetit féltő gonddal őrzi a szász udvar. A másolatot Müller a Drezdai képtár igazgatója készítette és szakértők véleménye szerint kiváló művészi alkotás. Ezt a gyönyörű képet ajánlotta fel Széchenyi Sándor gróf a vármegye közgyűlési termének. A nemeslelkű ajándék, egy nagy hazafias tettel ér föl. Széchenyi Sándor gróf arról ismeretes megyénk közéletében, hogy nem üres szólamokkal szokta hazafiságát dokumentálni, hanem tettekkel, egész életének hazafias erényekben gazdag példája erre vall, ezt bizonyítja. Széchenyi Sándor gróf anyai ágon II. Rákóczi Ferenc leszármazottja. A méltó ivadék kegyeletét nagy őse iránt szebben nem róhatta le, mint ezen képnek Tolnavármegye ülésterme számára való felajánlásával. " Még ugyan ebben az évben egy másik adomány gyarapította az arcképcsarnokot Széchenyi István arcképe, melyet Apponyi Gézáné születet Széchenyi Paula, a főispán felesége ajándékozott a vármegyének: „főispán úr ő méltóságának neje Széchenyi Paula grófné ő méltósága tanácskozási termünkben leendő elhelyezésre dicső emlékezetű ősének gróf Széchenyi Istvánnak, a legnagyobb magyarnak gyönyörű kivitelű életnagyságú arcképfestményét ajánlotta fel ajándékképpen a vármegye közönségének"

128 A Széchenyi portré is lappang, a múzeum gyűjteményébe nem került, azonban a megyeháza díszterméről az 1939-ben és a 1940-es években készült fényképeken szerepel. Ott a fő falon függ egymás mellett Széchenyi, Deák és Kossuth képe.

129 Erről a felvételről kivehetők a Széchenyi kép jellemzői is: térdkép, semleges háttér előtt, szembenéző, sötét atillát és kissé panyókára vetett prémes mentét viselő álló alak, jobbját csípőre téve bal kezét emelvényen megtámasztva, keze mellett sötét tollas föveg. Simonsits Béla alispán arcképe

130 1909. májusában Paczka Ferenc festőművész készítette el és a közgyűlési terem alispáni arcképcsoportjában helyezték el.

131 A Közérdek c. lapban Bodnár István

132 lelkes hangú cikkben méltatta az ábrázolt személyt és festményt. A portré, különösen az arc erősen megrongálódott 1945-ben.Világos barna háttér előtt fekete díszmagyaros férfi ül, kissé balra fordulva bal profilban látszik ősz hajú, bajuszos és szakállas feje. Az említett cikkben rövid tudósítást olvashatunk Paczka Ferencről, a Tolna megyében jól ismert festőművészről is, és arról hogy a vármegye Kossuth Lajos arcképének megfestésével is őt bízta meg: „...még pedig hatalmas méretben, az Apponyi Gézáné grófné által ajándékozott Széchenyi kép nagyságának megfelelően. Az új festmény Kossuthot hatalma, nagysága teljességében, 48-iki alakjában fogja ábrázolni. " Kossuth Lajos arcképének

134 megfestetéséről 1909. májusában tudósítottak a helyi lapok.

135 A vármegyei határozat az arcképről Szabó Károly országgyűlési képviselő javaslatára

136 valószínűleg már 1907-ben megszületett, a portré elkészítéséhez szükséges pénz azonban csak három év alatt gyűlt össze.

137 Paczka Ferenc 1910. júliusában készült el a Kossuth-portréval, előképe Franz Eybl 1841-es litográfiája volt.

138 Sötét ég és zöld lombos fák alatt karszékben, jobbra fordulva, elgondolkodó tekintettel ül Kossuth. Barna kabátban, fehér nagy kihajtott gallérú ingben, nyakában megkötve egy vörös kendő. 128 TMÖL s i. 12610/1907 Dőry Pál alispáni jelentése 1907. nov. 14. 129 WMM Töréneti Fotónegatív Gy. 6937-6938. 130 WMM Képzőm. Gy. Paczka Ferenc: Fekete díszmagyaros férfi 1909. ltsz: 56.169. 131 TMÖL Alispáni időszaki jelentés 1909. júl. 31. 2-3. o. 132 B. (Bodnár István): Simonsits Béla Közérdek 1909. máj. 8. 2. o. 133 U.o. 134 WMM Képzőm. Gy. Paczka Ferenc: Kossuth Lajos 1910. ltsz: 56.243. 135 Tolnavármegye és Közérdek 1909. máj. 13. 136 Szabó Károly javasolta 1907-ben Rákóczi kép megfestetését is. 137 Közérdek 1909. ápr. 24. 2. Tolnavármegye költségvetése. „A belügyminisztérium jóváhagyta Tolna vármegye ez évi költségvetését... Meghagyta a költségvetésben a Kossuth Lajos arcképének 3-ik részletéül előirányzott 1000 koronát" 138 Eybl, Franz (1806-1880) Osztrák festő kőrajzoló, 1842-ben jött Magyarországra, híres emberek arcképeinek litografálásával bízták meg. 1848-ban megfestette Kossuth arcképét. 425