Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)
Vízi Márta: Ásványvizes palackok Tolna megyéből
9. 6,1x3,5 cm nagyságú ovális pecsét. A külső éles kontúr alatti felirat: MONTAN u INDUSTRIALWERKE Alatta: VORMALS Középen: JOH. DAV. STARCK. Az alsó íven, belül: BRAS A nagy pecsét alatt 2,3x1,5 cm nagyságú, ovális pecsét, benne „1903" évszámmal. (15.kép 4.) Korongolt testű edény, alja kerek, oldala négy oldalról szögletesre lapított. Vállán az utólag felillesztett nyak és perem illesztési nyoma. Szája 6 cm átmérőjű, felül vízszintes, kívül lekerekített. A száj belsejében csavarmenet figyelhető meg. Homorú, igen rövid nyak. A széles vállon egymás alatt a két pecsét. Füle nincs. (S.2.: 13.kép 2, 25.kép 4.) A fenti csoportok alapján Németország (Trier, Nassau, Kissingen) és Csehország (Karlsbad, ma Karlovy Vary) azok a területek, ahonnan az ásványvíz Tolna megyébe érkezett. (1.kép 2.) A 1. csoport edényének (34.1.80.-8.kép 3, 18.kép 2-4.) formája, nyak-és fülkiképzése, valamint pecsétje 50 arra utal, hogy a 18. század második felében, Trierben vagy környékén készíthették a palackot, és feltehetőleg akkortájt kerülhetett Magyarországra is. A korongolt palackok közül ez az egyetlen nagyméretű. Az 2-4. csoportokban leírt palackok (F.16.100.-7jb?/7 1, 19.kép 1-2; ¥.16.101.-7.kép 2,16.kép 3-4; F.16.102.-7.kép 3, 17.kép 1-2; WMM Népr.Gyűjt.: 6í.U.9.-9.kép 2, 19.kép 1-2; WMM Népr.Gyűjt.: 69.15.3.-9.kép 3, 19.kép 3-4; WMM Népr.Gyűjt.: 69.19.1.-9.kép 4, 20.kép 1-2; WMM Népr.Gyűjt: 72.21.3.-7O.kép 2,21.kép 1-2; Cs.2.-ll.kép 2, 23.kép 1-2; H.l.-ll.kép 4, 24.kép 3-4; S.l.-13.kép 1, 25.képl-2.) Niederseltersböl származnak. Ennek a forrásnak a pontos időrendje számomra még további kutatást igényel. A Nienhaus által közölt, 51 ehhez a forráshoz kapcsolható pecsétek közül az edényeimen találhatók az utolsók a kronológiai sorban. Feltételezem, hogy ennek alapján a múlt század második felére, a század 70-es éveire keltezhetőek. A Brinkmann által felállított tipológia alapján a 4. csoport két edénye és a 3. csoportból a H.l. edény feltételezhetően a 19. század közepére tehető, a többi ide sorolt edényt a század harmadik negyedére keltezem. Az 5. csoport két edényének (WMM N.Gy.: 73.19.1.-7O.kép 3, 21.kép 3-4; WMM N.Gy.: 73.29.3.-7O.kép 4, 22.kép 12.) származási helye a csehországi Egervölgy. A 16. században említik először Karlsbad forrásait. A gieshübli forrás vizét a 16. században kezdik Karlsbadba szállítani. Laube Gusztáv és Knoll Fülöp a csehországi fürdőhelyek fellendülését a 18. század végétől feltételezik. A fürdőhelyek látogatottságáról 1815-ből számláznak az első adatok. Karlsbadban 1302, Franzensbadban 691, Marienbadban 187, Teplizén 1636 ember járt. Karlsbadtól keletre, 14 km-re, az Ohfe partján található Kyselka község, ahol a gieshübli savanyúvíz forrás ered. 52 A gieshübli vizet 1796-óta szállítják palackokban más vidékekre, 1799. óta vásárolja a bécsi császári udvar. 53 Edényeink korhatározását csak a többi palack ismeretében kísérlem meg. Készítési helyükre nincs adatom - nincs rajtuk helység és fazekaspecsét sem. A pecsétre egyelőre nincs forrásom. Formájuk, kidolgozásuk alapján a 19. század első felére keltezem őket. A 6. és 7. csoportba sorolt palackok (WMM N.Gy. 71.30.9.-7O.kép 1, 20.kép 3-4; Cs.l.-ll.kép 1, 22.kép 3-4.) kissingeni forráshoz kapcsolhatóak. A kissingeni forrás fellendülése akkor kezdődött, amikor a Bolzano testvérek 1824ben bérbe vették. Ebből a korai időből nem nagyon ismerhetünk palackokat, sok volt a panasz is a nem kellően záródó edényekre. 1823-24-től forráselnevezéssel is ellátják a kissingeni palackokat. Bajorország BAYERN írásmódjával 1825-től találkozhatunk a pecséteken. Nem sokkal ezután a Bolzano testvérek olyan pecsétet vezetnek be, amelyen a bérlő nevét is feltüntetik. (Pl.: WMM N.Gy.: 71.30.9.- 10.kép 1, 20.kép 3-4.) A különbség csak a forrás nevének írásmódjában van. 1837-ig kizárólag RÁKÓCZI az írásmód, az ezt követő években RAGOZI, RÁKÓCZI és RÁKÓCZY formákkal egyaránt találkozhatunk. A 40-es évek kezdetétől marad a RÁKÓCZY forma. 54 így a Néprajzi Gyűjteményből származó 71.30.9. palackot a század közepére keltezem. Annál is inkább, mert a Cs.l. palack pecsétjével csak az évszám kivételével megegyező darabot a Nienhaus által közölt tárgy 55 alapján 1869-70. körűire datálhatom. 50 Seewaldt közöl Trier környékéről formailag is hasonló palackokat. (1990, 54. Például 11. sz. pecsét) A pecséttel teljesen egyeit nem találtam anyagában, mindazonáltal leletünk szerintem abba a körbe tartozik. Sajnos a szokásos kobaltkék gyürü hiányzik a pecsét körül. 51 NIENHAUS 1983, 75. old. 113, 114, 115. sz. pecsétek 52 SZOMBATHY 1981, 592. 53 OMM 1896, 678. 54 BRINKMANN 1982, 25-27. 55 NIENHAUS 1983, 71. old 70. pecsét. 325
