Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)
Vízi Márta: Ásványvizes palackok Tolna megyéből
A 8. csoportba sorolt edény (Cs.3.-U.kép 3, 23.kép 3.) a pecsét alapján az 5. csoport edényeihez hasonlóan az Egervölgyből, Karisbadból (Karlovy Vary) származik. 56 A belső felirat a forrás tulajdonosának, vagy a bérlőnek neve lehet. Ez további kutatásokat igényel. Az edényt formai jegyei alapján a 19. századra, inkább a középső harmadára keltezem. Az R.l. (12.kép 3.) és a WMM R.Gy.: 67.1.95. (9.kép 1, 25.kép 3.) G.1-2. (12.kép 1, 24.kép 1; 12.kép 3, 24.kép 2.) edények származási helyére 57 vonatkozóan nem találtam adatot. A 19. század utolsó harmadában, a gépi préselés bevezetésének időszakában, illetve az után készültek. A G.1-2. palackok erősen ívelt nyakán a préselt alsó és a korongolt felső rész összeillesztését lehet megfigyelni. Ennek alapján feltehetőleg korábbiak a másik két tárgynál, amelyeket, úgy tűnik, teljes egészében préseltek. A 9. csoport edénye (S.2.-13.kép 2, 25.kép 4.) egyedülálló a rendelkezésemre álló anyagban. Mint a tipológiánál láttuk, a Brinkmann-féle I. csoportban 58 találhatóak az edényhez hasonlóak, korongoltak, négy oldalról lapítottak. Nyak és szájkiképzésükben, valamint méretükben azonban különböznek. Az I. típusba tartozó tárgyak a többi, kisméretű palack átlagos magasságával egyeznek meg. Ez a tárgy azonban 42 cm magas. Pecsétjei a vállán vannak. A zárását csavarmenetes záróegységgel oldották meg. Nem ehhez a palackhoz tartozik, de az Ozorán előkerült menetes tárgy 59 (2.4.86.-5.kép 1.) hasonló palack zárásához készülhetett. Az évszámos pecsét miatt korhatározásával szerencsés helyzetben vagyunk, minden valószínűség szerint 1903-ban készült, és biztosan nem sokkal ezután tölthették is. A szögletes palackokat főként Morvaország ásványvízforrásainál használták. 60 A felirat alapján ez az edény is morvaországi lehet. Összefoglalásul megállapíthatom, hogy az ozorai vár említett lelőhelyeinek pontosabb datálásához az ásványvizes palackok kronológiája nem vitt közelebb. Fontos tény azonban, hogy az F.16. helyiségből előkerült edények egy helyről származnak, akár egy szállítással is kerülhettek Ozorára. A fenti elemzés alapján a múlt század második felében szállíthattak bennük ásványvizet. A 34. árok lelete jóval korábbi időre, a 18. századra utal. Eszerint már ekkor is szállítottak bizonyos társadalmi réteg számára ásványvizet. Szélesebb adatgyűjtés nyomán talán majd feltárható lesz ennek a története. Sok kérdés vár még megválaszolásra. Mióta és honnan importálnak ásványvizet Magyarországon, mely társadalmi rétegek körében divat a fogyasztása, az idő előrehaladtával hogyan változtak a szokások, terjedt-e a fogyasztás esetleg az alsóbb néprétegek körében is. A bemutatott palackok kapcsán felvetett kérdések mindenesetre arra utalnak, hogy egyrészt széles földrajzi területeket kell áttekinteni a gyógyvízkultúra vizsgálatához, másrészt a régészettől kissé távolabb álló kultúrtörténeti téma feldolgozásával kell közelebb kerülni a palackok történetéhez is. 61 56 NIENHAUS 1983, 70. old. 68. pecsét - A típus egy másik példánya, a Nienhaus által közöltön társtulajdonosok vagy bérlők (Knoll & Mattoni szerepel, valamint az oroszlán jobbra fordul. 57 Az ásványvízforrás, és palack gyártási helye. 58 BRINKMANN 1982, 20. old. 22-23. kép 59 A 2. árokból került elő. 60 BRINKMANN 1982, 20. 61 Ezúton is köszönöm Miklós Zsuzsának, a cikk lektorának a segítségét. 326
