Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)

Berta József: A mözsi XVIII–XIX. századi pénzleletről

hosszabbítják, 1829-ben is az ő kezén van. A házas zsellérként nyilvántartott Pendl György ekkor 468 forint árendatartozása elengedését kéri, mert anyósa, aki egyben a kezese is volt meghalt.

55 Az erdei legelők használatáért 1809-ben 575 forintot, 181 l-ben 600 forintot, a 35 holdas icsei erdőlegelőért 1818. májusától október végéig 300 forintot fizetnek a mözsiek.

56 Az erdőhasználatnak akkoriban jelentős része volt a makkoltatás. Ha az uradalomnak nem volt szüksége a lehullott makkra, akkor a jobbágyok makkolási bér fizetése ellenében saját sertéseik táplálására használhatták. Ennek mértéke 1806-ban évi 25 forint volt.

57 Mözs templomát rossz állapota miatt 1820-ban lebontják, újat építenek helyette, amely 1822-ben készül el. Az uradalmi fából készíttetett templomi székek, gyóntatószékek, sekrestye szekrény, szószék, oltárképkeret és keresztelőmedence 1331 forintba került. A község ehhez 300 forinttal járult hozzá.

58 A mözsi plébániatemplom évi jövedelme 1828-ban az uradalomtól 30 forint, van 100 forint tőkéje, amit 6%-os kamattal egy helyi lakos kezelt, a gyászravatal takarójáért 15 krajcárt, énekes gyászmiséért szintén 15 krajcárt, a nagy temetéseknél használt palást után 30 krajcárt kapott. A perselypénz körülbelül 115 forint volt, a kasszában ekkor összesen 537 forint és 45 krajcárt találtak. A plébános jövedelme ugyanekkor a község által müveit burgonyaföldből és szilvásból, az uradalomtól kapott, de a község által kivágott és szállított 6 öl keményfából, két négyfogatú kocsi szénából, valamint a házaspároktól kapott egy pozsonyi mérő vegyes búzából és 30 krajcárból állt össze. Az özvegyek ennek a felét adták. A község köteles volt fuvart biztosítani a malomba, valamint a papi gyűlésekre szállítani a plébánost ahányszor csak kellett. Mindezeken felül egy keresztelésért 20 krajcárt, gyermekágyból felkelt anya, vagy új házas asszony megáldásáért 7 krajcárt, házasságkötésért 1 forintot (ha máshol esküdtek, akkor 2 forintot), temetésért 36 krajcárt, keresztelési, házassági és halotti anyakönyvi kivonatért 1 forint 30 krajcárt, énekes mise után 1 forintot, olvasott mise és libera után 30 krajcárt kapott.

59 A községben 1820-ban 15 házasságkötés, 70 születés és 46 halálozás, 1830-ban 15 házasságkötés, 96 születés és 65 halálozás volt.

60 A kántortanító jövedelme 1828-ban szintén a község által müveit 5/8 hold kenderföldből és egy rétből, az uradalomtól kapott 14 öl keményfából (ebből 4 öl az iskola szobáinak fűtésére volt), 8 akó borból, 6 pozsonyi mérő tiszta búzából, fél mázsa tiszta kenderből és 25 forintból állt. Ehhez a járult még a községtől kapott 60 pozsonyi mérő vegyes búza, két négyfogatú kocsi széna, valamint 136 forint. Kapott továbbá házasságkötésenként 7 krajcárt, hirdetési lap megírásáért szintén 7 krajcárt, gyermekágyból felkelt anya, vagy új házas asszony megáldásakor 3 krajcárt, temetések, énekes mise és libera után 15-15 krajcárt.

61 A templom és a kántortanító rendszeresen kapott még az addigi 76 alapítványi mise után összegyűlt 2340 forint kamataiból is. Az összeget kamatfizetés mellett kölcsönözték, többnyire mözsi lakosoknak és a kamatból minden alapítványi mise után a templom és a tanító is kapott 15-15 krajcárt. A község évente háromszor énekes misét fizetett (Szent Rókus, Szent Mihály és Szent Vendelin ünnepén), ekkor a plébános 1 forintot, a tanító és a templom 15-15 krajcárt kapott.

62 A harangozó fel volt mentve minden, az uradalomnak, a megyének és a községnek teljesítendő munka alól, kapott a községtől 16 pozsonyi mérő vegyes búzát és 60 forintot.

63 Összevethetjük a pénzek értékét a közeli Decs község hagyatéki leltáraiban található adatokkal is. Mivel a második, 1816-os devalváció óta a pénz értéke egészen 1847-ig változatlan maradt, feltehető, hogy Mözsön az 1820-as években is hasonló árak voltak érvényben. Ügyelnünk kell azonban arra, hogy a leltárakban feltüntetett árak váltóforintban értendők, tehát leletünk körülbelül 150 ezüstforintját a váltócédulában kifejezett 375 forintos értékével kell figyelembe vennünk. A decsi hegyen egy 5 kapás szőlő 400 váltóforint, a rajta levő présház 50 váltóforint, 50-50 váltóforintra becsültek egy öreg tehenet, egy három éves tinót, vagy egy herélt lovat. Egy fejsze 4 forint, az ásó, kasza, szekerce, metsző kés l-l forint, 10 db bádogkanál 6 krajcár.

64 Egy decsi leány a kiházasításakor 400 váltóforint készpénzt vitt magával, a kelengyében többek között 2 aranygyűrűt 10 váltóforintra, egy selyemruhát 63 forintra, 6 alsószoknyát 25 forintra, két tollal töltött dunyhát és négy vánkost 80 forintra, 8 törölközőt 12 forint 30 krajcárra, 8 lepedőt 24 forintra értékeltek. Az összes „házasságbeli javak"

'-at 1129 forint 30 krajcárra becsülték.

65 55 VARGA-BODA 1973, 161-162. 56 VARGA-BODA 1973, 145. 57 VARGA-BODA 1973, 147. 58 VARGA-BODA 1973, 207-208. 59 VARGA-BODA 1973, 209. 60 VARGA-BODA 1973, 466. 61 VARGA-BODA 1973, 209-210. 62 VARGA-BODA 1973, 210. 63 VARGA-BODA 1973, 210. 64 BALÁZS KOVÁCS 1998, 224-225. 65 BALÁZS KOVÁCS 1998, 227-228. 305