Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)

Beszédes József: Adatok az 1599. évi „Tolnai” csata lokalizálásához

szigetet és a szomszédos dunaparti sávokat jelöli ki ha magyar mérföldet és a szigettől kissé „lejjebb", Fadd irányába eső helyet, ha német mérfölddel számolunk.

14 Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a névetimológián kívül a mérföldadatok térképre vetítése is alátámasztja a „Fassi Fockh" földrajzi névnek és egyben a hajókaraván megtámadásának Pálffy Miklós szerinti színhelyének Fájsz községhez történő helyezését. Pálffy Miklós leveléhez nagyon hasonlóan, több helyen szóról szóra egyezően adja vissza a török hajókaraván megtámadásának eseményeit Hieronymus Ortelius augsburgi történetíró 1602-ben elkészült, több kiadást megért krónikája.

15 Ortelius, aki történeti munkájának a tizenötéves háborút leíró részében gyakran támaszkodott hivatalos korabeli jelentésekre

16 kétségtelenül ismerte és felhasználta a Pálffy-levelet, vagy ennek egy kivonatát. Az ütközet színhelyével kapcsolatban nála is azt olvashatjuk, hogy a törökök „den 20. Junii mit den Proviant Schiffen von Tolna nach Fassifock fortgeschickt

.

..an eine gemoesigen Ort - damit ihnen zu Land kein Schaden widerfahren oder zugefuegt werden moecht - gelagert." A szöveg ismeretében némileg érthetetlennek tűnhet, hogy az Ortelius-krónika illusztrációjaként szolgáló, Johann Siebmacher által készített rézkarcsorozatnak a szóban forgó csatát megjelenítő ábrázolásának képaláírásában a „bei Tolna" megjelölés olvasható helyszínmeghatározásként és nem a „Fassi fock" (W.kép).

11 A képaláírásnak a krónika szövegétől való ezen eltérése azonban könnyedén megmagyarázható. A szöveget illusztráló rézkarcok ugyanis elsősorban propagandisztikus céllal születtek, a német birodalom lakosságának a tizenötéves háború alatt Magyarország felé megélénkült érdeklődését, információéhségét szolgálták ki élvezhetőbb, rajzos formában.

18 A „Fajszi fok" földrajzi elnevezés rézkarcon való feltüntetése nyilván semmiféle többletinformációt nem hordozott volna a német közönség számára, nemigen tudtak volna mit kezdeni ezzel a számukra ismeretlen helynévvel. Tolna városa jóval inkább betöltötte ezt az informatív funkciót, hiszen a középkori Tolna vármegye egyik legnépesebb, legismertebb települése volt, az ütközet színteréhez közel feküdt, ráadásul szerepel is a krónika szövegében az eseményekkel kapcsolatban. A rézkarcot topográfiai szempontból értelmezve annyi látszik biztosnak, hogy egy lakatlan, elhagyatott vidéken zajlott le az ütközet, mivel város vagy településképet nem ábrázoltak rajta. Ez újabb érvet jelent a tolnai lokalizálás ellen, ugyanis ha itt történt volna a csata, akkor minden bizonnyal megjelenítette volna Siebmacher a közelben fekvő várost is, mint tette azt a tizenötéves háború többi csataábrázolásánál.

19 Johann Siebmacher rézkarcai egyébként széles körben kedveltek és ismertek lehettek, ugyanis már az 1604-ben Sámuel Dilbaum szövegével megjelent és Wilhelm Peter Zimmermann rézkarcaival ellátott „Eikonographia" című történeti munkában is több olyan ábrázolás van, melyek előképeit az Ortelius-krónikában találjuk meg.

20 Ilyen többek között a török hajókaraván 1599-es megtámadását megjelenítő rézkarc is.

21 Ugyancsak részletes elbeszélésben számol be a fenti összecsapásról Istvánffy Miklós humanista történetíró és alnádor,

22 aki maga is részt vett a tizenötéves háború számos hadivállalkozásában

23 és a tárgyalt időszakban, 1598-ban kezdett hozzá - Pázmány Péter ösztönzésére - krónikájának megírásához.

24 14 Némi bizonytalansági tényezőt jelenthet, hogy a Duna medrének 1599-beli vonalát egészen pontosan nem ismerjük, azonban nem térhetett el jelentősen a mérés alapjául szolgáló, 1800-ból származó ún. Kerekes-Görög-féle térkép által rögzített állapottól. 15 ORTELIUS 1664,291.16 RÓZSA 1959, 2. 17 Az illusztráció a fenti (1664-es) kiadásban nem szerepel, viszont megtalálható az 1665-ben Frankfurt am Main-ban kiadott példányban; Ortelius Redivivus et Continuatus, oder der Ungarischen Kriegsempörungen historische Beschreibung...von dem 1395 bis in das 1607. Jahr, ... mit einer Continuation, von dem 1607. bis an das 1665. Jahr, vermehrer durch Martin Meyem (Frankfurt am Main 1665)258. lap után. 18 Ezt a felfokozott érdeklődést leginkább az gerjesztette, hogy számos, német területről toborzott alakulat vett részt a harcokban. WILHELMB 1957, 187. 19 RÓZSA 1959, 4.20 Erről részletesen: WILHELMB 1957, 187.21 WILHELMB 1957, 200., Nr. 49., XXXII. tábla 2. kép. 22 ISTVÁNFFY 1758, 455.23 Holub József, Istvánffy Miklós históriája hadtörténeti szempontból (Szekszárd 1909) 25. Istvánffyról összefoglalóan: Bóta Károly. Istvánffy Miklós (Budapest 1938); Odor I mre, Istvánffy Miklós (1538-1615), Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat 1988,1.évf. 1-2. szám, 101-105. 273