Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)
Beszédes József: Adatok az 1599. évi „Tolnai” csata lokalizálásához
A török hajókaraván megtámadásáról szóló legkorábbi tudósítást Pálffy Miklós esztergomi főkapitány, II. Rudolf császárnak írt levele jelenti, amely 1599. június 30-án - tehát alig 10 nappal az események után - kelt Érsekújváron. 8 Többek között a csata helyszínét, kimenetelét, valamint a zsákmányolt javak tételes felsorolását is tartalmazó hadibeszámolót, hiteles forrásként tarthatjuk számon, hiszen Pálffy Miklós megbízásából indultak útnak a hajdúk és nyilván jelentéskötelezettséggel is tartoztak neki visszatérésük után. Vagyis Pálffy Miklós első kézből, a csatában résztvevő hajdúktól szerezte információit leveléhez, közvetlenül a csata után. A törökök vonulásáról és az ütközet színhelyéről a következőképpen tudósított (a szöveget az eredeti helyesírásnak megfelelően adom): „...die Tiirggen..., haben sy sich von Tolna aufgemacht, den 20. disz, und seindi also fortgezogen auf Fassi Fockh so auf dem Wasser 3 meil von Tolna, zu Lande aber nur anderthalb meil wegs weit liegt. Die unserigen, die 1er fleiszige wacht gehabt, seind nur ain Maine meil wegs darvon gewesen in einer Insel, auch derfeindt macht sechen fcönnenn mit was Ordnung derselbig fortgezogen... Die unserigen...haben sich beratschlagt und entschlossen, die Türggen ain stund vor tags emzugreiffen..." „...a törökök..., ugyanezen hónap [június] 20-án Tolnáról nekikészülődtek és tovább vonultak a „Fassi Fockh"-ra, ami vizén 3 mérföldre, egyébként pedig csak másfél mérföldre van Tolnától. A mieink, akik a közelben éberen őrködtek, alig egy mérföldnyire voltak csupán innen egy szigeten, ahonnan az ellenség tevékenységét, vonulásának hadrendjét is látni lehetett... A mieink tanácskozást tartottak és elhatározták, hogy a törököket egy órával napfelkelte előtt támadják meg..." A forrás tanúsága szerint egyértelmű, hogy nem Tolnán támadták meg a hajókaravánt, hiszen innen még továbbvonultak nem csekély távolságot megtéve a törökök és egy „Fassi Fockh" néven ismert, Duna melletti helyen álltak csak meg újból éjszakára. Itt érte őket hajnalban a hajdúk rajtaütése. A „Fassi Fockh", vagyis mai helyesírással „Fajszi fok" olyan időszakos medret, már részben feltöltődött holtágat, vagy kisebb vízfolyást jelölt, 9 amely ugyan napjaink földrajzi elnevezéseiben már nem szerepel, de bizonyosan a Duna egykori medrének közelében és a Tolnától légvonalban 10 km-rel keletre fekvő Fájsz község szűkebb környezetében volt. 10 Arra vonatkozólag, hogy a törökkorban még jelentős földrajzi tájékozódási pontként szolgált, utal az 1686. évi őszi felszabadító hadjárat egyik grafikai lapja is, ahol Faßifock néven, Tolnától északra a Duna jobb partján tüntették fel 11 (7., 8.a-b. kép). A Pálffy-levélben szereplő mérföldadatok topográfiai értékelésénél, két bizonytalansági tényezőt kell okvetlenül megemlíteni. Az egyik, hogy nem tudjuk minden kétséget kizáróan eldönteni, hogy magyar, vagy német mérföld szerepel-e a szövegben 12 , a másik, hogy nyilván becsült és kerekített távolságadatokról van szó. Mindezeket szem előtt tartva, ha a szövegben szereplő másfél mérföldnyi távolságot Tolna városától lemérjük, akár német, akár magyar hosszmértéket alkalmazunk, a képzeletbeli körívre Fájsz község szűkebb környéke is illeszkedik. 13 Ezen belül is az ún. Hármas szigetre illenek rá leginkább a közölt adatok (9.kép). A „Fajszi fok" Tolnától megadott másik távolságadatának, a Duna vízi útján mért három mérföldnyi távolságnak térképre vetítése is nagyjából az említett 8 Ezt a Pálffy-levelet tartalmazza mellékletként II. Rudolf császár, Albert ßhercegnek, Németalföld fejedelmének küldött, 1599. július 5-én, Prágában kelt levele. Lásd l.j.; A csata leírása: PÁLFFY 1859, 111.9 A „fok" természeti felszínforma jelentéséhez, értelmezéséhez: LEHMANN 1992, 20. és 21. 10 A mai és a törökkori Fájsz község ugyanazon a helyen fekszik, tehát település-földrajzi szempontból kontinuus, ellentétben néhány dunamenti településsel, amelyeket a török ill. kuruc háborúk helyváltoztatásra kényszerítettek. Ilyen pl. a közeli Bogyiszló, melynek a törökkort követően visszaszállingózó lakosai nem az eredeti településre tértek vissza, hanem attól kissé távolabb, a szintén elpusztított szomszédos Dalocsa határában építették fel az új Bogyiszlói. BARTH 1997, 7.; Fájsz község történetéről: Galgóczy Károly, Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye monographiája 1-I1I (Budapest 1877) III. kötet, 308.-; Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye I-IL in: Magyarország vármegyéi és városai (Budapest repr. 1990, szerk.: Borovszky Samu) I. kötet 63.-; CSÁNKI 1897, 327. 11 Gaál Attila, Az 1686 őszi felszabadító hadjárat grafikai lapjainak Tolna megyei vonatkozásai. SZBBÁMÉ 12 (1984126.-; M. Tört. Képcsarnok 974. T.; Magyar történeti szöveggyűjtemény H/1, 1526-1790 (szerk.: Sinkovics István, Budapest 1968) XII. tábla, 20. kép.; A térképen nem jelölték a Dunának még Tolna város előtt megtett óriáskanyuralatait, így a valóságban Tolnától keletre fekvő vidék - így a Fajszi fok is - eltolódott északra. A térkép mindazonáltal egyértelműen bizonyítja, hogy a Fajszi fok Tolnától „följebb", vagyis Buda felé található. 12 Beszámolójukban a hajdúk nyilván magyar mérföldben adták meg a távolságokat, de könnyen elképzelheő, hogy a császárhoz intézett levelében Pálffy Miklós ezeket átváltotta német mérföldre. További problémát jelent, hogy a XVI. századi német és magyar mérföld mai méterrendszerben történő pontos meghatározása nagy nehézségekbe ütközik. Egy magyar mérföld kb. 8000 méter, a német pedig ennél valamivel kisebb, 6660 méter lehetett. BOGDÁN 1978, 83.-. 1 A német és magyar mérföld közel azonos volta miatt ilyen kis távolságoknál a különbség nem számottevő. 272
