Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)

Vízi Márta–Miklós Zsuzsa: Előzetes jelentés a középkori Ete mezőváros területén végzett kutatásokról

A 6. árokból egy egyszerű, gömbszelet alakú, középen átlyukasztott bronzgomb került felszínre. (23.kép 18.) Szintén a 6. árokból származik egy félgömb alakú gomb, amelyhez keskeny pántból fület forrasztottak. Hasonló, de rosszabb állapotú példány a 3. sírból került elő. (23.kép 16-17.) Az V. szelvényben találtuk a két félgömbből összeforrasztott, hurkos füllel ellátott fülesgombot, amelynek aljához kis csúcsot forrasztottak. (23.kép 15.) Kevésbé gyakori forma a lapos fülesgomb. (23.kép 14.) Kérdéses, hogy valóban gomb-e az a kis, kúpos bronztárgy, amely a 7. sírból származik. (23.kép 20.) Hasonló példányokat tártak fel pl. a kaszaperi,

87 a mezőkovácsházi,

88 a hévizgyörki templom körüli temetőben,

89 Nyársapáton.

90 A legszebb fülesgomb a VI. szelvényből került felszínre. A nyomott gömbalakú, két részből összeforrasztott, préselt gomb felületét öt poncolt rozetta és közeprozetta díszíti. (23.kép 19.) Hasonlóak a csúti temető 11. sírjából szármató gombok.

91 A gomb és pityke használata a XIV. században terjed el, amikor a divatbajövő szűk ruházat szükségessé teszi a gombok gazdag felhasználását, nőknél és férfiaknál egyaránt. A sírokban leginkább a nyak alatt vagy a gerinc felsőbb részein találhatók. Csúton a XIV. századvégi és a XV. századi temetőrészekben fordulnak elő.

92 Övmerevítő A 9,3 cm hosszú, öntött bronz övmerevítő a késő középkori temetők jellegzetes leletei közé tartozik. Leletünk a 4. árokból származik, szórványlelet. (23.kép 12.) Ez a típus egyszerű, pálca alakú öntvény, amelyet textilből készített öv egyik végére varrtak fel és két kiálló végéhez kapcsolták az öv másik végét. Főleg bronzból, ritkábban csontból készült. Az eddigi — késő középkori — temetők leletei, megfigyelései alapján a XV-XVI. századra tehetők. Hasonló példányok ismertek pl. Nagytályáról,

93 Sarvalyról (12. és 23. ház). Ezek alapján használatuk a XVI. század elején bizonyítható.

94 Pártaövek 20. sír: A sírban jobb oldalon, deréktájon pártaöv volt. Ezt — helyi konzerválás mellett — in situ kiemeltük. A bronz övcsat trapéz alakú.. A 9 db ötszirmú vereten kívül ehhez az övhöz tartozhatott két töredékes, szögletes préselt veret is. Az ötszirmú véretekkel szinte teljesen megegyező példányok ismertek pl. Nagytályáról.

95 A bőrmaradványokat B. Perjés Judit konzerválta. Megfigyeléseit így összegezte: Jgen gyenge megtartású bőr töredékek. Mikroszkópi vizsgálatok alapján kecske bőrnek azonosítható a nyomokban látható barkakép alapján. Két töredékes 5 szirmú réz vereten szövött textil darabka tapadt, amely már vasrozsdával teljesen átitatódott. A nagyobbik töredéken vászon kötésű szövet darabka 1 cm

2 7/9; valószínűleg L 7/ V 9. A kisebb vereten szintén vászon kötésű textil töredék tapadt, vas korrózióval átitatódott állapotban. Szövet sűrűsége nem állapítható meg.

,,% (20.kép) 25. sír: A gyermekváz gerincénél kb. 10 cm hosszú pártaöv darabot találtunk. A lelet restaurálása még nem fejeződött be, ezért most nem tudjuk közölni. 26. sír: A csat öntött, bronz, trapéz alakú. A szíjhoz összesen 24 veret tartozott: (18-19.kép) - 9 db téglalap alakú, 2,7 - 3,4 cm hosszúságú veret, ezeknek belsejében 3-4 db rombusz alakú szőlőfürtös dísz látható. 10 db négyzetes, 4 sziromlevéllel díszített veret - 4 db ovális pecektartó veret 1 db téglalap alakú pecektartó veret - a szíj vég hossza 4,6 cm, szélessége 1,2 cm. Belsejét szőlőindák és fürtök díszítik. Restaurálás előtt a veretek nagyon rossz megtartásúak, töredezettek voltak. Némelyiken még láthatóak voltak az eredeti bőrszíj maradványai: ennek szélessége 11-12 mm, vastagsága 2-2,5 mm volt. A veretek vékony rézlemezből, préseléssel készültek, a bőrövre szegecseléssel erősítették fel őket oly módon, hogy a test felé eső részen a szegecs 87 BÁLINT 1938, 160-161. old., XIX. t. 19-22. 88 BÁLINT 1939, 157. old., XXIX. t. 4-5. 89 TÁTI 1989, 65. old. 36. kép 1-10. 90 BENKŐ 1980, 19. t. 1-2, 4., 14-15., 21. t. 13. "'GEREVICH 1943, 31. kép 92 GEREVICH 1943, 139—140. 93 KOVÁCS 1972, III., VI. t. 94 HOLL - PARÁD1 1982, 103. kép 14., 127. kép 10., 88. old. 95 KOVÁCS 1972, VII. t. 6. 96 B. Perjés Judit szakvéleménye. Segítségét ezúton is köszönjük. — MTA Rí Adattára Ttj. 34/99. 224