Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)

Vízi Márta–Miklós Zsuzsa: Előzetes jelentés a középkori Ete mezőváros területén végzett kutatásokról

elvert vége alá egy rendkívül vékony, 4-5 mm átmérőjű „alátétet" is tettek. A szegecsek jó megtartásúak, 4-5 mm hosszúak, 1,3-1,5 mm átmérőjűek.

97 Szórvány pártaöv darabok A VIII. szelvény területén került felszínre egy négyzetes, préselt, sérült bronzveret, közepén hatágú csillag alakú díszítéssel. Mérete: 1,9 x 2 cm. (23.kép 1.) Ez a veret szinte teljesen megegyezik a benei temető XL VI. sz. sírjában talált pártaöv vereteivel. A sírban talált I. Mátyás pénz a leleteket a XV. század 2. felére keltezi. A 2. árokból származik egy négyzetes, préselt bronzveret, amelynek bemélyedő közepét és szélét is sziromlevelek díszítik. Mérete: 1,7 x 1,8 cm. (23.kép 2.) Hasonló veretek ismertek pl. a csúti temetőből.

98 A X. szelvény kidobott földjében találtuk a négyzet alakú, préselt veretet, amelynek közepét négy sziromlevél díszíti. (23.kép 3.) Az I. szelvényből származik a szív alakú díszekkel ellátott veret. (23.kép 5.) Hasonló példány ismert pl. a csúti temető XXXVI. sírjából,

99 és a nagytályai temetőből.

100 Bronz csatok A templom területén előkerült 3 különböző formájú övcsat közül egy nyújtott téglalap alakú példányt találtunk sírban (23. sír): ez a koponya baloldalán helyezkedett el. Szórványlelet a két kisméretű, trapéz alakú, valamint a lekerekített sarkú téglalap alakú csat, amelyhez csatlakozik a szíjleszorító lemez is. (23.kép 6-7, 10-11.) Valamennyi csat pártaövhöz tartozhatott. Hasonló példányok ismertek pl. Salgótarjánból.

101 Szabó Kálmán Aranyegyházáról (XXXV. sír) és Tiszaújfaluról (E sír) közöl ilyen típusokat.

102 A magyarság körében a pártaöv használata a XV-XVII. században vált általánossá, elsősorban a középnemesség és a módosabb parasztság között.

103 Mint az etei példányokon is láttuk, a csatok többnyire trapéz alakúak, a veretek préseléssel készültek, leggyakrabban rozettás díszítéssel. A csatlemezeken többször is megtalálható a gótikus betűdíszítés. Az ilyen jellegű pártaöveket Szabó Kálmán a XV-XVI. századra keltezi.

104 Bronz tű Két db gömbösfejü bronz tű került felszínre a templom területén: mindkettő szórványlelet, a 3. árokból, illetve a II. szelvényből. (23.kép 8-9.) Gyűrűk A templom területén összesen 7 db gyűrű, valamint egy gyűrűbe illő kék üvegpaszta dísz került elő, valamennyi szórvány. (22.kép 13-20.) Négy db egyszerű, díszítetlen bronz pántgyűrű. Valószínűleg pecsétgyűrű lehetett a 8. árokból származó példány, amely azonban annyira kopott, hogy csupán a fejnél lehet észlelni két sekély, körbefutó bekarcolást. Hiányos a pántja annak a lemezből kialakított, kerekfejű gyűrűnek, amelynek fején bevésett egyenlőszárú kereszt látható, a kereszt szárainak végén legyezőszerű kiszélesedéssel. A legszebb és a legépebben megmaradt példányt az V. szelvényben találtuk: az ezüst pántra nyújtott nyolcszögletű fejet forrasztottak, amelyen bekarcolt dísz látható. A fej mellett a pánton párhuzamos vésetek figyelhetők meg. A gyűrűk közül legegyszerűbbek a bronz pántgyürük. Ezt a típust Bárányné Oberschall Magda a XV. századra keltezi. Hivatkozik a Szabó Kálmán alföldi ásatásain előkerült példányokra, amelyeket az ásató a XIV. századra keltez. Ez a típus előfordul a salgótarjáni temetőben is, ahol azonban nem lehetnek a XV. század derekánál korábbiak.

105 97 A veretek restaurálását, rekonstrukcióját Csajka Ferenc készítette. Segítségét ezúton is köszönjük. 98 GEREVICH 1943, 29. kép. 99 GEREVICH 1943, 141. old. 23. kép 100 KOVCS 1972, VII. t. 1, 10. 101 BÁRÁNYNÉ 6. old., V. t. 102 SZABÓ 1938, 349, 350. kép 103 HORVÁTH 1970, 166. 104 SZABÓ 1938, 63-78. 105 BÁRÁNYNÉ 6. old., III. t. 3b. 225