Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)
Vízi Márta–Miklós Zsuzsa: Előzetes jelentés a középkori Ete mezőváros területén végzett kutatásokról
Talán a templom felszereléséhez tartozhatott néhány bronztöredék: feltehetően gyertyatartó részlete lehet a VII. szelvényből származó kerek, középen kiemelkedő tárgy. (22.kép 12.) Az 5. ház betöltéséből került elő egy háromkaréjos végződésű öntött bronztárgy töredéke, amely esetleg csillár díszítőelemét alkothatta. (22.kép 9.) Ilyen jellegű díszek a Gere László által rekonstruált, a XV. század elejére keltezett ozorai csilláron láthatók. 78 Hasonló jellegűek, de ismeretlen rendeltetésűek az 5. árokból, illetve a IX. szelvényből származó öntött bronz díszek, amelyeknek mindkét oldalán mély bekarcolások is láthatók. (22.kép 11.) Sírleletek Párizsi kapcsok A templom területéről összesen 9 pár és 3 db egyedi, horgas rész került felszínre. Ezek közül 4 pár származik sírból (7., 14., 23. sír); a többit a kutatóárkokban, szelvényekben találtuk, szórványként. A 7. sírban a mellkason és a has táján; a 14. sírban a lengőbordánál; a 23. sírban a jobb kulcscsonton helyezkedtek el a kapcsok. A párizsi kapcsokon belül kétféle változat fordult elő: - lapos bronzpántból hajlított (22.kép 3-7.) - vékony drótból formált (22.kép 1-2, 8.) A kétféle változat egyidejűségére utal az, hogy egy páron belül is előfordul mindkét forma. A lapos, pántból hajlított forma előfordul pl. a salgótarjáni sírleletek között, 79 a kaszaperi és a nagytályai 80 temetőben. 81 Öntött ruhakapcsok A késő középkori temetők gyakori leletei közé tartoznak az öntött bronz ruhakapcsok, amelyeknek szerkezete megegyezik a párizsi kapcsokkal, de azoknál sokkal díszesebbek. Templomunk területén összesen 10 db került felszínre, közülük 4 db alkot két párt. Valamennyi példány szórványlelet, egyik sem köthető sírhoz. Közös jellemzőjük, hogy a díszített rész nagyjából háromszög alakú; a stilizált virágmintát 4 lyuk töri át. (21.kép 1-7.) Ilyen kapcsok ismertek pl. a mezőkovácsházi templom körüli temetőből, 82 valamint a középkori Nyársapát temetőjének 31. sírjából. A leleteket Benkő Elek analógiák alapján a XV-XVI. századra keltezi. 83 Hasonló példány került elő a hévízgyörki templom körüli temető 18. sírjából, 84 valamint a nagytályai középkori templomnál is. 85 Hasonló szerkezetűek, de sokkal díszesebbek az öntött ezüst ruhakapcsok. Összesen 5 pár látott napvilágot a templom területén, közülük 2 pár köthető sírhoz (24. és 32. sír). Két pár a II. szelvényben, bolygatott gyermekcsontok közül került elö, egy pár pedig a templom D-i oldalán, kidobott földből. A 24. sírban a 4. csigolyánál, a 32. sírban pedig a jobb kulcscsontnál találtuk a véreteket. Mindhárom veretpáron tölgylevelek és makkok láthatók, de sem méretük, sem a díszítés nem teljesen azonos. (21.kép 9-11.) Szinte teljesen megegyezik ezekkel a példányokkal a mezőkovácsházi temető 69. sírjának veretpárja. 86 Gombok A templom területén összesen 8 különböző formájú gombot találtunk. Kettő származik sírból (3. és 7. sír), a többi szórványlelet. (23.kép 13-20.) 6 HOLL 1987-1988, 2. kép 2., 189. old. (A veretek XVI-XVII. századi rétegből, másodlagos helyzetben kerültek elő. Holl Imre szerint a XV. századból származnak.); MELIS 1985, 49. old., 2-3. kép n MIKLÓS 1991, 107. old., 55. t. 12. ' 8 Vö. GERE 1998, 1-3. kép, 98. old. " BÁRÁNYNÉ 1942, 6. old., III. t. 3a. kép i0 KOVÁCS 1972, III-IV. , VI. t. " BÁLINT 1938, XIX. t. 7,9. i2 BÁLINT 1939, 157. old., XXIX. t. 9-11. a BENKŐ 1980, 339. old., 10. t. 15-16., 19. t. 8-9. i4 TAN 1989, 36. kép 12. B KOVÁCS 1972, III-IV. t. i6 BÁLINT 1939, 157. old., XXIX. t. 13. 223
