Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)

Vízi Márta–Miklós Zsuzsa: Előzetes jelentés a középkori Ete mezőváros területén végzett kutatásokról

Sajnos az évek múlásával az is megfigyelhető, hogy erősen pusztul a lelőhely; a mélyebb talajművelés miatt egyes foltok, — amelyek a néhány évvel ezelőtti légifotókon még tisztán kivehetők voltak, — egyre inkább elmosódnak. Ete várát Rómer Flóris és Csalogovits József korábban már dokumentálta. Az általuk leírt méretek és a helymeghatározás alapján nagy valószínűséggel azonosítható az 1950-es légifotókon észlelhető szabálytalan négyzet alakú objektummal. A legelőfeltörés óta első ízben az 1999. március 25-én Miklós Zsuzsa által készített légifotón lehetett megfigyelni Ete várát: a sánc már nem látszik, a kettős árokra viszont két, egymással párhuzamos, sötét csík utal. A középkori Étének — szemben más, a török korban elpusztult mezővárossal — az az előnye, hogy nem települt újra: ezért a kutatást nem akadályozzák a későbbi beépítések. A mezőgazdasági művelés által a terület tiszta, áttekinthető, légifotózható. Utóbbinak viszont káros következménye az, hogy a lelőhely rohamosan pusztul, egész területe veszélyeztetett. Ezért sürgető feladat a minél többirányú kutatása. A jelenlegi kutatás A légifelderítés és légifotózás, valamint a régészeti feltárás összekapcsolása merőben új eredményeket hozhat a kutatásban. Miután a mezőváros területe igen nagy, hogy annak teljes feltárása a jelenlegi adottságok mellett belátható időn belül megvalósíthatatlan, olyan megoldást kellett keresnünk, amellyel a legtöbb információt nyerhetjük a felszíni kutatás és a légifotózás segítségével. Ennek érdekében 1997-ben igen részletes geodéziai felmérést készített az MTA Régészeti Intézetének munkatársa, Egyed Endre. 1997-ben elkezdtük a terület intenzív terepbejárását is, amelyet 1999. áprilisában folytattunk. 1997-ben 83, 1999-ben pedig 92 db 20 x 20 m-es négyzetet jártunk be. (4.kép) A légifotók és a terepbejárás során nyert információk alapján akarjuk kijelölni azokat a házakat, telkeket, amelyeket teljes részletességgel feltárunk. Eddigi kutatásainkhoz a Wosinsky Mór Megyei Múzeum, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alapprogram és Tolna Megye Közgyűlése biztosította az anyagi hátteret. Ezen intézményeken kívül külön köszönet illeti az ásatási terület tulajdonosait: dr. Gutay Lászlót, Hausknecht Ferencet és Pörnyi Évát, akik az ásatást, az intenzív terepbejárást, illetve a légifotózáshoz szükséges illesztési pontok elhelyezését lehetővé tették. Reméljük, hogy a továbbiakban is számíthatunk támogatásukra. A Decsi Polgármesteri Hivatal ásatási munkások szervezésével és az ásatási terület betemetésével segítette munkánkat. Az Őcsényi Repülőklub a légifotózásokban nyújt nélkülözhetetlen segítséget. Az eddigi ásatások közül most csak a templom feltárásával foglalkozunk részletesen; a többit csak röviden foglaljuk össze: 1996-ban mintegy 330 m

2 felületen kutattunk: a település K-i, legmagasabb pontja közelében az addig ismert légifotók alapján jelöltünk ki két kutatóárkot. A rétegtisztázó ásatás során öt lakóház részleges feltárását végeztük el, ezen kívül 3 sütőkemencét, valamint több tüzelőhelyet, árkot, gazdasági épületet, illetve kisebb-nagyobb hulladékgödröt találtunk. Ezek kibontása közben a mindennapi élethez szükséges tárgyak: agyagfazekak, poharak, fedők, cserépbográcsok, vaskések, patkók, sarkantyúk, szögek, különböző vas szerszámok, bronztárgyak, üvegedény töredékek kerültek napvilágra. Egy hulladékgödörben megtaláltuk az egyik ház cserépkályhájának maradványait is.

29 1997 október-novemberében tártuk fel a mezőváros 29 m hosszú, a nyolcszög három oldalával záródó gótikus szentélyű templomát.

30 1997 novemberében a mezőváros középső részének tulajdonosa, Hausknecht Ferenc hívta fel figyelmünket, hogy szántás közben az eke nagy mennyiségű téglát forgatott ki. Ennek nyomán végeztünk itt leletmentést 1998. februármárciusban. A kutatás során egy fazekasház részleteit tártuk fel: a félig földbe süllyesztett, cölöpszerkezetü, 4,10 * 4,50 m-es belméretű helyiség betöltéséből igen nagy mennyiségű XV. század végi — XVI. századi edény- és kályhaszem töredék került felszínre. A betöltés tetején pedig hármas sorban egymás mellé fektetve 80-90 ép, illetve összenyomódott XVI. századi korsót találtunk. A tavaszi leletmentést novemberben, betakarítás után folytattuk. Ekkor teljesen feltártuk a fent leírt helyiséget, és elkezdtük a hozzá kapcsolódó épületrészek kutatását. Teljes kibontásukat a korán beköszöntő havazás miatt nem tudtuk befejezni. A munkát 1999 őszén szeretnénk folytatni. Ezúton is köszönjük a klub, elsősorban Talabos Gábor segítségét. MNM Adattára XIV. 160/1997. 1-2. MNM Adattára XXV-XXVI. 128/1998. 211