Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)

Vízi Márta–Miklós Zsuzsa: Előzetes jelentés a középkori Ete mezőváros területén végzett kutatásokról

A templom feltárása Mint fentebb már írtuk, Eté a XVII. század elején, 1620-1627 között pusztult el. Egy 1626-ból származó útleírás szerint azonban már akkor sem volt itt élet: Athanasio Georgiceo, álruhás császári megbízott szerint Szekszárdtól D-re, mintegy 1,5 mérföldre (kb. 11,4 km) „két templomot találtunk, az egyik bizonyos hegyek lábánál állt, a másik a Duna felől, egymástól majdnem egy mérföldnyire, itt régen — amint ezt a templomok fekvéséből megérthettük — egy igen nagy falu állt."

il A templom helyét első ízben az I. katonai felmérés ábrázolta. A Sárvíz Ny-i partján, a dombok lábánál haladó nagy úthoz vezető út mellett, annak D-i oldalán kis dombot jelöl Altes Gemäuer felirattal.

32 Csalogovits József 1935-ben, a Cseh Sándor földjén húzott árokban sírokat talált, majd ,^4z árok közvetlen közelében kibontott 1. sz. felületen mindjárt a második ásónyomnál terméskőből rakott, átlag 80 cm vastag fal, illetve épület fundamentuma bontakozott ki. A fal irányítása északkelet- délnyugati volt, délkeleti oldalán pedig támfallal volt megerősítve."*

3 Az ásatásról sajnos nem maradt fenn dokumentáció,

34 ezért csak a Szekszárdi Földhivatal munkatársainak segítségével, korabeli kataszteri térképek és telekkönyvi adatok alapján sikerült megállapítani, hogy a Cseh Sándor-féle föld hol helyezkedett el, s így körülbelül hol lehetett az 1935. évi ásatás. Ezek alapján valószínűsíteni lehet, hogy Csalogovits József a templom DNy-i szélénél áshatott. 1997 őszén a település területének Ny-i szélén egy, a környezetéből mintegy 1 m-rel kiemelkedő dombon kezdtük meg az ásatást.

35 Itt korábban, terepbejárások során igen sok téglatörmeléket és kevesebb embercsont töredéket figyeltünk meg. A kutatást két, egymástól három méter távolságra lévő, 1,5 m széles, 7 m hosszú, É-D-i tájolású árokkal kezdtük meg. Az egyik árokban ÉK-DNy irányú falszakaszt találtunk. Ennek alapján, a két árokszakasz közötti 3,5 m széles részt is feltárva, egy templomszentély támpillérrel is megerősített darabja tárult elénk. A szentélyszakasz alapján a templom kiterjedését 11 árokkal és 10 szelvénnyel vizsgáltuk meg. Ezek eredményei alapján kerülhetett sor a templombelső egészének kutatására. (3,5,6. kép) Templomunk a nyolcszög három oldalával záruló apszisú, 28,8 m külső hosszúságú, (belső hosszúsága 26,6 m), 9,2 m szélességű, (belső szélessége 6,7 m) csarnoktemplom. Az É-i és a D-i oldalon is kápolna csatlakozott az oldalakhoz. A D-i oldalon kriptákat is készítettek a kápolna K-i fala és a szentélyfal szögletébe. A templomnak csak az alapfalai, sőt jó néhány helyen csak a kiszedett falak alapárkai maradtak meg. Egyetlen helyen figyeltünk meg felmenő falszakaszt, az apszis északi belső szögleténél, mintegy 10 cm magasságban. Sajnos a padlószint is elpusztult. Kiképzésére csupán a törmelékben talált padlótéglák utalnak. A templom falainak különböző szakaszain más-más fajta habarcsot figyeltünk meg. Az apszisban, az É-i kápolna keleti felében, valamint a hajófalak egyes részein vörösessárga színű; az É-i kápolna Ny-i felén, a D-i kápolna K-i felén és a hajófal néhány szakaszán szürke, fehér szemcsés volt. A D-i kápolna D-i és Ny-i falainak árkaiban szürke, nagy szemű kavicsos habarcsot találtunk a törmelékben. A munka során sok helyről vettünk habarcsmintát. Ezekből egyelőre öt mintát tudtunk kísérletképpen megvizsgáltatni. A munkát Korim Tamás végezte el a Veszprémi Vegyipari Egyetemen.

36 A vizsgálatban a 9., 13., 46., 47., 48. számú mintákat elemezte.

37 31 TÓTH 1998,853. 32 Coll. XII. Sect. 30. 33 CSALOGOVITS 1937, 321-322. 34 A Wosinsky Mór Megyei Múzeum Régészeti Adattárában csak Csalog József egyéb leletmentéseit tartalmazó jegyzetfüzet található, az etei ásatásokról semmiféle adat nincs. Valószínűleg a II. világháború nyomán bekövetkezett pusztításnak esett áldozatul. A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adattárában őrzött Csalog József hagyaték sem tartalmaz az etei ásatásról dokumentumokat. - Vö. 16. Íj. 35 Az ásatást a Wosinsky Mór Megyei Múzeum kutatási keretéből, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Múzeumi Osztályának pályázatán, valamint a Nemzeti Kulturális Alapprogram pályázatain nyert támogatásaikból végeztük. Ezúton is köszönjük a kutatáshoz nyújtott segítségüket. 36 MTA Régészeti Intézetének AdattáraTtj. 33/99. A vizsgálatok elvégzését ezúton is köszönjük. 37 A számok az összes minta közül kiemelt mintákat jelölik. Az esetleges további vizsgálatok és elemzések érdekében, a keveredések elkerülésére az eredeti számok megtartása mellett döntöttünk. A minták helyét is ezekkel a számokkal jelöljük az alaprajzon. 212