Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)

Vízi Márta–Miklós Zsuzsa: Előzetes jelentés a középkori Ete mezőváros területén végzett kutatásokról

A viszonylag késői okleveles adatok nem jelentik azt, hogy a település csak a XIV. században létesült: az eddigi leletek arra utalnak, hogy Ete már a kora Árpád-korban, a X-XI. században is létezett. Virágkora azonban a XV-XVI. századra tehető. Vásároshely volt, az egyetlen a Sárközben. Hetivásárát, — melyet vasárnaponként tartottak, — 1565-ben említik először.

7 Egy 1535-ből származó feljegyzés szerint Ete akkor már város volt.

8 A törökök 1543-ban hódították meg a Sárközt, de a sárközi falvak nagy része Szigetvár elestéig (1566) a szigetvári várnak adózott és dolgozott. 1566 után azonban egyedül a török volt itt az úr. A törökkor első felében Ete még nem indult hanyatlásnak: a török adólajstromok szerint 1557-ben 155 háza volt, 1572-ben pedig 192. A lakók számát ennek alapján 800-1000 főre tehetjük. A város 1620-1627 között pusztulhatott el: 1619-ben még élt, hiszen a bátai apátság felszólította az eteieket, hogy fizessék meg neki, mint földesuruknak a tartozásaikat. 1627-ben viszont már azt írták Étéről: jó város volt, most népében ami vagyon, Deczön lakik.

9 Kutatástörténet Pesty Frigyes helynévgyüjteménye szerint ,JEte részben legelő, részben szántóföld, tatárok által elpusztítva nagy kiterjedésű város hely, váromladékkal, miről neveztetése nem tudatit "

w A néphagyomány ezt a területet „Eteváros, Ete vára, Városhel, Etedomb" néven ismeri.

11 Az első terepbejárást Rómer Flóris végezte: „Etei vár, neve Edüről alkalmasint római sáncz - ellenébe Kerek domb hol ... előtt aranykincs találtatott. Ete Városhely árok sáncz ... nem nagy belül csupa gaz"

1 A szöveges leírás mellett vázlatos rajzot is találunk: eszerint az etei vár szabálytalan téglalap alakú volt, 40, 44, illetve 46 öl hosszú oldalakkal (bécsi öllel

1

' számolva 75,84; 83,42; illetve 87,21 m). Minden bizonnyal erről a sáncról tájékoztatta Csalogovits József Paulovics Istvánt. Csalogovits a legelőn megtalálta a téglából épült templomot, majd a következőket írta: „Kissé keletre ettől a helytől, a legelőn ... 85 x 85 m.-es szabályos négyszög alakban földtöltést találtam, melyet kívülről árok vesz körül. A földsánc ma nem magasabb 75 cm.-nél, az árok viszont lehet fél méter. A négyszög irányítása szabályosan Kelet — Nyugat, észak — déli. Cserép, amivel datálni lehetne kevés van a felszínen; az a kb. 30 darab, amit mégis sikerült összeszednem vakkondturásból került elő, de oly kicsiny töredékekből áll, hogy nem mondanak semmit. Anyag szerint lehetnének rómaiak."

1

* Csalogovits tervezett itt ásatást, de — feljegyzés hiányában — nem lehet tudni, hogy megvalósult-e a kutatás, és ha igen, milyen eredménnyel. Magán a településen 1933-ban és 1935-ben végzett ásatást Csalogovits József. A feltárásokat ismertető két rövid közlemény szerint

15 több lakóházat, illetve házrészletet, a templom kis részletét, több sírt és két fazekaskemencét tárt fel. Ásatási dokumentációja a II. világháború végén sajnos megsemmisült,

16 így nem tudhatjuk, hogy az általa feltárt objektumok a mezőváros mely részein helyezkedtek el.

1 Csalogovits ásatását meglátogatta Márton Lajos is, aki már akkor hangsúlyozta a lelőhely légifotózásának fontosságát. Sajnos akkor erre nem került sor. Márton Lajos jelentéséből ismeretes, hogy látogatása idején a házak omladéka és az egyik utca még jól látszott: „tisztán meglátszik a helység egykori egyik utcája, amely mellett kétoldalról sorban álló gödrök jelzik az elpusztult házak helyét...". 1963 novemberében Mészáros Gyula végzett terepbejárást Ete területén. Megállapította, hogy a legelőt előző évben törték fel. Az őszi búzában helyenként gyér kelésü foltokat figyelt meg. Ezek szerinte az elpusztult házakra utalnak. 7 SZAKÁLY 1969, 40. 8 HOLUB 1958, 5., Pozsonyi kápt. lev. Capsa 63. fasc. 3. nr. 2. 9 HOLUB 1958, 12. ,Anni 7627. die 29. decembris. Az bátai apáturság jószágának, varasainak, faluinak helyétől, egyéb állapotjáról Decsi János ispánomnak szava után." (Pozsonyi kápt. lev. C. 63. 1. 3. nr. 6.) 10 GAÁL-KŐHEGYI 1971-1972, 311. " Tolna megye földrajzi nevei 483. old. 12 RÓMER Jkv. XIX. 157-158. 13 Egy bécsi öl = 1,896 m 14 Csalogovits József levele Paulovics Istvánnak 1933. március 29-én. — MNM Adattára Paulovics-hagyaték. — A levélre Kőhegyi Mihály hívta fel figyelmünket. Segítségét ezúton is köszönjük. 15 CSALOGOVITS 1935, 1-10.; CSALOGOVITS 1937, 321-332. 16 Csalog Zsolt levele a szerzőknek: 1997. április 10. 17 Az ásatások hozzávetőleges helyére utal Mészáros Gyula- „A dombvonulat keleti végében és a nyugat felőli szántóföldön a 30-as években Csalog József ásatást végzett...". SZWM Adattára 203-75. Az ásatási helyszínekkel kapcsolatban Csalogovits publikációiból csupán annyi derül ki, hogy a legelőn és a szántóterületen egyaránt ásott. A legelőn kijelölt szelvények helyét pontosan nem jelölte meg; A szántóknál a két tulajdonos: Pörnyi Pál és Cseh Sándor nevét említi. Ennek alapján — a régi térképek és telekkönyvi adatok segítségével — tudtuk azonosítani ezt a két földdarabot, amelyek a lelőhely DNy-i szélén helyezkedtek el. 18 Márton Lajos jelentése 1933-ban Széward Oszkár alispánnak, Szekszárdra. MNM Adattára 43. E. I. 208