Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)

Vízi Márta–Miklós Zsuzsa: Előzetes jelentés a középkori Ete mezőváros területén végzett kutatásokról

Felszínükön tégla- és paticstöredékeket talált. A lelőhelyen XIV-XVI. századi edénytöredékeket, bögre alakú kályhaszem és lapos kályhacsempe darabokat, hálónehezéket, fenőkövet és egy pénzt (I. Ferdinánd 1554-es denára) gyűjtött.

19 Szintén Mészáros Gyula 1966-ban 11 napos, részletes terepbejárást végzett a lelőhelynek azon a szakaszán, amely egykor legelő volt, és 1962-ben törték fel: számos „középkori és későközépkori halászati eszközt, edény- és evőeszköz töredéket, diszes könyvsarok véreteket, végül 1966. év novemberében 922 db későközépkori dénárt gyűjtöttem be, mint felszíni szórványleletet." Csalogovits után első ízben 1967-ben Mészáros Gyula végzett rövid tájékozódó ásatást a lelőhely legmagasabb pontján, a lelőhely K-i kiterjedésének tisztázására. Az ásatás során Árpád-kori és késő középkori kemencepadozatokat, házalapok maradványait figyelték meg; egyúttal meghatározták a lelőhely legkorábbi magyar településű szakaszát. Mészáros Gyula szerint a középkori falu több méter vastag bronzkori kultúrrétegen helyezkedik el. Az ásatás idején a domb alatti vizenyős szántóterületen edénybe rejtett 5000 db I. Ferdinánd érmét, ezüst ékszereket és 1 db török aranypénzt mentettek meg.

21 A leletegyüttest Parádi Nándor dolgozta fel.

22 1986-ban Gaál Attila és Szabó Géza végzett helyszíni megfigyelést, illetve leletmentést, amikor betonutat (Szőlőhegyi út) építettek a lelőhelyen keresztül. Ekkor az úttükörben a templom körüli fal két rövid szakaszát rögzítették és két melléklet nélküli sírt bontottak ki.

23 Miklós Zsuzsa 1992 óta több alkalommal végzett terepbejárást a lelőhely területén. Házakra utaló foltok nem látszottak, csupán az eke által széthúzott paticsos foltok, szétszántott tűzhelyek. A templom helyét 1995-ben találta meg: a közvetlen környezetéből kissé kiemelkedő dombon tégla- és kődarabokat, embercsont töredékeket talált. {Miklós, 1992, 1995.) Légifotózás Ismereteink szerint területünkről az első légifotók az 1950-es évek elején készültek, térképezési céllal.

24 Miután akkor még legelőként hasznosították a lelőhely nagyobb részét, településtörténeti kiértékeléshez nagyon jól lehetne használni ezeket a fotókat. Ezek azonban 3-4000 m magasságból készültek, így a kontaktokról nem lehet olyan léptékű nagyítást készíteni, amely értékelhető lenne. Ráadásul az eredeti negatívok elvesztek. Ez annál sajnálatosabb, mivel — mint már említettük — 1962-ben feltörték a legelőt és a szántás megkönnyítésére tolólapos géppel széttolták a házak maradványait.

25 A később — különböző céllal — készült légifotók már ezt az utóbbi állapotot rögzítették. A kárpótlásokig az É-i részt a decsi Tsz, a D-i részt a Sárközi Állami Gazdaság művelte. A kárpótlások során az É-i szakasz három tulajdonos kezébe került. Ettől kezdve egyrészt a müvelés módja változott meg, — az új tulajdonosok az eddigi hosszanti szántás helyett keresztben szántanak —, másrészt előfordul, hogy különböző fajtájú növényeket vetnek. Mindennek légifotózás szempontjából megvan az előnye és a hátránya is. Befolyásolja az eredményeket az is, hogy az úttól D-re eső földeket már az 1860-as években is művelték. Ezért itt — minden bizonnyal a szántás által okozott pusztulás miatt — régészeti objektumot sem a levegőből, sem terepbejárás során nem lehet észlelni. A település D-i szélét terepbejárás során határoztuk meg.

26 Leleteket az úttól D-re mintegy 50100 m széles sávban találtunk, a domb D-i kiterjedésének megfelelően. Miklós Zsuzsa 1991 óta végez Tolna megyében — földvárkutatási céllal — légifelderítéseket és készít légifotókat. Légifelderítés közben 1992-ben vette észre, hogy Étén — 400 m relatív magasság felett — szépen kirajzolódik a településszerkezet. Azóta rendszeresen fotózza, videózza a lelőhelyet.

27 Különböző évszakokban, eltérő megfigyelési 19 SZWM Adattára 203-75. 20 MNM Adattára I. 25/1967. 21 Rég. kut. 1967, 57. 22 PARÁDI 1970, 223-235. 23 Rég. kut. 1986, 93. 24 HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Térképtár. A mi szempontunkból legjobban hasznosítható fotók: 1950: Nytsz. 47597-47598; 1953: 47604, 47605, 47607, 47608. A legelő feltörését 1963 novemberében Mészáros Gyula észlelte, megfigyelve, hogy azőszi vetésben a házak helyére a gyér kelésü foltok utalnak. — SZWM Adattára 203-75. — Arra a tényre, hogy a legelő feltörésekor, a szántás megkönnyítésére tolólapos géppel egyengették el a talajt, a helyi lakosok hívták fel figyelmünket. 26 Miklós Zsuzsa - Vizi Márta terepbejárása 1997. szeptember. 27 A Miklós Zsuzsa által készített légifotók az MTA Régészeti Intézetének Adattárában, illetve a Wosinsky Mór Múzeumban találhatók. Eddigi légifotózási tapasztalatait részletesen leírta a Kubinyi András tiszteletére készült tanulmánykötetben, ezért itt csak röviden foglalja össze az eredményeket. 209