Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)

Ódor János Gábor: Honfoglalás- és kora Árpád-kori soros temetők sírleleteinek kataszter Tolna megyében

Odor János Gábor Honfoglalás- és kora Árpád-kori soros temetők sírleleteinek katasztere Tolna megyében Mészáros Gyula (1914-1998) emlékére Bevezetés Tolna megye honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleleteinek kataszterét 1996-ban készült szakdolgozatom egyik fejezeteként állítottam össze.

1 Ezt később átdolgoztam a Kovács László által 1993-tól szerkesztett országos leletkataszterhez. Mivel ez a munka a közeljövőben feltehetően nem jelenik meg, szükségesnek éreztem évkönyvünkben a leletkataszterhez képest apróbb formai változtatásokkal a Tolna megyei adatok közreadását. Ebben a cikkben csak a kutatástörténet és a szócikkek szerepelnek, fotó és rajzos táblák, valamint értékelő rész nem. Az adat- és anyaggyűjtés a mai Tolna megye közigazgatási határán belül történt. Igyekeztem minden egyes lelőhelyre, leletcsoportra vonatkozó teljes szakirodalmat összegyűjteni. Ezeken felül saját közöletlen ásatásaim leletanyagát is feldolgoztam. A szócikkek között szerepeltetem a korábbi szakirodalmakban tévesen a korszakba sorolt lelőhelyeket és adatokat is. A katalógusban külön tárgyalom a vizsgált korszak két fajta temetőtípusának lelettípusait.

2 Ezen felül szerepelnek a szórványleletek, a korábban rosszul meghatározott korú leletek, és a településásatások objektumaiban vagy területükön szórványleletként előkerült, de a temetők leletanyagával egyező tárgyak. A szócikkek felépítése a következő. Nagybetűvel a lelőhely neve, utána kötőjellel szintén nagybetűvel a határrész neve szerepel, ha ismert.

3 Jelzem a lelőhely jellegét (pl. köznépi), a földrajzi fekvését, a pontosabb kormeghatározást, és kutatásának történetét. Ezt követi a tárgyi anyaggal közvetlenül nem kapcsolatos esetleges jelenségek felsorolása (a csontváz rendhagyó fekvése, a sírgödör formája, stb.), majd a tárgyi anyag ismertetése az előforduló összes tárgytípus megnevezésével.

4 A leletek leírásának sorrendjében alapjában a Bakay Kornél által alkalmazott felosztást

5 követtem, amely a következő: I. fegyver és lószerszámzat, II. eszközök, III. viseleti tárgyak, IV. testékszerek, V. rituális jellegű tárgyak, VI. egyebek, VII. pénzek. Az anyagnevek esetében a FÉK rövidítéseit használtam, feloldásuk a rövidítésjegyzékben szerepel. A leírás után a leletanyag őrzési helye, leltári száma, a lelőhelyre vonatkozó dokumentációk őrzési helye és leltári száma, az embertani anyag őrzési helye, leltári száma található. A szócikkeket a korábban használt névvariációk zárják. A szakirodalmi utalások jegyzetbe kerültek. A szöveget két térkép egészíti ki: az egyiken a Tolna megyei lelőhelyek, a másikon a Szekszárd környéki lelőhelyek láthatók.

6 Az adatgyűjtést 1998 tavaszán zártam le. Kutatástörténet Korpusz jellegű összefoglalás Tolna megye 10-12. századi sírleleteiről eddig még nem jelent meg. Wosinsky Mór monográfiája (1896) és a Fehér-Éry-Kralovánszky szerkesztette leletkataszter megjelenése óta (1962) - amelynek adataiba néhány kisebb hiba is becsúszott - kétszer gyűjtötték össze az ismertebb leleteket.

7 Az első ismert sírokat az 1880-as években a fíloxéra-járvány utáni szőlő újratelepítések során találták. A leletek egy része az MNM-be jutott, ezeket Hampel József közölte. Wosinsky Mór tevékenysége mérföldkő volt a tolnai régészet történetében. A millenniumra íródott megyei monográfiájához ásatásokat végzett, a feldolgozás menetéhez kapcsolódva és időrendben haladva. A 10-11. századi temetőkre sajnos csak az 1894/95-ös évad jutott, így nagy müvében ez lett a legrövidebb fejezet

8 - ennek ellenére már ekkor több mint 10 lelőhelyet ismertetett, ahol ásott. Wosinsky az 1896 utáni 'ODOR 1996,24-41. 2 A soros temetőkre épült templom körüli ún. gellértegyházi típusú temetők problematikájával és kutatási helyzetével foglalkozó legutóbbi publikáció: KULCSÁR 1995, 227-228. 3 A lelőhelyek beazonosításához használt munkák: MNH 1985; MKÁH 1990; TMFN 1981. 4 Egyes tárgytípusok egységes elnevezéséhez Kovács László képes szótár vázlatát használtam fel: KOVÁCS 1993. 5 BAKAY 1978. 6 A lelőhelyek melletti számok a katalógus sorszámaival egyeznek meg. 7 Wosinsky Mór 1896-ban megjelent monográfiájában 15 lelőhelyet sorolt fel ebből a korszakból. Az 1962-es kiadású kataszterben 34 Tolna megyei lelőhely adatai találhatóak meg. Mészáros Gyula az 1975-ben publikáltMözs-szárazdombi temetője mellett még 23 lelőhelyet gyűjtött össze: MÉSZÁROS 1975, 44. Legutóbb Mesterházy Károly 1980-ban 36 Tolna megyei leshelyet vett számba: MESTERHÁZY 1980, 38. és 62-63. 16.j. 8 BÓNA 1984, 11. 151