Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)

Ódor János Gábor: Honfoglalás- és kora Árpád-kori soros temetők sírleleteinek kataszter Tolna megyében

ásatásait sajnos nem közölte. Utódai közül Haugh Béla és Kovách Aladár is végzett feltárásokat (SzekszárdJobbremete, Ifigéniapuszta), Haugh a jobbremetei temetőrészietet publikálta is. Csalog(ovics) József majd két évtizedes múzeum vezetése alatti 10-12. századi temetöásatásokról a FÉK adott tudósítást. Ezeknek az adatoknak (BátaszékHomokbánya, Szakály-Újhegy, Szekszárd-Bakta) a nagy részét sajnos fenntartásokkal kell fogadni. Ugyanis Csalog J. pl. Szakályról 11 lovas sírról jelentett. Abban a megyében, amelyikben az elmúlt száz év alatt egy lóval együtt eltemetett női sírt találtak bizonyíthatóan (Nagydorog-Bezzegpuszta, 1. sír), aránytalanul nagynak tűnik ez a szám. A második világháború utáni kutatók közül elsősorban Mészáros Gyula nevét kell megemlíteni, aki 25 éves igazgatósága alatt több lelőhelyen tárt fel sírokat. 1962-ben ő ásta ki a korszakunkba tartozó temetők közül a máig legnagyobb sírszámút (Mözs-Szárazdomb, 89 sír), amelyet 1975-ben közölt is. A másik, teljesen kiásottnak tekinthető temetőt K. Éry Kinga 1960-as ásatása hozta felszínre Tengelic-Sertésszállások lelőhelyen. Mészáros Gyula a mözsi ásatása mellett több hitelesítő feltárást is végzett (Nagyszokoly, Szakcs, Závod, Sárszentlőrinc-Úzd). Az elmúlt harminc év kisebb-nagyobb leletmentéseit többen végezték el: B. Horváth Jolán (Kajdacs-Imremajor, Szekszárd-Munkácsy u.), Topái Judit (Szakály-Ürgevár), Gaál Attila (Bikács, Tamási), Gere László (Koppányszántó), Kőhegyi Mihály (Dombóvár-III. Téglagyár), Pusztai Rezső (Várong-Irtásdülő), és Rosner Gyula (Dombóvár-I. Téglagyár, DombóvárSzarvasdpuszta, Sióagárd-Tsz. major, Gyönk-Vásártér út). 1994 és 1998 között magam több lelőhelyen végeztem hitelesítő- és leletmentő ásatásokat (Kajdacs-Rókadomb, Belecska-Kapos part, Báta-Régitemető völgy, FaddJegeshegy). Katalógus A 10-12. századi soros temetők sírleletei ALSÓHETÉNY (Baranya megye) -ld. 23. KAPOSPULA-ALSÓHETÉNY APAR-CZIGEINER-WALD DŰLŐ - ld. 1. APARHANT-CZIGEINER-WALD DŰLŐ 1. APARHANT-CZIGEINER-WALD DŰLŐ: Aparhanttól északra, a Czigeiner-Wald dűlő apari völgy felé lejtő szélén, szántás során már a múlt század végén több csontvázas sír került felszínre. Wosinsky Mór adata szerint három kiszántott sír mellett találtak mellékletet: sima br. gyűrűt, sima e. gyűrűt és egy br. s-végű karikát.

9 Csiszér Antal aparhanti magángyűjtő 1995-ben a WMMM-nak adományozott a lelőhelyről, felszíni gyűjtésből származó, br. csavart huzalgyürü töredéket és egy öntött e. keskeny övveretet. A másodlagosan átfúrt csepp alakú veret közepén elmosódott palmetta ábrázolás látható. A leletek a 10. század második felére keltezhetők. A múlt század végi leletek nem kerültek múzeumba, a Csiszér-féle két tárgy egyelőre beleltározatlan a WMMM-ben. Névvariáció: Apar-Czigeiner-wald dűlő 2. BÁTASZEK-BELTERÜLET: Tolna vármegye múzeumbizottságának 1905. évi jelentésében szerepel, hogy Bátaszék belterületén, utcakövezés közben, „az utcának egy dombosabb részét lehordva egy csontvázra akadtak". A női váz mellett a következő mellékletek voltak: „egy karperec, 3 darab hajgyűrű, egy sodrony nyakperec és 18 pitykéből csüngő szív alakú dísz". A jelentés szerint Kovács Bálint bátaszéki orvos a szekszárdi múzeumnak adományozta a leleteket

10

, amelyek azonban Bátaszék lelőhellyel nem kerültek beleltározásra. A leltárkönyv adatai alapján viszont 1933-ban Gőczy N. János 10. századi női sírokból származó véreteket ajándékozott a szekszárdi múzeumnak. A veretek között található két fajta ae. kerek ruhaveret (huszonnyolc darab) és e. csüngős veret (tizennyolc darab). Az utóbbinál felmerül, hogy esetleg azonos a Bátaszék-belterület lelőhelyen 1904-ben talált női sír mellékleteivel. A leletek a 10. század középső harmadára keltezhetőek. WMMM lt. sz.: N. 1-933.6- 44. 3. BATASZEK-HOMOKBANYA: Csalog József adata alapján egy homokbányában öt sírt, köztük részleges lovassírt tártak fel.

11 A sírok dokumentációja és a leletanyag a második világháborúban megsemmisült. 4. BELECSKA-KAPOSPART: Cziráki Viktor, regölyi magángyűjtő Belecskától nyugatra, a Kapós jobb oldalán található dombon honfoglalás kori tárgyakat talált. A lelőhely a Kapós egykori árteréből kiemelkedő sziget lehetett. A 10. századi leletek a domb alacsonyabb részéről kerültek elő, terepbejárás során. A lelőhelyen késő bronzkori, vaskori 9 WOSINSKY 1896, 1045. 10 SZILÁGYI 1982, 420. No. 45. " FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962, 23. No. 60. 152