Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)
Czövek Attila: Topográfiai adatok a limes Fadd menti szakaszához
sikerült megtalálni a római utakra oly jellemző kavicsozást, valamint őrtorony sem került elő ebben a sávban. Ugyan Visy Zsolt az általunk is megtalált felszíni leletek 19 alapján feltételez egy burgust (Lussonium-9.) a sertésteleptől keletre lévő kisebb halmon 20 (l.kép 7), a területről készült légifotó 21 azonban nem igazolja ezt az elképzelést. Sőt a terepviszonyok miatt, a limes korábban már vázolt funkcióját betöltendő, a település északi széléig még egy őrtoronynak kellett állnia a feltételezett út mellett a Jeges-hegy térségében, de ennek eddig semmi nyomát sem találtuk a felszínen. Az újabb adatok tükrében pedig a Visy Zsolt által említett, a kérdéses nyomvonal déli végének közelében, Fadd belterületén a trafóháznál lévő temető 22 sem bizonyítja az út római eredetét. Odor János Gábor 1997 őszén a kérdéses helyen (Rákóczi Ferenc út 2. előtt) végzett hitelesítő ásatást, amelynek az eredményeként előkerült melléklet nélküli sírok a temető 17-18. századi keltezését sugallják. 23 Az ásató megállapításait támasztja alá, hogy ezen a területen állt a középkori alapokon többször megújított korábbi katolikus templom, körülötte pedig a hozzá tartozó temető volt. 24 Ellenben az kétségtelen, hogy a falu területén több, főleg későrómai lelőhely vált ismertté temető feltárás, 25 gáz vezetékfektetés, 26 terepbejárás során és ezek főleg az árteret nyugatról lezáró magasabb parton vannak elszórva, a Hencsei-úthoz viszonylag közel. A limes legkorábbi tudományos igényű lokalizációja a kérdéses területre Wosinsky Mór nevéhez fűződik, akinek a saját és a helybéliek megfigyelésein alapuló rekonstrukciójával mostohán bánik a mai kutatás. Wosinsky a római utat térképen is pontosan megrajzolva az eddig tárgyalt két lehetséges nyomvonaltól távolabb, a 6-ostól jóval keletebbre, a Hencsei-út és a főút közé szinte „középre" határozta meg : „Tolna fölött csak Faddnál találjuk meg ismét bizonyos nyomát a római katonai főútnak. Faddtól délnyugatra fekvő legelőn, egy régi vízmedernek partján, találták a fentebb leírt római mérföldjelző oszlopot, mely Aquincumtól LXXXVI mille passust számlál. Innét egyenes vonalban húzódott a római út Vetle-pusztafelé s a „Galambhegy" alatti, faddi homokszőlőkben még ma is megvan biztos nyoma. Itt ugyanis szőlőkapálás alkalmával még most is a római útnak egyenes irányban húzódó kavicsozását forgatják fel." (l.kép A) Az idézett részletet azóta többen felhasználták megpróbálva a saját elképzelésükhöz, megfigyeléseikhez idomítani azt. így Bartal Aurél, a Fadd történetét megíró helybéli birtokos is, aki saját kora földrajzi környezetébe ülteti át a római út nyomvonalának Wosinsky-féle leírását, közben pedig rossz útirányt ad meg és tévesen végig a hajdani Duna-meder szélére, a magas partvonulatra helyezi a limes-utat. 28 Wosinskyra hivatkozik, mégis inkább Bartaltól kölcsönöz a tolnai utakat feldolgozó könyvében Karoliny Márton, aki elnagyolva ugyan, de említi illetve térképén ábrázolja a szóban forgó útszakaszt. 29 Visy Zsolt összefoglaló munkájában az adott útvonal bemutatásának ugyancsak Wosinsky-féle megfigyelés az egyik kiindulópontja, amit a szerző megpróbál megfeleltetni a légi- fotókról leolvasható adatokkal. 30 Ennek eredményeként, ahogy arról korábban már szóltunk, a múlt századi leírás római útvonala eltorzítva, az eredetitől lényegesen eltérő nyomvonalon lett újra megrajzolva. A két rekonstrukció közti különbségre később maga Visy Zsolt is felhívja a figyelmet. 31 Wosinsky Mór nyomán a Fadd melletti római út jellegzetes töréssel ábrázolt nyomvonalát több más műben is megtaláljuk, ha a szerzők esetleg szövegesen nem is jelzik az út vonalát. Ilyen Finály Gábornak a provincia belsejében futó utakat itineráriumi adatok alapján leíró dolgozatában szereplő térkép, 32 vagy Graf András térképe a Pannónia földrajzára vonatkozó alapmüvében, 33 továbbá „az ősrégi dunamenti út" Árpád-korban is továbbélő szakaszát ábrázoló egyik térképvázlat Glaser Lajos középkori úthálózatot feldolgozó publikációjában. 34 Ha a Wosinskyféle lokalizáció tovább is élt az utókor tudatában, a szakma mégis hosszabb ideig mellőzte, át- illetve félreértelmezte, 19 Más korú leletek mellett a római időszakból némi épülettörmelék, jelentősebb mennyiségű kerámiatöredék és nagyobb számú pénzérme került a felszínre. 20 VISY 1999,247. 21 A szóban forgó limes-nyomvonalakról és feltételezett burgusokról a légi fotókat a Wosinsky Mór Megyei Múzeum felkérésére Miklós Zsuzsa készítette 1999 márciusában, akinek ezúton is köszönöm a sok információt tartalmazó képeket. 22 VISY 1999, 245, 250. Az ugyanitt szóbakerült, B. Vágó Eszter által feltárt későrómai sírok valójában nem a falu centrumában, hanem attól csaknem két kilométerre északra a hajdani termelőszövetkezet központi majorságának területén voltak (lelőhely: Fadd-Lenin Tsz, Győzelem részleg) (lásd: B. VÁGÓ 1962, 29; BÓNA 1962, 46). 23 Külön köszönöm Odor János Gábornak, hogy ásatásának eredményeit (WMMM Régészeti Adattára 569-98) rendelkezésemre bocsátotta, illetve további megfigyeléseivel, tanácsaival segítette a kutatást. 24 Az adatokat Bartal Aurél idézi Brüsztle József Recensio Univers. Quinque Ecclesiae című müvéből (BARTAL 1941, 96-97.). A Szentháromsághoz szentelt templom egyébként még szerepel a falu 1860-ban készült kataszteri térképén (Tolna Megye Önkormányzatának Levéltára, jelzete: K 26, K163), de 1865-ben lebontották a jelenlegi templom elkészülte után. 25 Lásd 22. számú jegyzetet. 26 Odor János Gábor szíves szóbeli közlése. 27 WOSINSKY 1896, 688. 28 BARTAL 1941, 7-8. Az út kanyarodási irányának téves megjelölése csupán elírás lehet, hiszen ha a falutól valóban északkeletnek fordult volna az út, akkor épp az ártér mélyebb területein és az északabbra már ismert limes-szakaszoktól egyre távolodva haladna. 29 KAROLINY 1983, 6-7. 10 VISY 1989, 111-112. Valószínűleg elírásról lehet szó itt is, amikor a limes-út nyomvonalának kisebb mértékű irányváltásakor délkeleti irány helyett délnyugat szerepel. " VISY 1999, 245. 32 FINÁLY 1903, 164. lap melléklete. " GRAF 1936, térképmelléklet. ,4 GLASER 1929, 153. 134
