Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 20. (Szekszárd, 1998)

László Bartosiewitz: Váralja-Várfő középkori állatcsontleletei

Kesztölc Utoljára tekintsük át a környék egyik legjelentősebb településének kérdésünket érintő adatait." Kesztölc {Kesztecz, Keztewcz, Kezthewcz, Keztewlcz, Keczteoczye) neve a latin castellum szó szláv átvételéből ered és ennek többesszámú alakja a kästelnd, amely várhoz tartozókat, várnépet jelent. Már első összefüggő nyelvemlékünk az I. András király alapította tihanyi bencés monostor alapítólevele is említi 1055-ben, mégpedig kétszer is, amikor az apátság birtokhatárát a Kesztölcre és a Fehérvárra menő hadiútnál szabja meg. 10

° Néhány év múltán királyi vendéget fogad a település. A Szekszárdra igyekvő Salamon Kesztölcnél vert tábort 1074 januárjában, majd innen ment a szekszárdi monostorba imádkozni.

101 1240-ben a titeli prépostság (társas káptalan) és a széki apátság közös birtoka, 1282-ben ugyanezeké a nyulak-szigeti apácákkal együtt, jelentőségét bizonyítja, hogy vámszedő helyként említik.

102 A régi Sárköz egyik legnagyobb települése, mely vásáros hely volt és már 1468-ban mezővárosként szerepelt.

103 Plébániai iskoláját egy tanítójának diákhalált okozó fegyelmezési esete kapcsán már 1486-ban említik.

104 1495-ben Bakócz Tamás, akkoriban egri püspök ( 1480 óta egyben titeli prépost is) számadáskönyve szerint három uradalomnak is birtokosa volt a környéken. Ezek egyikének Kesztölc a központja és Pilis, Hencse, Alsófalu, Ete, Nyirszó, Kürtös, Nana és Aszivágy helységek tartoztak hozzá.

105 Úgy tűnik, története során mindvégig egyházi birtok volt. 1526. augusztus 18-án Kesztölcön táborozik II. Lajos király serege útban Mohács felé.

106 A vesztes csata után szeptember első napjaiban már a török hadak vernek itt tábort és kivégzik a fogságba esett férfiakat, a nőket pedig szabadon engedik.

107 Ekkor léptek török seregek először Tolna megye területére. II. Lajos halálával két királya lett az országnak: a választott Szapolyai János és a II. Lajos házasságkötésekor kötött Jagelló-Habsburg egyezség alapján Habsburg Ferdinánd. Három év múlva, 1529-ben a törökök újbóli közeledtének hírére Mihály kalocsai prépost azt írja Ferdinánd királynak, hogy menekülnek ufóképpen a dunamelléki nemesek, Báta mezővárosból, Kesztölcről, Székről, Étéről, Ebesről, Szekszárdról, Tolnáról, Pakosról és mások számtalanuV elkeseredésükben és félelmükben odáig jutva, hogy Eszékre mennek és a töröknek ajánlják fel magukat.

108 A tehetősebbek közül sokan végleg elköltöztek ekkor a töröktől védettebb területekre. Nem sokkal később, augusztus 20án a János király megsegítésére érkező török sereg ismét Kesztölcnél táborozik. Innét küldi a szultán 500 szpáhiját Perényi Péter koronaőrért, akit Kajdacs mellett fogott el mesztegnyői Szerecsen János a Szent Koronával együtt.

109 1535-ben a bátai apátság birtokösszeírása kapcsán szabad városként említik: ,Jjakfalu Kesztőczön alul, mely szabad város, az Kesztőcz".

n0 A szabad városon itt természetesen mezővárost kell értenünk. A hódoltság kezdetén is lakott település, sőt ábrázolását is megtaláljuk az 1543-as hadjárat eseményeit rögzítő török krónika, a Matrakcsi Naszuh által készített „Szülejmánnáme" egyik miniatúráján.

111 Kesztölcöt középen kaputoronnyal, kétoldalt saroktornyokkal megépített nagy belsőtornyos várként ábrázolja (9.kép). 1558-ban a korábbi falvaknál is tapasztalt tévedés alapján magát Kesztölcöt is a „kesztölci káptalan birtokaként" írják össze a Horváth Márk által újonnan meghódított falvak között, s mint ilyen 24 forint pénzadót fizet Szigetvárnak.

112 1559-ben 12 személy, 1 bíró és 7 zsellér után adózik,

113 lakosainak száma tehát a családtagokkal együtt ekkor 60 -100 fő körül lehetett. 1566-ban 19 személy után adózik a török defter szerint, de az 1572-es defterből már hiányzik.

114 Lakói az eteiekkel együtt, talán a környéken kóborló rác martalócok zaklatásai elől költöznek a közeli nagyobb településekre:

115 XVII. századi történetét összevonva tárgyalni egy Mórágyról írott monografikus munkában, mert ez óhatatlanul is a két másik falu Mórágyhoz tartozásának érzetét keltheti. (V.o. SZILÁGYI 1992, 27-36.) 99 Okleveles említései mellett jelentőségére utal az is, hogy a Magyarországot ábrázoló XVI. századi térképek szinte mindegyik változatán megtalálhatjuk. 100 ÉRSZEGI 1978, 23-26. 101 SÜMEGI 1997, 119. Forrás: Képes Krónika 31. 102 CSÁNKI 1897,435. 103 ANDRÁSFALVY 1975, 122. 104 BALÁZS KOVÁCS 1994,65-74. 105 CSÁNKI 1897,478. 106 HEGEDŰS 1997, 126. 107 THÚRY 1893,316. 108 HEGEDŰS 1997, 130. 109 THÚRY 1893,323-344. 110 HEGEDŰS 1997, 131., SZÉKELY 1899, 30. 111 FEHÉR 1975, XXIII. Tábla. - A miniatúra Kesztölcöt, Szekszárdot és Tolnát ábrázolja, mindhármat meglehetősen idealizált módon. Azzal hogy a legjobb esetben is csak megerősített kesztölci plébániatemplomot saroktornyos várként ábrázolta a rajzoló, csakúgy mint az ugyancsak túlrajzolt szekszárdi vár, vagy a tíz magas bástyával ábrázolt tolnai vár esetében az ezeket elfoglaló hódító dicsőségét igyekezett nagyobbítani. {Itt meg kell jegyeznünk, hogy Szekszárd város Történeti Monográfiája I. Szekszárd, 1989. tévesen Kesztölc ábrázolását mutatja be Szekszárdként.) 112 TÍMÁR 1989, 221. 1.3 TÍMÁR 1989, 247. 1.4 ANDRÁSFAL VY 1975, 122. 115 ANDRÁSFAL VY 1973, 18. 193